Nem lesz hátországa a fideszes nagyágyúknak

Hétvégére a fővárosban szinte mindenhol, a vidéken pedig a választókerületek felében-háromnegyedében eldőlt, hogy kik lesznek a Fidesz jelöltjei a következő országgyűlési választásokon – értesült az Index.

A pártban ugyan nem a 2014-es jelölésekről döntenek, hanem arról, hogy kik legyenek a választókerületi elnökök, de az szinte biztos, hogy aki elvállalja a posztot, és meg is kapja a támogatást valamelyik választókerület vezetéséhez, az két év múlva az országgyűlési mandátumért is versenybe fog szállni. A Fidesz ugyanis nem megyei-városi, hanem a választási rendszerhez alkalmazkodó választókerületi szervezetekből épül fel, amelyeknek a vezetői jelenleg is szinte mindenhol a párt egyéni országgyűlési képviselői.

Az eddigi struktúrát az borította fel, hogy nemrég új választási törvényt fogadtak el, amely a következő választáson már nem 386 fős, hanem 199 tagú parlamenttel számol, így az eddigi 176 helyett 2014-től csak 106 képviselő kerülhet be egyéni jelöltként a parlamentbe. A pártban hetek óta folyó helyezkedés oka tehát az, hogy 70 hellyel csökkent a körzetek száma, másrészt a bevezetett összeférhetetlenségi szabályok miatt sok ismert politikusnak saját karrierjéről is döntenie kell, 2014-ben ugyanis már nem lehetnek egyszerre polgármesterek és képviselők.

Orbán Viktor pártelnök a régi választókerületi vezetőknek már az év elején megköszönte eddigi munkájukat, az újak kiválasztása február óta többször is szóba került, a lehetséges névsorról több találgatás jelent meg az újságokban. Még februárban több fideszes politikus arról beszélt, hogy a jelölési folyamatot március végére le is zárják. A jelöltállítás azért tolódott ki, mert Schmitt Pál lemondása után az új államfőjelölt keresésére koncentráltak a pártban. Schmitt április 2-án mondott le a posztjáról, a Fidesz aznap közölte: Orbán Viktor kormányfő-pártelnök csak április 16-án nevezi meg az államfőjelöltet.

Április végére eldől mindenhol

Egyelőre nincs pontos határidő az új választókerületi elnökök megnevezésére, de a párt egyik regionális igazgatója szerint április végére szinte biztos, hogy mindenhol befejeződik a jelöltállítás, és a pártelnök is rábólinthat a helyiek javaslatára. Pesti Imre, a Fidesz közép-magyarországi regionális igazgatója szerint Budapesten lényegében befejeződött a választókerületi vezetők kiválasztása, de a vidéki régiókban is megvan az új vk-elnökök fele-háromnegyede.

A személyek kiválasztását nehezítette, hogy az új választókörzetek több korábbi választókerület összevonásával jöttek létre, ezért sok helyen erős fideszesek között kellett döntenie a választókerületi tanácsoknak. A Fidesz alapszabálya szerint az országgyűlési képviselőjelöltekről a választókerületi tanácsok (vk) javaslata alapján a párt elnöke dönt. A tanácsnak a helyi szervezeti elnökök, fideszes polgármesterek, országgyűlési képviselők a tagjai. A jelöltállításokról folytatott háttérbeszélgetésekben több kormánypárti képviselő is jelezte, szerintük nem érdemes nagy vitákra számítani a választókerületi tanácsokban. A formális választást ugyanis megkönnyíti, hogy felülről eleve közlik a helyiekkel, a pártvezetés kit szeretne látni a majdani frakcióban.

A KDNP-nek nem megy simán

Ezzel együtt is nyílt meccs zajlik még a XIII. kerületben, ahol már hagyományosnak tekinthető, hogy a helyi szervezet nem tud dűlőre jutni fontos személyi kérdésekben. Információink szerint a vk-tanácsban most is patthelyzet alakult ki két jelölt között. Az eredetileg javasolt KDNP-s Spaller Endre személyét a vk-tanács ülésén először a fideszes Szalay Péterre cserélték, majd a KDNP-s Harrach Péter KDNP-frakcióvezető fia, Harrach Tamás neve is Szalay mellé került. A patthelyzet miatt Orbán Viktorra vár, hogy válasszon a helyben javasolt személyek közül.

A fővárosi XI. kerületben három korábbi választókerület összevonásával jött létre az új körzet, amelyet a hétvégére a KDNP-s Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára nyert meg. Az összevonások miatt azonban itt valójában kevesebb hely jutott a kereszténydemokratáknak, mint eddig, a befutó KDNP-seknek egymás ellen kellett vetélkedniük a vk-elnökségért.

A kereszténydemokraták szóvá is tették, hogy a vk-elnökök kijelölésénél is figyelembe kellene venni a kisebbik kormánypárt arányos részesedését a parlamenti helyekből. A párt 2014 után is szeretné megtartani jelenlegi frakciójának súlyát, amihez 13 fős képviselőcsoport kellene.

Karcagról Belbudára

A 4-es számú fővárosi választókörzet – amely főként a II. kerületben található, de átnyúlik Óbudára is – vezetője Varga Mihály, a Miniszterelnökséget irányító államtitkár lett. A körzet jelenlegi képviselője, Láng Zsolt a jövőben várhatóan a polgármesterség újbóli megszerzésére hajt majd.

A XIV. kerület jelenlegi polgármestere, Papcsák Ferenc viszont vélhetően a parlamentet választja majd Zugló helyett. Ő lett a kerület vk elnöke. Papcsák az Index kérdésére azt mondta, egyelőre még korai találgatni, ki lesz az utódja, aki a polgármesteri székért indul majd.

Rogán, Pokorni, Lázár

Az egyik legfontosabb választókerületben, amely az I. és a V. kerület összevonásából jött létre, Rogán Antalt választották vk-elnöknek. Rogán eddig nem nyilatkozott arról, hogy az összeférhetetlenség miatt a parlamenti politikát, vagy a belvárosi polgármesterséget választja-e, de fideszes források szerint a fontos vk-elnökség megszerzése után nem kétséges a döntés.

Szinte biztos, hogy országgyűlési képviselőként folytatja Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök is, aki jelenleg a XII. kerület önkormányzatát irányítja. Óbuda másik körzetében Menczer Erzsébet kapta a legtöbb támogatást a helyi Fideszben. A KDNP-s polgármester, Bús Balázs a városházát választotta. A Ferencvárosból és Józsefvárosból álló körzetben pedig Vas Imre XX. kerületi alpolgármestert indíthatja a Fidesz. Kocsis Máté a VIII. kerületi polgármesterségre pályázik majd 2014-ben is. A VI.-VII. kerületi összevont vk-ban Rónaszékiné Keresztes Mónika lett a fő fideszes.

Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője egy tavalyi sajtótájékoztatóján már utalt arra, hogy a hódmezővásárhelyi polgármesteri poszt helyett a parlamenti mandátumot választaná. Ezt valószínűsíti az is, hogy az Origó kedden arról írt, hogy Lázár a Miniszterelnökségen Varga Mihály helyét veheti át. Egy lehetséges kormányzati poszt ugyanis összeférhetetlen lenne a polgármesterséggel.

Elemezésekkel készültek

A jelöltek kiválasztásához Lázár János frakcióvezető és Kubatov Gábor is készített elemzéseket a párt elnöksége számára. Lázár, aki szintén tett egy lépést a 2014-es képviselőjelöltség felé, a párt jelenlegi parlamenti képviselőinek igényeit, kívánságait mérte fel. A frakcióvezető ehhez még nyáron egyesével el is beszélgetett a képviselőcsoport tagjaival arról, hogy a következő parlamenti ciklusban mit szeretnének csinálni. A négyszemközti beszélgetéseken nem derült ki, hogy a képviselők kívánságára a pártvezetés igent vagy nemet mond, mindössze az igényeket mérték fel. A kormánypárti politikusok korábban azt mondták, 20-30-ra tehető azoknak a képviselőknek a száma, akiknek nem a Lázárral folytatott beszélgetések alapján dőlt el a sorsa.

Kubatov pedig azt mérte fel, hogy a jelenlegi választókerületi elnökök mennyire vannak beágyazódva a körzetükbe. A Fidesz egyik ismertebb politikusa korábban az Indexnek azt mondta: ez azt jelenti, hogy egy-egy egyéni képviselő mennyi aktivistával rendelkezik, a Fideszhez közel álló civil szervezetek közül menyivel van kapcsolatban. Az új választási törvény miatt ugyan az egyéni választási körzetek határai megváltoztak, ehhez azonban a Fidesz várhatóan könnyen tud majd alkalmazkodni, a választási térképek összeállításában ugyanis Kubatov is részt vett.