Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

110 ezren jelentkeztek idén egyetemre, főiskolára

2012.04.16. 17:36
Csaknem 110 ezren adtak be jelentkezési kérelmet egyetemekre, főiskolákra, ami 78 százaléka az elmúlt évi számnak – közölte az adatok teljes feldolgozottsága alapján az Oktatási Hivatal.

Ez az adat alacsonyabb az elmúlt három év jelentkezői számánál, viszont magasabb a 2007-es és 2008-as adatoknál  olvasható a közleményben, amely kitér arra, hogy a jelentkezői összlétszám-hullámzás okai összetettek.

A hivatal szerint abban jellemzően szerepet játszik a finanszírozás átalakítása, az új rendszerrel kapcsolatos kivárás, és az is, hogy az idén magasabbak az elvárások a jelentkezőkkel szemben.

A felsőoktatásba jelentkezők száma 2002 és 2004 között volt a legnagyobb: 160 ezernél is többen voltak. A legnagyobb visszaesés 2007-ben és 2008-ban történt, akkor a pótfelvételikkel együtt 108, illetve 111 ezren adták be a jelentkezési lapjukat. A csökkenés okát akkor azzal magyarázták, hogy a középiskolai, négy helyett öt évfolyamos képzések csúszásából adódik a visszaesés. Majd 2009-óta újra megnőtt az érettségizők és a felvételizők száma, amihez hozzáadódtak az induló mesterszakokra készülő hallgatók is. 2010-ben és 2011-ben lényegében ugyanannyian jelentkeztek egyetemre, főiskolára: 140, illetve 141 ezren.

Visszaesett a gazdasági és a jogi képzések népszerűsége

Gyakorlatilag nem változott a jelentkezések száma a kormány által preferált agrár, informatika, műszaki,  valamint a természettudomány képzési területen, illetve az egységes, osztatlan képzések között az orvos- és egészségtudomány képzési területeken. Az elmúlt évhez képest nőtt az állami ösztöndíjas jelentkezések száma a mesterképzések esetén a jogi, a közigazgatási, valamint a művészeti képzési területen  olvasható az összegzésben.

A képzési szinteket nézve a jelentkezők 66 százaléka első helyen alapképzésre, 8 százaléka egységes, osztatlan képzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 6 százaléka felsőoktatási szakképzésre jelentkezett idén. Az alap-, egységes osztatlan és felsőfokú szakképzésre jelentkezők 52 százaléka érettségizik idén, tavaly ez a szám 46 százalék volt.

Jelentősen, 18 százalékról 4 százalékra csökkent a gazdaságtudományi képzéseket választók aránya, míg jogi képzésnél 4 százalékról 2 százalékra apadt a kérelmezők aránya. (Ami nem meglepő, hiszen az államilag támogatott jogász- és a közgazdászképzéseknél történt a legnagyobb keretszámcsökkentés: állami ösztöndíjas jogászképzésből csak százat, közgazdasági területeken pedig 250-et hirdettek meg.)

  Agrárképzéseket a tavalyi 5 százalékkal szemben a diákok 6 százaléka jelölt meg, míg a bölcsészettudományi területen 10 százalékról 12 százalékra nőtt a kérelmek aránya. Az orvos- és egészségtudomány képzési területen 8 százalékról 12 százalékra emelkedett a kérelmezők aránya.

A nappali állami ösztöndíjas alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre első helyen jelentkezők száma mintegy 67 százaléka a tavalyinak. Mesterképzésre idén első helyen összesen 21 772-en (közülük 19 753-an első helyen állami ösztöndíjas képzésre) jelentkeztek. Ez mintegy 13 százalékkal kevesebb, mint 2011-ben.

A jelentkezők túlnyomó többsége elsősorban nappali munkarendben kíván tanulni (75 százalék), a levelező munkarend inkább az idősebb korosztályra és a diplomásokra jellemző (23 százalék).

A közlemény kitér arra is, hogy egyre többen tesznek emelt szintű érettségit, 2012-ben vizsgatárgyanként  amennyiben az adott képzésen a pontszámítás az adott tárgyból történik  már 50 többletpontot kaphatnak a jelentkezők a felvételi eljárás során. Az idén érettségizők 94 százaléka alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre jelentkezett, 85 százalékuk első helyen állami ösztöndíjas képzésre szeretne bekerülni.