Elnyelte a föld Gyurcsány bizonyítékát

Írt-e szakdolgozatot egyáltalán Gyurcsány Ferenc?

Nagy valószínűséggel írt, de ezt hitelt érdemlően csak akkor lehetne bizonyítani, ha megvolna a szakdolgozat. Csak feltételezés, hogy Gyurcsány, aki annak idején az egyetem KISZ-titkára volt, 1984-től pedig a városi KISZ-bizottság titkára, kapcsolatai révén elérte vagy megengedték neki, hogy ne írjon szakdolgozatot. Ezt a feltételezést cáfolja, hogy szakdolgozatáról bírálat is született, és Gyurcsány is közzétette leckekönyve másolatát, amelyben szerepel szakdolgozata minősítése.

Hány szakdolgozata van Gyurcsány Ferencnek?

Kettő. 1984-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán technika–biológia szakon végzett, és A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címmel adott le szakdolgozatot. 1990-ben pedig ugyancsak Pécsen a Közgazdaságtudományi Karon szerzett egyetemi diplomát levelező tagozaton. Akkor a gazdasági társaságok és a tőzsde működéséről írt szakdolgozatot.

Hol vannak most ezek a szakdolgozatok?

A pécsi közgázra írt szakdolgozatot 1996-ban leselejtezték, erről jegyzőkönyv készült az egyetemen. A tanárképzőre 1984-ben írt szakdolgozat eltűnt az egyetemről. Bár a tanszéken máig őrzik egy szekrényben az 1984-ben a technika és biológia szakosok által leadott szakdolgozatokat, és Gyurcsány Ferenc szőlészetről és borászatról szóló munkája az egyetem könyvtárának katalógusában is szerepel, érdekes módon abból az évfolyamból egyedül az ő dolgozata nem található meg ott. A szakdolgozat állítólag nem található meg Gyurcsány Ferencnél sem.  A volt kormányfő azt mondta: az elmúlt 28 évben már hatszor költözött, hiába kereste szakdolgozatai otthoni példányait, egyiket sem találja.

Miért érdekes Gyurcsány Ferenc 1984-es szakdolgozata azon kívül, hogy eltűnt?

A Hír Tv szerint sok azonosság található egy 1980-ban, ugyancsak Pécsen született szakdolgozattal, amelynek pont ugyanaz a címe, mint Gyurcsány szakdolgozatának. Ezt a dolgozatot Rozs Szabolcs, Gyurcsány Ferenc akkori sógora írta. Gyurcsány Ferenc első felesége Rozs Beatrix volt, akit még a gimnáziumban ismert meg. (Gyurcsány Ferenc 1985-ben házasodott össze második feleségével, Bognár Edinával, 1994 óta pedig Dobrev Klárával él.)

Mi szerepelt Rozs Szabolcs szakdolgozatában?

Rozs Szabolcs biológia-földrajz szakos hallgató volt. 1980-ban adta le 60 oldalas szakdolgozatát. A Hír Tv-nek Rozs azt mondta: a Balaton-felvidékről származik, és szereti a bort, földrajz szakosként ezért választotta ezt a területet. Maga járt utána a témának, megkereste a Balaton-felvidéki borászatokat, és munkájához még boroscímke-gyűjteményt is csatolt. A pécsi egyetem könyvtárából érdekes módon Rozs Szabolcs szakdolgozata is eltűnt, de saját példánya megvan: Rozs Szabolcs édesanyjának adta, és az balatonfüredi családi házukban volt.

Miért választotta technika szakosként a Balaton-felvidék borászatát témául Gyurcsány?

Gyurcsány Ferenc április 28-án blogján azt írta: azért írt erről, mert akkori felesége szüleinek balatonfüredi családi házában sok anyagot, tájékoztatókat, prospektusokat, beszámolókat talált a környék szőlészetéről és borászatáról. Mint írta, arra nem emlékszik, hogy ezek között volt-e sógora szakdolgozata is. Az Origónak arról is beszélt, hogy a szakdolgozatíráskor máshol járt már az esze, nem akarta új tudományos igazságokkal megörvendeztetni a felsőoktatást, csak annyi volt a célja, hogy az elvárható minimumnál picivel magasabb követelményekkel sikerüljön átmennie az államvizsgán.

Min alapszik a plágiumgyanú?

Gyurcsány szakdolgozata ugyan nincs meg, de a róla készült bírálat igen. A Hír Tv-sek ezt az egyoldalas bírálatot vetették össze Rozs Szabolcs dolgozatával. Kiderült, hogy a Rozs-dolgozatra illik a Gyurcsány-dolgozat bírálata. Ebből arra lehet következtetni, hogy a két dolgozat legalábbis nagyon hasonlít. Gyurcsány Ferenc szerdán azt állította: elképzelhető, hogy Rozs dolgozatát az ő ellopott szakdolgozata alapján, utólag állították össze, ismerve 1984-es diplomamunkájának ma is fellelhető bírálatát, az abban megfogalmazott hibákat, hiányosságokat.

Milyen pontokon passzol a Gyurcsány-bírálat a Rozs-dolgozatra?

A Hír Tv-sek összesen hét gyanús pontra mutattak rá. Ezek közt vannak meggyőzőbbek és kevésbé meggyőzőek is.

• A Gyurcsány-dolgozat bevezetője a bírálat szerint lírai. A Rozs-dolgozat is lírai bevezetéssel indul. Ez önmagában nem túl erős párhuzam, a lírai bevezetés nem megy ritkaságszámba a szakdolgozatoknál.
• Gyurcsánynak felrótta a bírálója, hogy bár a címben szerepel a borászat, erről alig ír, csak a szőlészetről. („a borászatra csak kevés helyen és csak másodlagos utalásokat találunk”) Erre a furcsaságra lehetséges magyarázat, hogy a Rozs-dolgozat a 35. oldalon kezdi tárgyalni a borászatot, Gyurcsány dolgozata viszont csak 35 oldalból áll.
• A bírálat szerint Gyurcsány dolgozata csak 1978-ig tartalmazza a termelési korszakok adatait, illetve “egy-egy vonatkozik csak az azóta eltelt időszakra, pedig az utóbbi években nagyon sok változás következett be a telepítések és a művelési mód vonatkozásában”. Az 1980-ben leadott Rozs-dolgozat is 1978-ig tartalmaz csak adatokat.
• A 11. és 12. oldalon a bírálat szerint ellentmondásosan ír Gyurcsány a Balaton vizének mikroklímát befolyásoló hatásáról. Rozs dolgozatának 11. és 12. oldalán is erről a témáról van szó, több szakértőt is idéz itt Rozs.
• A bíráló azt is nehezményezte, hogy Gyurcsány a 13. oldalon nem adott teljes képet a nyári csapadékmennyiségről. Rozs saját dolgozatának 13. oldalán csak a téli, tavaszi és őszi csapadék mennyiségét írta le.
• A bíráló hiányolta Gyurcsány dolgozatából annak a leírását, hogy az erősen lejtős területeken miként óvják a talajt az erózió pusztító erejétől. Rozs a saját szakdolgozatának első 35 oldalán szintén nem ír erről, csak utalásokat tesz.
• Gyurcsány dolgozatával az is baj volt, hogy a 29. oldalon említi rezisztens fajták telepítésének a tervét, de az kimaradt belőle, hogy mire is lesznek rezisztensek ezek a fajták. Rozs dolgozatának 29. oldalán szintén a rezisztens fajták telepítésének tervéről van szó, és nála is hiányzik ez a részlet.

Hozzáférhetett-e Gyurcsány Ferenc Rozs szakdolgozatához?

Rozs Szabolcs a Hír Tv-nek azt állítta, nem tudott arról, hogy egykori sógora ugyanarról írt szakdolgozatot, mint ő négy évvel azelőtt. Rozs azt állította, hogy a szülei házában aligha találhatott Gyurcsány Ferenc borászattal foglalkozó prospektusokat, mivel szülei ilyennel egyáltalán nem foglalkoztak, ő pedig szakdolgozatát nem otthon írta, így erre vonatkozó anyagok sem voltak otthon. Gyurcsány Ferenc akkori anyósa újságíróknak azt mondta: a dolgozat kizárólag Rozs Szabolcs munkája volt, és elképzelhetetlennek tartja, hogy fia megengedte Gyurcsány Ferencnek, hogy azt felhasználja. Gyurcsány Ferenc szerdán azzal vágott vissza, hogy egykori rokonai harminc év távlatából rosszul emlékeznek, mert Balatonfürden igen is sok anyag, szakkönyv, beszámoló, kézirat volt, amiből szerinte egykori sógora is dolgozhatott.

Bizonyítható-e, hogy Gyurcsány Ferenc plagizált?

Amíg nem kerül elő Gyurcsány szakdolgozata az egyetemről, tőle vagy máshonnan, 100 százalékos bizonyossággal nem lehet eldönteni, hogy plagizált-e vagy sem. Nem tudni, hivatkozott-e a szakirodalomjegyzékben, lábjegyzetben Rozs Szabolcsra, de ami ennél is fontosabb: ha nem tudjuk összehasonlítani az ő dolgozatát Rozs Szabolcséval, nem derül ki, mekkora kiterjedésű az egyezés. Schmitt Pálnál sem az volt a legnagyobb baj, hogy kevés volt az idézőjel, hanem az, hogy a disszertációjában alig akadt pár oldal, amit ő maga írt.

Mit mondott a szakdolgozatáról Gyurcsány Ferenc?

Gyurcsány először azt a vádat igyekezett cáfolni, miszerint egyáltalán nem írt volna szakdolgozatot. Bizonyítékképp közzétette leckekönyveinek államvizsgával kapcsolatos bejegyzéseit, amelyekben szerepeltek a dolgozatcímek. Gyurcsány azt is megígérte, hogy ha már az egyetemen nem találják, megpróbálja ő előkeríteni a saját példányait. Egy ideig állítólag kereste is. Ekkor még viccesen fogta fel a történetet, egy interjúban arról beszélt, hogy a keresés közben majdnem leesett a létráról. Gyurcsány április 13-án már arról írt, hogy felfüggesztette a keresést, a dolgozatok saját példányai nem kerültek elő. Az ügyet ekkor lezártnak nyilvánította, mondván a szakdolgozat nem létéről szóló vád így is megdőlt.

Legközelebb, április 24-én már a Hír Tv Rozs Szabolcsra vonatkozó felfedezésére volt kénytelen reagálni. Rozs nevének hallatán először úgy viselkedett, mint aki nem emlékszik jól, mivel is foglalkozott a sógora. Úgy rémlett neki, hogy testnevelés szakon végzett. Amikor a riporter szembesítette a szakdolgozatok címazonosságával, már azt mondta: valószínű, hogy láthatta Rozs dolgozatát, ha látta, akkor olvashatta is, ha pedig elolvasta, bolond lett volna, ha egyáltalán nem használja. Az adás másnapján a blogjában lényegében ugyanezt ismételte meg, és arról írt, természes, hogy a végzős hallgató forrásmunkákból dolgozik. Ahogy teltek a napok, Gyurcsány hangneme úgy vált egyre sértettebbé és vádaskodóbbá. Arra panaszkodott, hogy politikailag meg akarják ölni. Utalgatott arra, hogy volt sógorát jól ismerik a balatoni éjszakában és ezer gondja van.  Végül közölte, hogy ha már az egyetem nem teszi meg, lopás miatt ő tesz feljelentést, amiért eltűnt a dolgozata az egyetemről. Kijelentette azt is, hogy feljelent bárkit, aki azt meri állítani, hogy plagizált. Az egyetem szerdán feljelentést tett a pécsi rendőrségen Gyurcsány Ferenc eltűnt szakdolgozata ügyében.

Elképzelhető, hogy nem szándékosan tüntette el valaki a Gyurcsány-dolgozatot, hanem egyszerűen csak elkallódott?

Ez nem túl valószínű. Az egyetemen Gyurcsány évfolyamtársainak a szakdolgozatai mind megvannak, csak az övé hiányzik.

Hogyan tűhetett el a szakdolgozat?

• A szakdolgozatokat helyben olvasásra ki lehet kölcsönözni a természettudományi kar könyvtárából, de hazavinni nem lehet azokat. Ha a könyvtáros odafigyel, zárásig vissza kell adni a kikért szakdolgozatot. Úgy sem lehet kilopni, ha kicserélik, azaz ha helyette egy azonos fedlapú, közel ugyanakkora terjedelmű szakdolgozatot adnak vissza, mert akkor ennek vissza kellett volna kerülnie a többi, 1984-es szakdolgozat közé.
• A Hír Tv felvételein úgy látszik, hogy az 1984-es szakdolgozatokat az egyetem folyosóján álló szekrényekben keresik. A felvételek szerint a szekrények nincsenek kulcsra zárva. Gyurcsány évfolyamának dolgozatai a felső polcokon vannak, amelyeket csak létrával lehet elérni. Ez alapján kevéssé valószínű, hogy valaki, aki arra járt, turkált a szakdolgozatok között és egyszerűen kiemelte Gyurcsányét. Az egyik verzió szerint a szakdolgozat kiemelésében egy az egyetemhez kötődő ember is szerepet játszhatott. Felmerült Lengárszky Attilának, az intézmény Fideszhez kötődő oktatási igazgatójának a neve. Ő tagadta, hogy ő volna a szakdolgozatok felügyelője. "A szakdolgozatok őrzése abban az időszakban és most is a karok, tanszékek, adott esetben a könyvtár, más esetben a levéltár feladata" - mondta. Azt az állítást is árnyalta, hogy fideszes önkormányzati képviselő lenne. Közölte, hogy a 2010-es önkormányzati választáson a Fidesz-KDNP-Összefogás Pécsért Egyesület közös jelöltjeként nyert mandátumot Pécs 7. számú körzetében, a testületben nem a Fideszt, hanem az Összefogás Pécsért Egyesületet képviseli.

Ez már az összesküvés-elméletek terepe. Kinek állhatott érdekében eltüntetni a szakdolgozatot?

• A Schmitt-ügy idején a jobboldalnak és a Hír Tv-nek: A volt miniszterelnök arra utalt, hogy a jobboldal érdekében állhatott ellopni szakdolgozatát és sógora diplomamunkáját is az egyetemről. Szerinte ezzel akarták volna megnehezíteni, hogy cáfolni tudja a vele szemben felhozott vádakat. Ez kockázatos vállalkozás lett volna, ha esély van rá, hogy Gyurcsány saját példánya előkerül. Gyurcsány érvrendszerében azonban erre a felvetésre is megvan a válasz: Gyurcsány hangsúlyozta, hogy állítólagos ellenségei először is kiderítették, hogy neki megvannak-e a saját példányai. A Hír Tv nem hozta nyilvánosságra Rozs Szabolcs szakdolgozatát és Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának bírálatát sem, de ha ezt megtenné, azzal még nem lehetne egyértelműen tisztázni, hogy plágium történt - ehhez Gyurcsány dolgozata is kellene.
• Jóval korábban a jobboldalnak, illetve Gyurcsány Ferenc politikai ellenfeleinek: A politikai ellenfélről szokás adatokat, információkat vagy terhelő dokumentumokat gyűjteni. Nem kizárt, hogy évekkel ezelőtt vitték el a szakdolgozatát, valamire még jó lesz alapon. Ebbben az esetben azonban kérdéses, hogy eddig, például Gyurcsány miniszterelnöksége idején miért nem dobták már be ezt. Esetleg arra az időre tartalékolták, ha Gyurcsány újra megerősödne?
• Gyurcsány Ferencnek: A volt kormányfő tüntette el a szakdolgozatot az egyetemről, nehogy a Schmitt-ügy után az ő szakdolgozatába is belekössenek. Ha ő tüntette el, akkor viszont volt valami titkolnivavalója ezzel kapcsolatban.
• Az egyetemnek: Az egyetem vezetését kínosan érintette volna egy plágiumbotrány, netalán az, ha kiderül, hogy a nyolcvanas években az akkori vezetés tudtával és jóváhagyásával adott le másolt dolgozatot Gyurcsány Ferenc. Gyanús körülmény, hogy még ha nagy részben másolt dolgozatról is van szó, miért nem tartotta fontosnak Gyurcsány Ferenc, hogy legalább a címet megváltoztassa. A HírTv fontos körülményként közölte, hogy míg Rozs Szabolcs 5-öst, Gyurcsány csak 4-es kapott a dolgozatára. Az érdemjegyek közti különbség több dolgot is jelenthet. Elméletben fel lehet vetni: ha a Gyurcsány-dolgozat a Rozs-dolgozat rövidített másolata volt, és azt Gyurcsány az egyetem illetékeseinek tudtával adta be így, elegánsabb megoldás lehetett nem jelest adni rá. Kézenfekvőbbnek tűnő magyarázat viszont, hogy a Rozs-dolgozat 25 oldallal hosszabb, így nyilván részletesebb, alaposabb is, mint Gyurcsányé.
• Egy szőlészet és borászat iránt lelkesedő hallgatónak: A diáknak nem volt kedve másolni a könyvtárban, inkább hazavitte magával a dolgozatot. A szakdolgozat-ügyet firtató Pécsi napilap 50 ezer forintot ajánlott fel annak, akinek megvan Gyurcsány szakdolgozata, de a felhívásra eddig senki nem jelentkezett.
• Valakinek, aki 1984 után plagizálta Gyurcsány dolgozatát. El kellett tüntetnie a nyomokat, de ezzel nem mehetett sokra, mert az illető nem tudhatta, hogy ugyanezzel a címmel 1980-ban is beadtak egy szakdolgozatot.