Lenke
17 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

A feltáratlan múltról vitázik a parlament

2012.04.17. 01:08

Az országgyűlés kedden az LMP kezdeményezésére ötórás vitanapot tart Feltáratlan állambiztonsági múlt és az elmúlt húsz év morális adósságai címmel. A vitanap kezdeményezését az LMP-frakció mellett szinte az egész szocialista képviselőcsoport, 20 jobbikos politikus és Turi-Kovács Béla személyében egy kormánypárti honatya is támogatta.

Február 20-án a Fidesz-KDNP többség elutasította az LMP kezdeményezését, hogy az országgyűlés vegye tárgysorozatba az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló javaslatot. Az LMP javaslatának lényege az lett volna, hogy bárki nyíltan hozzájuthasson az ügynökaktákhoz. Schiffer András akkor azt mondta: a nagyobbik kormánypárt attól fél, hogy kiderül, az 1990 utáni politikai és gazdasági életet, a Fidesz holdudvarát is kínos módon "hálózták be" a "túlélő" állambiztonsági hálózatok.

A kérdésben nem volt egységes a szavazás a kormánypárti frakcióban. Az LPM javaslatát a többiekkel ellentétben 19 fideszes képviselő támogatta, 21-en tartózkodtak. A KDNP-ből is öten megszavazták Schiffer javaslatát.

Lázár János a Fidesz frakcióvezetője akkor úgy nyilatkozott: szerinte nyilvánosságra kell hozni az ügynökaktákat, még akkor is, ha ez egyébként személyiségi jogokat sért, de hozzátette, hogy ezzel az álláspontjával kisebbségben van a kormánypárti képviselőcsoportban. Mint mondta, a Fideszben nagy vita van arról, hogy ezek az információk kinek a tulajdonát képezik: az adat az államé vagy azé, akiről információt gyűjtöttek.

Később - utalva az LMP-s politikus nagyapjára - személyes támadást is intézett Schiffer András ellen. Azt mondta, "elutasítjuk, hogy az LMP mindent, így a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő és a katonai dokumentumokat is közzétegye. Azt meg egyenesen pofátlannak tartjuk, hogy a Kádár-rendszer egyik vezető diplomatájának, egy kommunista kollaboránsnak a leszármazottja terjeszti be az LMP javaslatát".

Látható volt, hogy a Fidesz-frakció is megosztott a kérdésben. Az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról három különböző vélemény alakult ki. A főként vidéki fideszesekből álló radikálisok a teljes feltárást támogatták, ekkor már Lázár János és Kövér László szigorúan szabályozta volna a nyilvánosságra hozatalt, mások szerint pedig úgy látták, késő rendezni a kérdést.

Orbán Viktor az állambiztonsági akták ügyéről március 5-én a parlamentben azt mondta: komoly vita folyik az ügynökmúlt feltárásának módszeréről a kormánypárti frakcióban, azonban "a szándékok egyértelműek", csak a megoldás mikéntje a kérdés.

Kövér László házelnök a Duna Televízióban gumicsontnak, bosszantó álvitának, pótcselekvésnek nevezte az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló vitát. Szerinte majdnem minden kérdésre benne rejlik a mai jogi szabályozásban a válasz. Hozzátette: "Egyetértek abban, hogy az elkövetők, az ügynökök, az SZT-tisztek, az egész gépezetet mozgatók tekintetében minden információt nyilvánosságra lehessen hozni (...), a másik oldalon pedig minden körülmények között a megfigyeltek, az áldozatok személyiségi jogait, méltóságát tiszteletben kell tartani".

Március 19-én aztán a Fidesz-KDNP frakció arról döntött, hogy a nyárra létrehozzák a Nemzeti Emlékezet Bizottsága nevű intézményt, amelynek a kommunista múlt feltárása lesz a feladata. A Bizottságnak többek között meg kell neveznie a kommunista diktatúra vezetőit, illetve, hogy kit milyen felelősség terhel. Vizsgálnia kell, hogy a kommunista párt vezetői részt vehetnek-e a közéletben, a volt állampárti vezetők nyugdíjának kérdését, illetve azt, hogy mi lett az állampárt vagyonának sorsa. Javaslatot kell tennie az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról is. Vizsgálnia kell az egykori erőszakszervezetek működését is.