110 ezren jelentkeztek idén egyetemre, főiskolára

Ez az adat alacsonyabb az elmúlt három év jelentkezői számánál, viszont magasabb a 2007-es és 2008-as adatoknál – olvasható a közleményben, amely kitér arra, hogy a jelentkezői összlétszám-hullámzás okai összetettek.

A hivatal szerint abban jellemzően szerepet játszik a finanszírozás átalakítása, az új rendszerrel kapcsolatos kivárás, és az is, hogy az idén magasabbak az elvárások a jelentkezőkkel szemben.

A felsőoktatásba jelentkezők száma 2002 és 2004 között volt a legnagyobb: 160 ezernél is többen voltak. A legnagyobb visszaesés 2007-ben és 2008-ban történt, akkor a pótfelvételikkel együtt 108, illetve 111 ezren adták be a jelentkezési lapjukat. A csökkenés okát akkor azzal magyarázták, hogy a középiskolai, négy helyett öt évfolyamos képzések csúszásából adódik a visszaesés. Majd 2009-óta újra megnőtt az érettségizők és a felvételizők száma, amihez hozzáadódtak az induló mesterszakokra készülő hallgatók is. 2010-ben és 2011-ben lényegében ugyanannyian jelentkeztek egyetemre, főiskolára: 140, illetve 141 ezren.

Visszaesett a gazdasági és a jogi képzések népszerűsége

Gyakorlatilag nem változott a jelentkezések száma a kormány által preferált agrár, informatika, műszaki,  valamint a természettudomány képzési területen, illetve az egységes, osztatlan képzések között az orvos- és egészségtudomány képzési területeken. Az elmúlt évhez képest nőtt az állami ösztöndíjas jelentkezések száma a mesterképzések esetén a jogi, a közigazgatási, valamint a művészeti képzési területen – olvasható az összegzésben.

A képzési szinteket nézve a jelentkezők 66 százaléka első helyen alapképzésre, 8 százaléka egységes, osztatlan képzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 6 százaléka felsőoktatási szakképzésre jelentkezett idén. Az alap-, egységes osztatlan és felsőfokú szakképzésre jelentkezők 52 százaléka érettségizik idén, tavaly ez a szám 46 százalék volt.

Jelentősen, 18 százalékról 4 százalékra csökkent a gazdaságtudományi képzéseket választók aránya, míg jogi képzésnél 4 százalékról 2 százalékra apadt a kérelmezők aránya. (Ami nem meglepő, hiszen az államilag támogatott jogász- és a közgazdászképzéseknél történt a legnagyobb keretszámcsökkentés: állami ösztöndíjas jogászképzésből csak százat, közgazdasági területeken pedig 250-et hirdettek meg.)

  Agrárképzéseket a tavalyi 5 százalékkal szemben a diákok 6 százaléka jelölt meg, míg a bölcsészettudományi területen 10 százalékról 12 százalékra nőtt a kérelmek aránya. Az orvos- és egészségtudomány képzési területen 8 százalékról 12 százalékra emelkedett a kérelmezők aránya.

A nappali állami ösztöndíjas alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre első helyen jelentkezők száma mintegy 67 százaléka a tavalyinak. Mesterképzésre idén első helyen összesen 21 772-en (közülük 19 753-an első helyen állami ösztöndíjas képzésre) jelentkeztek. Ez mintegy 13 százalékkal kevesebb, mint 2011-ben.

A jelentkezők túlnyomó többsége elsősorban nappali munkarendben kíván tanulni (75 százalék), a levelező munkarend inkább az idősebb korosztályra és a diplomásokra jellemző (23 százalék).

A közlemény kitér arra is, hogy egyre többen tesznek emelt szintű érettségit, 2012-ben vizsgatárgyanként – amennyiben az adott képzésen a pontszámítás az adott tárgyból történik – már 50 többletpontot kaphatnak a jelentkezők a felvételi eljárás során. Az idén érettségizők 94 százaléka alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre jelentkezett, 85 százalékuk első helyen állami ösztöndíjas képzésre szeretne bekerülni.