Jöhet az 50 ezer forintos cigaretta

A nemdohányzók védelméről szóló törvény januári érvénybe lépésekor úgy tűnt, a szórakozóhelyek a végsőkig kitartanak, és csak áprilistól, a türelmi idő lejárta után, és a konkrét büntetések eljövetelével száműzik a füstöt a helységeikből. Az ÁNTSZ jelentése alapján azonban úgy tűnik, alábbhagyott a lendület, és a vendéglátóhelyek többsége átállt a füstmentes működésre: 13 ezer ellenőrzésből csak 800 esetben kellett figyelmeztetniük a törvény szigorodására. Ezek a helyek már április első napjaiban számíthatnak újabb ellenőrzésre, kemény egészségvédelmi bírsággal súlyosbítva.

Ezer megmentett élet az első évben

A törvény meghozása és bevezetése hónapokat csúszott, de végül a dohánylobbi – ellentétben például a jövedéki adó emelésével – alulmaradt, és az új törvény Európa egyik legszigorúbbja lesz. A szakemberek szerint erre szükség is van, mert a magyarok világszinten az elsők közé tartoznak a tüdőrákos halálozásban, a dohányzással kapcsolatos más megbetegedésekben, és úgy általában kiugróan magas a dohányzók aránya (36 százalék a 14 évnél idősebbek körében). A dohányzás kiszorítása a vendéglátóiparból a nemzetközi példákra alapozott becslések szerint már egy év alatt jelentősen, 10-15 százalékkal csökkenteni fogja az infarktus, vagy koszorúér-betegség miatt kórházba kerülő számát, és ezzel nagyjából ezer ember életét menti meg.

Hogy milyen negatív hatásai lesznek a törvénynek, arra gyökeresen eltérő válaszokat adnak különféle tanulmányok. A vendéglátós szakma előzetesen tíz-negyven százalékos forgalomcsökkenést várt, kényszerű elbocsátásokkal, bezárásokkal, az élelmiszeriparra is átgyűrűző negatív hatásokkal. A nemzetközi példák ezzel szemben azt mutatják, hogy a dohánystop nem jár feltétlenül forgalomcsökkenéssel, sőt, jellemzőbb a növekedés, ahogy azok is elkezdenek gyakrabban járni szórakozóhelyekre, akiket addig a füst tartott vissza ettől. A WHO tanulmányai szerint összességében mindenképpen pozitív a mérleg: az egészségügyben sokkal több megtakarítás várható a dohányzással összefüggő betegségek kezelésén, mint amennyi a dohányzás csökkenése miatti mínusz a forgalmi és jövedéki adón.

Mindenhol szabad, ahol nem tilos

A törvény a gyakorlatban három fontos területről tiltja ki a dohányfüstöt. Az egyik a szórakozóhelyeké, plusz kocsmák, vendéglők – itt kivételt jelentenek a kerthelységek, szabadtéri szórakozóhelyek, illetve a szivarszobának kinevezett helységek, ahol nem lehet ételt-italt felszolgálni, se pincért behívni, csak dohányozni. A második a munkahelyeké, ahol megszűnnek az eddig dohányzásra kijelölt sarkok és szobák, mivel az ÁNTSZ szerint nincs az a szellőztetés, füstszűrés és szigetelés, ami füstmentes környezetet biztosítana a nem dohányzóknak. A munkahelyi cigiszünetek így az udvarra, vagy az utcára költöznek. A harmadik, már élő szabályozás pedig a buszmegállókból, pályaudvarokból, aluljárókból űzi ki a füstöt, azután, hogy januártól a vonatokon is megszüntette a dohányzó kocsikat.

Ebből az adódik, hogy azok a kocsmák járnak legrosszabbul, amelyek aluljárókból nyílnak, mert végképp elveszítik a dohányzó, és a füstről lemondani képtelen vendégeiket, a kerthelységes, vagy terasszal rendelkező helyek viszont hirtelen különösen kívánatossá válnak a dohányosok számára. És az is lehet, hogy eljön a házibulik reneszánsza, otthon ugyanis mindenki annyit cigizik továbbra is, amennyit akar. A nagyobb szórakozóhelyek mindenesetre szombaton utolsó rágyújtás mottójú bulikkal búcsúznak a cigarettától.

Mindenhol másképp füstölnek

Bár az egészségügyi világszervezet Framework Convention of Tobacco Control nevű 2003-as egyezményét 174 ország, köztük a csehek kivételével az összes EU-tag aláírta, a nyilvános helyen való dohányzásra nincs egységes szabályozás, vagy akár ajánlás az EU-ban. Április elsejétől mindenesetre Magyarország  a nemdohányzókat különösen szigorú törvénnyel védő helyek közé kerül.

A szomszédaink közül Szlovákiában például lehet dohányozni kocsmákban és éttermekben (utóbbiakban 2010 óta nem kötelező a dohányzó és nemdohányzó helységek elkülönítése sem). Ausztriában 80 négyzetméter felett kötelező a szórakozóhelyeken és éttermekben külön dohányzó és füstmentes helységeket elkülöníteni, Csehországban pedig csak azt kell a szórakozóhelyeknek egyértelműen jelezni, ha engedélyezik a dohányzást (ezt gyakorlatilag az összes hely jelzi is). Horvátországban 2009-ben tiltották be az éttermekben és a szórakozóhelyekben a dohányzást 1000 kuna (kb 40 ezer forint) büntetés terhe mellett, később enyhítették a törvényt, és bizonyos feltételek megléte mellett engedélyezték a dohányzó helyek nyitását. A helyi sajtó szerint 2010 márciusából az ország 16 ezer kocsmájából mindössze 16 tudott megfelelni a követelményeknek. Angliában 50 font (kb. 18 ezer forint) a helyszíni bírság a tiltás 2007-es bevezetés óta, Németországban száz euró (kb. 30 ezer forint), de sajtójelentések szerint a törvényt nem próbálják a hatóságok vasszigorral betartani.

A szabályozás szigorításától azt várják a törvényhozók, hogy Magyarország csatlakozik a fejlett nyugati országokban az utóbbi évtizedekben tapasztalható trendhez, és elkezd csökkenni a dohányzók aránya. Szakértők szerint egyébként ezt a jelenséget nem feltétlenül a törvények szigorítása, és a kocsmák, bárok füstmentessé tétele indította el, hanem a filmekben, médiában bevezetett dohánystop, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a dohányzás egyszerűen kiment a divatból.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!