Rétvári értékelése szerint a manipulációval a politikai kommunikáció állítható szembe, mert az a valós eredményeket ismerteti. Ezután azt kommunikálja, hogy a mostani kormány az első, aminek ugyanaz a kormányprogramja, mint a választási programja. Például megfelezte a parlamenti képviselők számát. A nemzeti konzultáció pedig csodálatos intézmény, mert a nép beleszólhat a napi politikába. A békemenet pedig kiemelkedő példája volt a politikai kultúrának. "Sokkal jobb olyan demonstrációkat nézni, ahol valami mellett, értékek mellett állnak ki az emberek" - mondta. Bezzeg az európai sajtó hazugságokra alapozott kampányt folytatott Rétvári szerint, bár lehet, hogy nem politikai célból, csak azért, mert így tudták eladni az újságjaikat.
Hende válaszában megnyugtatta Volnert, hogy szerepe szerint ő csak felolvassa a választ, amit a külügyminisztertől kapott. Eszerint a téma nem ismeretlen a külügyben, már olvastak róla a Jobbik pártlapjában, a Barikádban. A telekomrendszer működtetésére 2011-ben írtak ki közbeszerzést, ez még most is folyik. A különleges eljárási szabályokat a rendszer érzékenysége indokolja, hiszen a külügyi vonalakat bizalmasan kell kezelni. Ezután ismertette a rendszer cseréjének folyamatát, 102, különböző környezetben működő követségen kell cserélni a telefonközpontokat és bevezetni az IP alapú telekommunikációt. A szerződés öt évre szól, és nem haladja meg az egymilliárd forintot, már ha megkötik, mert ez még nem történt meg. Volnernek "természetesen nem állt módjában" elfogadni a választ. A kormánytöbbség ugyanilyen természetességgel fogadta el.
Az új interpellációs rendben most nem öninterpelláció, hanem az LMP kérdése következik. Szél Bernadett és Scheiring Gábor a Malévról kérdez, az interpellációt Scheiring olvashatja fel. "A cég, stílszerű metaforával élve, kemény landolásra kényszerül" - kezdte felszólalását, amiben volt még kényszerleszállás és légikatasztrófa is. Arról beszél, hogy a cég vagyonelemei között nem szerepel a dolgozók szaktudása, a kollektív tapasztalat, amely most elveszik. A Malév dolgozói 8,2 milliárd forintot követelnek, ezt nem fedezi a bérgarancia-alap, amelyből a márciusi béreket is csak április végén fizetik ki. Végkielégítésre pedig esély sincs. Mi lesz velük, kérdezte.
Kérdésére Fónagy államtitkár válaszolt. "Mind a magyar dolgozói társadalom, mind az ön nevében nagyon remélem, hogy nem kétezer, hanem húsz ember sorsáról se kelljen gondolkoznia" - mondta. Szerinte ugyanis Scheiring felszólalásával kétezer ember sorsát tette a politikai közbeszéd részéve, ami ezek szerint szörnyű felelőtlenség. A Malév dolgozói a leállás után rendben megkapták a januári és februári béreket. A Malév dolgozóinak átlagkeresete 650 ezer forint volt, tehát a teljes követelés 6,6 milliárd forint. A kormány mindent megtesz a dolgozókért, például álláskeresési tanácsadást és tréninget is tartottak már nekik. "Kérdezem a képviselő urat vagy asszonyt, nem tudom" - fordult az interpellálókhoz Lezsák házelnök, nem kis derültséget okozva. Végül Scheiring utasította el a választ. A kormánytöbbség viszont elfogadta.
Az új szabályok szerint az első öninterpellációra csak az ellenzéki kör után, azaz most kerülhet sor. A második öninterpelláció majd ezt a kört zárja, a kereszténydemokraták hetedikként szólalhatnak fel.
Akármikor is interpellál egy kormánypárti, az nem változik, hogy a választ elfogadja, vonhatjuk le az új rend első tapasztalatát. Most a szocialista Szekeres Imre örvendezik azon, hogy interpellációja milyen aktuális lett, hiszen alig fél órája mutatták be a Széll Kálmán terv 2.0-ás verzióját. Ennek prognózisa szerint nem növekedés lesz, hanem stagnálás, ez pedig alátámasztja mondandóját, amelynek lényege, hogy a kormány adók kivetésével próbálja betömködni a lyukakat a kiadások lefaragása helyett. Az ötkulcsos áfát lehetetlenségnek nevezte, amelynek szerinte a valódi célja a 30 százalékos áfa előkészítése. A csekkadót is bírálta. "Képesek-e önök a változtatásra?" - tette fel a kérdést.
"Noha itt mindenfajta adótételek között ingadozott, a kormány világosan látja az adórendszer átalakításának irányát" - kezdte válaszát a nap válaszadója, Cséfalvay Zoltán. Szerinte az irányok tisztán láthatók, a jövedelmet terhelő adók csökkennek, a fogyasztást terhelő adók nőnek. "Nézzen meg bármilyen közgazdasági tankönyvet, mondhatnám ortodox tankönyvet" - mondta annak apropóján, hogy a fogyasztást terhelő adók torzítják szerinte legkevésbé a gazdaságot és oszlatják el legigazságosabban a terheket. (Ez legfeljebb csak részben igaz ebben a formában). Ezután a foglalkoztatás növekedéséről és a bruttó bérek emelkedéséről beszélt, és tőle szokatlanul elmúltnyolcévezéssel zárt, ma már másodszor. Szekeres szerint az elvek helyesek, csak ezekből semmi sem valósul meg. Nem nőtt a fogyasztás, nem nőttek a beruházások, 1966 óta nem volt ilyen alacsony a beruházási ráta. A választ nem fogadta el, a parlament viszont igen.
A jobbikos Kiss Sándor azért aggódik, hogy Magyarország megitélése romolhat a Kanadában magyar állampolgárok által elkövetett bűncselekmények miatt. Mit tesz a kormány, hogy megakadályozza hírnevünk romlását, kérdezte. Kiss legfőbb problémája amúgy az volt, hogy a magyaroknak amúgy jó híre van Kanadában az 56-os magyarok miatt, jó hírünket a Magyarországról üldözésre hivatkozva elmenekülő cigányok rontják Magyarország jó hírét. A sajtó pedig magyarként emlegeti őket. Ez Kisst nagyon zavarja.
Kiss kérdésére Hende Csaba válaszolt, az előre megírt válasz helyett egy friss MTI-hírt olvasott fel. "A kanadai kormány mindezidáig nem tudta megállítani azoknak a romáknak az áradatát, akik vissza akarnak élni az ország menekültpolitikájával" - idézte a kanadai bevándorlási minisztert. "Most az a váratlan helyzet van, hogy nem a magyar, hanem a kanadai miniszter adja meg a választ a kérdésre" - mondta Kissnek, és folytatta a hír felolvasását. A hírből arra következtetett, hogy a külügyminisztérium "hatékonyan kommunikálja", hogy olyan emberek követnek el bűnöket Kanadában, akiknek "kevés közük van a magyar néphez". Kiss ennek ellenére se fogadta el a választ, a kormánytöbbség viszont igen.
Hetedikként Tarnai Richárd öninterpellációja következik. Ezt nem közvetítjük. Utána vagy a szocialista Józsa István interpellációja jön, vagy azonnali kérdések.
Hogy-hogynem a kormánypárti képviselő ismét elfogadta az államtitkári választ - a téma amúgy az volt, hogy a munkavédelmi intézkedések terjedjenek ki a munkavégzés hatókörében tartózkodó nem munkavállalókra is. Most azonnali kérdések következnek, ám ezeket válaszadó miniszterek hiányában most nem közvetítjük - Orbán Viktorhoz és Németh Lászlónéhoz címezték a legtöbb kérdést, Orbán Brüsszelben van, Némethnének pedig egyéb halaszthatatlan dolga akadt.
Közvetítésünket ezzel zárjuk. A kora esti határozathozatalokról hamarosan megjelenő összefoglaló cikkünkben számolunk majd be, és tudósítani fogunk a gyögynöspatai bizottság jelentéséről ma éjszaka tartandó vitáról is.