Konstantin
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Áder már elhitte, hogy elásta magát

2012.05.02. 00:40
Áder János sosem volt bohém alkat, Orbán Viktor évekig froclizta a párt első elnökségi ülésein, hogy ne nézzen már ilyen faarccal. Szervezőként és szakértőként vált fontos emberré a Fideszben, de 2002 óta egyre csökkent befolyása a párt ügyeiben. Úgy tűnt, hogy még hosszú évekig Brüsszelben marad, de most mégis hazajön, hogy az ország első embere legyen.

2002-ben, a választások első fordulójának estéjén a Fidesz vezérkara a Millenárisba ment ünnepelni. Tisztes győzelmet vártak, erre utaltak a párt által megrendelt kutatások is. Nagy csalódás volt, amikor kiderült, hogy az MSZP áll nyerésre.

Ezzel kezdődött, hogy a Fidesz egyik legfontosabb embere, Áder János elkezdett kiszorulni a párt irányításából. És most, éppen tíz évvel később, mint a párt által jelölt köztársasági elnök térhet vissza az ország legbefolyásosabb emberei közé. A visszatérés szó szerint is értendő: Áder 2009-ben Brüsszelbe költözött, és úgy gondolta, hogy egyhamar nem is jön haza.

A 2002-es választás első fordulójának estéjén a Fidesz vezetői egy teremben figyelték az eredményeket. Csak ketten nem adták át magukat a meglepett önsajnálatnak: Orbán Viktor és Áder János.

Orbán eltökéltnek tűnt, és már elkezdett arra készülni, hogy teljes energiájával beleveti magát a két forduló közti kampányba. Igyekezett lelkesíteni másokat is, nagy harcot ígért. Áder viszont rezzenéstelen faarccal papírokba temetkezett, és számolt. Még aznap éjjel összeírta, hogy melyik választókerületben hány szavazatra van szükség ahhoz, hogy fordítani lehessen, ezek közül hol reális ezt elérni, hány embert kell még elvinni szavazni. „Semmi érzelem nem látszott rajta, nagyon higgadt volt”.

Áder 2002-ben
Áder 2002-ben
Fotó: Index

Holott lett volna min kiborulnia, hiszen mint 1990 óta annyi Fidesz-kampánynak, ennek is Áder János volt a főnöke. És utólag sokan őt tették felelőssé a 2002-es fiaskóért. És ez komoly nyomás volt, mert erről a választásról a Fideszben mindenki azt érezte, hogy meg kellett volna nyerni: az ország gazdasági mutatói javultak, és a fideszesek úgy érezték, hogy nagy botrányok sem árnyékolták be a kormányzást. A balos média mellett Áder és kampánycsapata lett a fő felelős sokak szemében. És ezt később Áder nagyon igazságtalannak érezte.

E 2002-es tavaszi éjszakában sokminden benne van, ami Áder politikai pályájában máskor is fontos volt: hajlama a szöszölős, alapos munkára; affinitása a választási matekhoz; vitái Orbán Viktorral a sikerhez vezető útról; és tartózkodása a látványos érzelemnyilvánítástól.

Apu

Áder János elméleti vonalon, és nem mozgalmárként került a Fidesz közelébe. Nem alapítója a pártnak, és nem volt szakkollégista sem. A Fidesz alakulásakor az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozott, és az országgyűlés törvényalkotási munkáját elemezte. A műhelyben voltak mások is, akik a Fideszben politizáltak akkoriban, de Áder kifejezetten Kövér László hívására került kapcsolatba a Fidesszel. Kövérrel egy ideig évfolyamtársak voltak, jóba lettek, és Kövér ez alapján hívta el előadásokat tartani a Fidesz bölcsőjének számító Bibó István Szakkollégiumba, és táborokba.

A Fideszbe a kerekasztaltárgyalások idején épült be komolyan, bár nem tartozott rögtön a párt legfontosabb emberei közé ott sem. Kitűnt viszont felkészültségével és rendszerező hajlamával.

„Nem volt bulizós vagy nagy barátkozós, inkább öregebbnek tűnt, talán mert már volt családja” – emlékezett egy akkori aktivista Áderre, aki egyébként nem volt sokkal idősebb a többieknél. (Kövérhez hasonlóan 1959-es, Orbán Viktornál négy évvel, Fodor Gábornál három évvel idősebb, de mégis, többen úgy hitték, hogy idősebb a párt akkor meghatározó politikusainál.)

Áder sok éven át tagja volt a Fidesz elnökségének, és ott Orbán rendszeresen beszólogatott neki, hogy engedje már el magát, amire néha visszamorgott valamit. Ez a froclizás sokáig állandó kísérője volt e megbeszéléseknek. "Mindig ment ez a szivatás, Viktort ingerelte János faarca."

Közeli ismerősei szerint Áder egyáltalán nem olyan unalmas - gyomorbajos típus, mint aminek a nyilvános szerepléseikor látszik, de az is biztos, hogy nehezen szabadul fel, és amikor tréfálkozik, akkor is inkább cinikus, karcos poénokkal nevetteti meg környezetét.

Gyurcsány ne támadjon magára

Áder jó 15 évet töltött a magyar belpolitika élvonalában, de alig volt ezalatt frappáns, emlékezetes megnyilvánulása. Talán 2006 szeptemberében mondta el pályafutása legizgalmasabb gondolatát, amikor ezt üzente Gyurcsány Ferencnek: „Felszólítom Gyurcsány Ferencet, ha azon töri a fejét, hogy utcára küldi provokátorait, ha netán azt gondolja, hogy néhány ember élete sem drága ár azért, hogy ő hatalomban maradjon, és hogyha esetleg az is megfordult a fejében, hogy saját maga ellen megrendezne egy merényletet, ezt ne tegye”.

Ugyanakkor Ádernek éppen ez a megfontoltságot sugárzó habitusa segített meghatározó emberré válnia a pártban. Mivel látszott, hogy nem hülyéskedi el dolgokat, és nagyon is alkalmas az aprólékos munkára, ezért 1990-ben kampányfőnök, majd utána különböző címeken lényegében pártigazgató lett.

1990-ben összefogta a szétesésre hajlamos ötletelőket, tartotta a kapcsolatot a vidéki vezetőkkel, és nézegette a választókerületi térképeket. Néhányan túlzottan tanárbácsisnak és merevnek érezték a rendszerváltás mozgalmár hangulatában, de hasznosságát azért a többség elismerte.

Például először nem akarta engedni, hogy a Fidesz a híressé vált csókos plakáttal kampányoljon. A képet egy vadidegen vitte be a Fidesz Kosztolányi Dezső téri irodájába, két fekete-fehér fotó volt rajta, az egyiken Brezsnyev és Honecker, a másikon pedig egy fiatal pár csókolózik, a szöveg meg ennyi: „Tessék választani!” Ádert aztán meggyőzték, hogy jó a plakát, és a kép azóta is a rendszerváltás egyik emblémája. De ahhoz már ragaszkodott, hogy később a Lendvay utcai pártszékházban ne lehessen kötélen leeresztett kosárban az emeletre húzogatni dolgokat, ezt végképp méltatlannak érezte egy parlamenti párthoz.

Többek szerint Áder 1990 eleji rendszerező munkája nélkül egyáltalán nem biztos, hogy a párt bejutott volna a parlamentbe. „Janó nélkül lehet, hogy a Fidesz csak lábjegyzet lenne a magyar politikatörténetben” – vélekedett az első Fidesz-kampány egyik irányítója.

Ádert az első szabad választás után frakcióvezetőnek is jelölték, Orbán Viktor és Fodor Gábor mellett. Orbán nyert, Áder az utolsó lett két szavazattal. Igaz, nem is nagyon ambicionálta a posztot. „Valami olyasmit mondott a jelöléskor, hogy ő nem eléggé politikus alkat ehhez” – emlékezett a frakció egy akkori tagja.

Ugyanakkor a párt szervezésében fontos szerepeket kapott, és sokáig a legbelsőbb körben volt benne. „A 90-es években a legfontosabb dolgokat Orbán és Kövér döntötték el, ők voltak a legbelső kör. De ha a következő szintet nézzük, abban már biztos, hogy benne volt a János. Ehhez az is kellett, hogy lojális volt a két kulcsemberhez.”

Stratéga

„Az egy rá jellemző, nagyon pengés dolog volt” – mondta Sólyom László megválasztásának levezényléséről egy fideszes. Az elképesztő kavarásokkal teli 2005-ös elnökválasztás eredménye az lett, hogy az ellenzék jelöltje nyerte a parlamenti tikos szavazást. A cikkünkhöz nyilatkozó fideszesek mind egyértelműen Áder stratégiai nagyságához kötötték ezt a rendkívüli eredményt.

Az elnökválasztás utáni első frakcióülésen a képviselők nagy tapssal köszöntötték Ádert, és Sólyom megválasztásának estéjén a párt EP-képviselői egy strasbourgi étteremből hívták fel, hogy együtt gratuláljanak neki.

Sólyom megválasztása

Az akkoriban a Fidesz frakcióját vezető Áder alig negyedórával a szavazás első fordulója előtt sms-ben összehívta a fideszeseket, és közölte velük, hogy most nem szavazhatnak.

Így látszódtak az erőviszonyok, ami alapján úgy tűnt, hogy Szili Katalinnak, az MSZP-jelöltjének több támogatója van, mint ahány szocialista van. Ezzel az MSZP elbízta magát, és nem cserélt jelöltet. Áder pedig felháborodottan kiállt, hogy úgy tudja, hogy elvtelen MDF-esek szavaztak át, pedig ők megígérték, hogy Sólyomot támogatják.

Később Horváth Balázs független képviselő elmondta, hogy ő volt az egyik Szilire átszavazó, és volt még két egykori MDF-es, akkor éppen független, de már a Fideszbe készülő társa is, és az egész csak taktikai trükk volt. Horváth először azt mondta, hogy tettét egyeztette a Fidesz vezetésével, aztán azt mondta, hogy félreértették, ez magánakció volt. Másnapi korrigálása ellenére úgy tűnt, hogy az MDF-esek gyanúba keverése is része lehetett Áder taktikájának.

Az utolsó forduló előtt Áder még egyet csavart az egészen: bejelentette, hogy úgy tudja, hogy a szocialisták tízmilliós összegeket ajánlottak ellenzékieknek a Szilire adott szavazatokért. Ez oda vezetett, hogy az ellenzékiek inkább megmutatták egymásnak szavazólapjaikat, vagy lefényképezték azokat, csak nehogy az terjedjen el, hogy ők voltak a pénzért átszavazók. Egy fideszes (Láyer József) ki is cserélte a Szili javára már kitöltött szavazólapját egy másikra, mint mondta azért rontott, mert nem vette be a gyógyszerét.

Áder a szavazás előtti hétvégén egy tévéinterjúban előre megmondta, hogy Sólyom három szavazattal fog nyerni. Az MSZP legnagyobb meglepetésére pontosan így történt.

Áder egyébként is jó az ilyen szervezkedésekben, kavarásokban, vélekedtek többen is az ismerősei közül. Ügyesen mozgatta a szálakat több ciklus elején is a parlamenti bizottsági helyek elosztásakor. Az ilyen „sok szereplős, sok szempontos, számolós dolgokat általában ő intézte”. Házelnökként a kormányt néha kívülről támogató MIÉP-et, vagy éppen a darabokra hulló kisgazdákat kezelte kellő ravaszsággal.

Nem véletlen, hogy hiába volt már Brüsszelben, és távol a magyar belpolitikától, Orbán Viktor tavaly rábízta az új választási törvény elkészítését. Ezzel, például a választókerületek megrajzolásával Orbán maga is sokat bíbelődött, de az egészet Áder János foglalta rendszerbe. Nyilvánvalóan úgy kellett dolgoznia, hogy a megoldás egybeessen a Fidesz érdekeivel. Komolyan vetette bele magát ebbe a munkába, sok olyan emberrel is egyeztetett, akikkel 2010-re már alig tartotta a kapcsolatot. Több fideszes szerint ez neki nagyon testhezálló feladat volt. "Ha fel kellene írnom egy lapra, hogy Magyarországon ki ért igazán a választási rendszerekhez, akkor a mi oldalunkról csak Áder János nevét írnám oda" - mondta egy fideszes.

Felelős

„2002-ben a mozgósítás gyengesége miatt vesztettünk. Egyszerűen nem létezett a Fidesz mint pártszervezet, még normális tagnyilvántartás sem volt, az irodákban üzenetrögzítők működtek csak” – vélekedett egy fideszes politikus.

Áder 1998-2002 között egyszerre volt házelnök, és 1999-től a Fideszben ügyvezető alelnök. Utóbbiként sokak szerint neki kellett volna rendben tartani a pártot. Ráadásul kampányfőnök is volt, de a mozgósításra, az aprómunkára ekkor már sokak szerint nem figyelt. Igaz, a kampány alatt ezt nem is kérték rajta soha számon, csak utólag lett ügy ebből, amikor a fideszesek rájöttek, hogy az MSZP ezen a területen nagyon alapos munkát végzett.

Budapest, 1999. október 22. Orbán Viktor miniszterelnök, Göncz Árpád köztársasági elnök és Áder János , az Országgyűlés elnöke megtekinti az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának előestéjén tartott ünnepi megemlékezést az Operaházban
Budapest, 1999. október 22. Orbán Viktor miniszterelnök, Göncz Árpád köztársasági elnök és Áder János , az Országgyűlés elnöke megtekinti az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának előestéjén tartott ünnepi megemlékezést az Operaházban

Szintén Áder hibájának tartották sokan, hogy a 2002-es kampányban - Wermer Andrással, a kampány kreatív főnökével egyetértésében - Orbán Viktort kihagyták a választási küzdelemből. „A vidéki szervezetek könyörögtek, hogy menjen le a Viktor, tartson beszédeket, de az volt az elképzelés, hogy Viktor kormányozzon, legyen inkább a pártküzdelmekből kimaradó miniszterelnök”.

A két forduló között Orbán már napi 24 órában járta az országot, és a Fidesz jobban is szerepelt, mint az első körben, ám a győzelemhez ez is kevés volt. Ebből sokan azt a tanulságot vonták le, hogy Áderék ezt is nagyon elrontották.

Innentől Áder János fokozatosan vesztett erejéből a Fideszben. Hiába lett az új ciklusban frakcióvezető, és sokáig az egyik legtöbbet szereplő fideszes. A párt megújításának irányával nem értett egyet, és ez nem tett jót a karrierjének.

A Fideszt a vereség után Navracsics Tibor tervei alapján radikálisan átalakították. A megyei rendszert a választókerületi váltotta fel. Ez azt is jelentette, hogy a pártelnök és a szűk pártvezetés befolyása megerősödött, míg az Áder által addig felépített struktúra érvényét vesztette. Volt, aki szerint Áder alól lényegében kiszervezték a pártot.

Egyes vélemények szerint a párt átalakításának egyik célja is éppen ez volt: Orbán lojális embereket akart a választókerületek élén, és nem akarta, hogy Áder körül egy alternatív hatalmi központ erősödhessen meg a vereség után. Az addigi megyei elnökök többsége ki is kopott az átalakítás után a párt vezetéséből.

Egy kis hatalmi tilitoli

Az új irányt papírra vető Navracsics Tibort azóta is Áder riválisának tartják a Fideszben, mert Áder kiszorulása és Navracsics megerősödése párhuzamos, egymásból következő folyamat volt. Van, aki szerint nem véletlen, hogy tavaly éppen Ádert kérte fel Orbán a bírósági törvény összerakására.

Ez a feladat a kormányon belül Navracsicshoz kellett volna hogy tartozzon, benne azonban megrendült Orbán bizalma. (Állítólag az új alkotmányról szóló vitáik, illetve Navracsics Fidesz alelnöki ambíciója miatt romlott meg a viszonyuk.) Vannak, akik egy hatalmi sakkjátékként értelmezték a pártban, hogy éppen Áder kapta meg a bírósági törvényt.

Az elmélet szerint ezzel Orbán két legyet ütött egy csapásra: megalázta nem eléggé lojális miniszterét, és az elégtétel örömével buzdította munkára Ádert. Utóbbi plusz motivációra azért is szükség lehetett, mert Áder a bírósági törvény esetében sokkal kötöttebb mandátumot kapott, mint a választási törvény esetében. A főbb irányvonalakat a Miniszterelnökségben fektették le, Ádernek leginkább a rendszerbe foglalás, és az egyeztetések jutottak csak.

Más konfliktusok is voltak 2002 után Áder és Orbán között. Áder nem értett egyet a tagság felduzzasztásával, a polgári körökkel, a sok partnerszervezet bevonásával. Amikor 2006-ban még saját megyéjének (Győr-Moson-Sopron) listájába sem szólhatott bele, akkor végképp látszott, hogy befolyása megrendült.

Áder nem értett egyet 2006-ban a nemzeti konzultációra, és a plebejus Orbán imidzsére építő kampánnyal sem. Ennek eszmei szerzője Habony Árpád volt, aki azóta is Orbán fontos tanácsadója. Ezt az új vonalat Áder teljesen idegennek érezte, nem tudott és nem akart azonosulni vele. „Egyre inkább már csak egy nagy öreg volt, aki még vitte a párton belüli konzervatív vonalat, de ennek egyre kevésbé volt súlya.” Orbánnak pedig éppen az volt a baja Áderrel, hogy úgy vélte, képtelen tartani a ritmust a modern igényekkel. „Viktornak nem tetszett, hogy Áder nem hiszi el, hogy a kampányt az RTL-en meg a Blikkben kell megnyerni, és hát János karakteréből következett, hogy ő képtelen volt a bulvársajtóban jópofizni”.

Egyes visszaemlékezések szerint a párt átalakításával kapcsolatos vitákban egy ideig Kövér László egyetértett Áderrel, de később „vagy belefáradt, vagy meggyőződésből” egyértelműen beállt Orbán mögé.

A nagy szakítás előtti utolsó látványos összeütközés az volt, amikor a Fidesz-frakció kommunikációs stábját a pártközponti csapat javára visszavonták 2005-ben. Ekkor került át a párt kommunikációja az Orbán mellett most is dolgozó stábhoz, Szijjártó Péter és Havasi Bertalan vezetésével.

A 2002-ben kezdődő viták egyre inkább elmérgesedtek, és ez Áder és Orbán személyes kapcsolatán is meglátszott. 2006 végére már nem voltak beszélő viszonyban sem.

Száműzött

2006-ban ismét vereséget szenvedett a Fidesz a választásokon. Áderben ismerői szerint volt egy „lám, én megmondtam” indulat, ami hozzájárult ahhoz, hogy végképp sértett és kiszorított emberré váljon. Nem akarta a frakcióvezetést újra elvállalni, és inkább egy nyugdíjas állásnak számító tisztséget, az országgyűlés alelnöki posztját választotta.

Több elégedetlenkedővel együtt 2006 végén ő is részt vett azokon a beszélgetéseken, amelyeket Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója szervezett, és a Fidesz megújulásának lehetőségeiről, a két vereség okairól szóltak. Az informális gyűléseken felszólalók meglehetősen kritikusan álltak a párt vezetéséhez, és így Orbán Viktor elnökségéhez is.

DSZZS20060401008
Fotó: Szigetváry Zsolt

A beszélgetések egyik állandó résztvevője szerint korántsem Áder mondta a legelégedetlenebb beszédeket, viszont ő volt a párt legnagyobb egykori méltósága, aki eljárt ezekre a szeánszokra. És eljárt azután is, hogy Kövér László váratlanul megjelent az egyik gyűlésen, és mindenkit indulatosan figyelmeztetett, hogy „ezt abba lehet hagyni”. Pedig Kövér figyelmeztetése után a társaság létszáma jelentősen megcsappant.

2007 januárjában, a Magyar Nemzetben álnéven egy hosszú cikk jelent meg, „Schmidt Mária ante portas?” címmel, ami azzal vádolta meg a társaságot, hogy új jobbközép pártot akarnak szervezni, és pártelnöknek Ádert nézték ki maguknak az összeesküvők. Az egyik résztvevő szerint a gyűléseken soha nem merült fel új párt alapítása, és Áder pártelnöki szerepe sem.

Áder beperelte a cikkért a Magyar Nemzetet (a pert meg is nyerte), és a párt Orbán-féle vezetése is sci-fi-nek minősítette az állításokat. Ám többek emlékei szerint Orbán 2008-ban célzott arra, hogy előre tudott a cikkről, és az figyelmeztetés volt mindenkinek, hogy a két vereség ellenére se merjék megkérdőjelezni hatalmát. Más fideszes vélemények szerint nem Orbán állt a cikk mögött. Az viszont biztos, hogy a cikk után a pártelnök és Áder viszonyát mindenki menthetetlennek látta.

Hogy a találkozók résztvevői az akkori vélekedés ellenére nem ásták el magukat örökre, azt nem csupán Áder mostani államfői jelölése bizonyítja. Egy résztvevő szerint például Matolcsy György is igen kritikus beszédet tartott az egyik találkozón. Többek között arról értekezett, hogy a párt vezetése klikkszerű lett, és Orbán Viktor nem hallgat már senkire. Ehhez képest néhány évvel később Orbán Viktor már jobbkezének nevezte, akitől sohasem válna meg.

Az ante portas cikk után már csak egy zárt körű találkozót tartottak, és Áder azon is ott volt. (Később még tartottak megbeszéléseket néhány újságíró bevonásával, hogy jelezzék, szó sincs összeesküvésről.) Egy jelenlévő szerint nagyon nyugodt volt ekkor is, és tényszerűen arról beszélt, hogy őt nemtelen támadások érték, és figyelmeztetett, hogy „nézzétek, ez lett a stílus a Fideszben”.

Volt, aki úgy értelmezte a Fideszben, hogy a Magyar Nemzet cikk azért tette meg Ádert bűnbaknak, hogy mindenki lássa, nincs az a belső ember, nincs az a régi szövetséges, aki kegyelmet remélhet, ha szervezkedni próbál.

Többek szerint Kövér László túlzásnak érezte, hogy Ádert a nyilvánosság előtt támadták meg, és azóta is többször felhozta Orbánnak, hogy ezt nem így kellett volna intézni. Van, aki ezt összekapcsolta azzal, hogy Kövér már 2010-ben, és most is Ádert javasolta államfőnek.

Áder János 2007-ben jelentette be egy interjúban, hogy EP-képviselő akar lenni. Ezt mindenki önkéntes száműzetésnek fogta fel. Egy, a párt befolyásos vezetője szerint Áder az interjú előtt nem egyeztetett senkivel sem a pártvezetésből, így Orbánnal sem, hanem a sajtón keresztül üzent, hogy mit akar most tenni. Az EP-ben dolgozó fideszeseket is meglepte a hír, a bejelentés előtt Áder nem tájékozódott náluk. Nem számítottak arra, hogy 2009-től közéjük akar állni a párt egykori nagy tekintélye.

Brüsszeli polgár

Ádernek idegen terep volt a brüsszeli kiküldetés. EU-s témákkal korábban nem foglalkozott, nyelvtudása bizonytalan volt, és a környezetvédelmi bizottságba került, holott a témához addig nem sok köze volt. Ráadásul egy nagyon befolyásos emberből hirtelen egy nagy gépezet szereplője lett. A fideszes EP-delegációban Szájer József és Surján László voltak a tekintélyek, és ezt Áder elfogadta, betagozódott a hierarchia alsóbb részébe. Csendes volt, és szakpolitikai ügyekbe temetkezett.

Ugyanakkor az is látszott rajta, hogy nem parkolópályának gondolta az EP-t, hanem inkább politikai pályafutása utolsó fejezetének tekintette. A magyar EP-képviselők többségével ellentétben Brüsszelbe költözött a családjával. (A legtöbben ingáznak Budapest és Brüsszel között.)

Beépült a kinti magyar világba. Az Európai Bizottság magyar hivatalnokaival és az 56-os emigráció tagjaival barátkozott inkább, nem pedig az EP-s magyarokkal. Focizni és teniszezni járt velük, és rendszeresen együtt kártyázott egy brüsszeli magyar társasággal. Vasárnaponként pedig állandó résztvevője volt a magyar nyelvű miséknek.

Az EP-ben igyekezett olyan témákkal foglalkozni, ahol a magyar szempontok fontosak voltak. Két beterjesztését is megszavazta az EP, ami komoly eredménynek számít a kintiek szerint. Még akkor is, ha egyikből sem lett európai törvény, mert az Európai Bizottság hosszú ideje ül ezeken, egyelőre nem látszik, hogy mikor végeznek. (Az egyik egy katasztrófavédelmi alap létrehozásáról szól, amit a kolontári szerencsétlenség után terjesztett be; a másik pedig a ciános bányászatot tiltaná, ennek előzménye a verespataki vita volt.)

Idén januárban a környezetvédelmi bizottság egyik alelnökének választották, ami jelezte, hogy új szakterületén is kezdett lassan megindulni a karrierje.

Feladatok Budapestről

2010-ben sokakat meglepett a Fideszben, hogy Áder fontos feladatokat kapott Orbán Viktortól. A két törvény megírása, amelyekről korábban részletesebben szóltunk (választási és bírósági), azt jelentette, hogy a pártelnök megbocsátott. Pedig Brüsszelben 2009-ben még olyan pletykák terjedtek, hogy Orbán rendszeresen érdeklődött a kintieknél, hogy Áder nem szervezkedik-e. De nem szervezkedett. Többek szerint Ádernek valamiféle hűségesküt kellett tennie ahhoz, hogy megkapja ezt a két törvényt. Mások szerint egyszerűen logikus volt, hogy szükség lett a szakértelmére.

Mindenesetre tavaly az év második felében már nagyon sokat járt haza Áder a törvények miatt. Többen úgy tudták, hogy az új, igazságszolgáltatást vezető intézménynek, az OBH-nak az elnöki székét neki szánja Orbán. A Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet is azt írta még októberben, hogy Áder lesz az OBH elnöke. Ő azonban ezt nem vállalta el. A sajtónak azt mondta, hogy a tisztséget egy bírónak, és nem politikusnak kell betöltenie. Az OBH elnöke végül Handó Tünde, a szintén EP-képviselő Szájer József felesége lett.

D  YT20120306008
Fotó: Illyés Tibor

Schmitt Pál lemondása után Áder elég hamar képbe került, mint lehetséges utód. Megbízható és kikezdhetetlen ember kellett, és ez pont illik Áderre, a fideszesek szerint. Megbízható, mert Orbánnal vívott vitái ellenére sohasem vitte ki a véleményét a nyilvánosság elé, és az utóbbi években bebizonyította, hogy nem akar kavarni. Ráadásul régi ember, ami fontos bizalmi szempont, minden korábbi problémák ellenére is. Szakmai múltjában és magánéletében nincsenek gyanús dolgok, ami fontos szempont volt Schmitt botránya után. És egyesek szerint az is számított, hogy egységesen mögé álljon a frakció. Elég régi fideszes ahhoz, hogy nagy tekintélye legyen, és elég régen kikerült a belső körből ahhoz, hogy senkiben se legyen sértettség vele szemben.

Áder János állítólag a mostani kormányhoz lojális, de magát komolyan vevő elnökségre készül. Előre jelezte, hogy le akarja cserélni Schmitt Pál stábját, és arra is figyelmeztetett, hogy nem biztos, hogy mindent automatikusan azonnal aláír majd. Amikor jelölése hivatalossá vált, az alábbi közleményt adta ki:

Áder üzenete az elnöki jelölés elfogadásáról

Megtisztelő számomra, hogy a Fidesz-KDNP frakciószövetség engem jelöl Magyarország új köztárasági elnökének. Az elmúlt napokban volt időm a feladat súlyával és személyes felelősségével szembenézni, mindent alaposan mérlegre tenni, és megfontolt döntésre jutni. A jelölést tisztelettel és a megbízatás iránti illő alázattal elfogadom. Úgy döntöttem tehát, hogy megválasztásom esetén hazatérek Brüsszelből, befejezem az Európai Unió parlamentjében három éve elkezdett munkámat, és ezzel egyidejűleg lemondok párttagságomról.

Ezt diktálja számomra a lelkiismeret parancsa és a hazám iránti hűség.

Rendszerváltó politikusként az elmúlt 24 évben, bármilyen feladat elé is állított sorsom, mindvégig a magyar demokrácia szolgálatában álltam.

Csornán születtem. 53 éves vagyok. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végeztem tanulmányaimat, feleségemmel több mint 27 éve élek boldog házasságban, négy gyermekünk van. Mindig igyekeztem úgy élni, hogy tisztán nézhessek gyermekeim szemébe.

Tudatában vagyok annak, hogy Magyarország köztársasági elnökének a nemzet egységét kell megjelenítenie. Ezért az a célom, hogy hitet és reményt nyújtsak ahhoz, hogy mi magyarok, a világ nemzeteinek tizenötmilliós családtagjaiként mindig bizalommal tudjunk egymás szemébe nézni, tudjunk tiszteletet adni, tiszteletet ébreszteni, s ha kell, tiszteletet követelni. Ebben a munkában példaképemnek Deák Ferencet, a „haza bölcsét” tekintem.

Nem azért, mintha azt hinném, hogy valaha is a haza bölcsévé válhatnék, azt viszont őszintén hiszem, hogy az ő egykori bölcsességére alapozva ma is sikeresebbé és derűsebbé tehetjük közös jövőnket és jelenünket. Ebben a munkában minden magyart, hazánk valamennyi polgárát szövetségesemnek tekintem és szövetségesemül hívom.

Brüsszel, 2012. április 16.

dr. Áder János

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!