A Fidesz nem ilyen ombudsmant akart

Szabó aktivizálódásának megértéséhez fel kell idézni az Alaptörvény januári hatályba lépésével összefüggő változásokat. Teljesen átalakult az ombudsmani rendszer: az adatvédelmi ombudsman hivatalából hatóság lett, Jóri András ki sem tölthette a mandátumát. A kisebbségi és a zöldombudsman elveszítette országgyűlési biztosi jogállását, Szabó helyetteseivé degradálódtak. Így Szabó Máté maradt az egyetlen, aki 2013 őszén lejáró mandátuma végéig hivatalban maradhat, és ombudsmani jogosítványait is megőrizhette.

Egy biztos mind felett

Ehhez jött hozzá, hogy január elsejétől csak a kormány, a képviselők negyede vagy az alapjogi biztos kezdeményezheti nem egyedi ügyben a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatát. A jelenlegi parlamenti erőviszonyok miatt ilyen ellenzéki kezdeményezés csak a Jobbik bevonásával lehetséges, ami az érintett pártok közötti beszélő viszony hiánya miatt kizártnak tekinthető. Vagyis Szabó Máté az egyetlen kormányfüggetlen szereplő, aki kezdeményezhet absztrakt utólagos normakontrollt.

Mindez jelentősen felértékelte Szabó szerepét, ő pedig január óta beadványokkal bombázza az Alkotmánybíróságot. Nekiment egyebek mellett az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseinek (AÁR), a médiatörvénynek, és a pozitív adóslistára vonatkozót kivéve újra benyújtotta a távozó adatvédelmi ombudsman indítványait is. Kifogásolta a fiatalkorú szabálysértők elzárását, a hallgatói szerződéseket és a hajléktalanügy józsefvárosi és fővárosi kezelését, utoljára pedig a kampányfinanszírozás szabályozását.

Cigánybűnözőzött, kiközösítették

Szabó Máté biztosi tevékenységének részletes értékelése még korai; legfontosabb vizsgálatai a gyülekezési jog érvényesülését és az azokhoz kapcsolódó rendőri intézkedések jogszerűségét érintették. Nem indított viszont nagy, átfogó intézményellenőrző vizsgálatokat a kórházakban, a börtönökben vagy az iskolákban, holott egyedül neki áll rendelkezésére az ehhez szükséges jogi és intézményi apparátus.

Biztosi tevékenységével sosem sikerült akkora port felvernie, mint egy 2009-es interjúval, melyben a „cigánybűnözésről" beszélt. A három másik ombudsman akkor az együttműködést a szükséges munkakapcsolatra redukálva lényegében kiközösítette Szabót.

Az ember, aki legyőzte a kormányt

Mivel Szabó többnyire kisebb súlyú ügyekre fókuszált, hivatala megítélésében felértékelődtek az alkotmánybírósági indítványok. 2007 szeptemberi megválasztásától 2011 őszéig a hivatal honlapja szerint összesen négy ilyen indítványa volt, azóta viszont kilenc, köztük több olyan is, ami meglehetősen érzékenyen érintette a koalíciót.

A legfájdalmasabb valószínűleg az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseire vonatkozó volt: hogy elkerülje a jogszabály megsemmisítését, a kormányoldal kénytelen volt módosítani az alig egyéves Alaptörvényt, mivel teljesen nyilvánvaló, hogy Szabónak igaza van: az AÁR nem csak átmeneti szabályokat tartalmaz.

Az egypártiság nem zavarja

Szabó másik fontos, friss alkotmánybírósági indítványa a médiatörvényre vonatkozik. A rengeteget vitatott jogszabályt azonban meglepő módon nem a szabad tájékoztatás feltételeinek sérülése, azaz a médiahatóság egypárti irányítása miatt támadta. Azt a kodifikációs hibát kifogásolta, hogy az ellentmondásos szabályozás miatt előfordulhat, hogy egyszerre két elnöke van a médiahatóságnak és a médiatanácsnak, és így sérülhet a véleménynyilvánítás szabadsága.

Ezt a Szabó Máté helyett nyilatkozó Hajas Barnabás, az ombudsmani hivatal Közjogi Főosztályának vezetője azzal magyarázza, hogy március közepe óta egy magánszemély (Molnár Péter szólásszabadság-kutató) kezdeményezése nyomán csaknem 130, szó szerint azonos tartalmú beadványt kaptak. Valamennyi panasz „a Médiatanács választására vonatkozó törvényi szabályozás alkotmányossági vizsgálatát" kezdeményezte, a biztos pedig az elnök választásával kapcsolatos rendelkezések ellentmondásossága miatt azok megsemmisítését kezdeményezte az AB-nál.

Az Index kérdésére, hogy az egypárti irányítást miért nem kifogásolta, Hajas azt válaszolta, hogy a biztosnak nincs lehetősége mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség (ha valamilyen szabály hiánya okoz alkotmányellenességet) megállapítását indítványozni, ezért érdemben nem is vizsgálhatta, hogy a Médiatanács tagjainak megválasztására vonatkozó szabályok tartalmazzák-e valamennyi garanciális szabályt.

Kusza indítványok

A kampányfinanszírozás képviselőnkénti egymilliós korlátját kifogásoló beadványa viszont részben pont ilyen indítványt tartalmaz. Szabó szerint az összeg emelése önmagában nem biztosítja, hogy a pártok nem fogják túllépni a limitet, az államnak ezért szigorúan ellenőriznie kell a kampánypénzek felhasználását.

Kérte, hogy az AB vizsgálja meg, nem követett-e el e téren mulasztásos alkotmánysértést a jogalkotó (a pártok gazdálkodását ellenőrző Állami Számvevőszék még sosem vizsgálta a nyilvánvalóan teljesen irreális kampányelszámolások valóságtartalmát). Hogy az ellentmondást feloldja, az ombudsman az indítványban maga említi, hogy ezügyben csak javaslatot tesz az AB-nak.

Beleköthet az AB

Kérdés, hogy meghatja-e a kérés az Alkotmánybíróságot. A hivatalok működési sajátossága ugyanis, hogy különösen a kényes ügyekben az érdemi vizsgálat elkerülése érdekében megpróbálnak formai okra hivatkozó elutasítási lehetőségét találni: ezt pedig itt maga az indítványozó kínálja tálcán. Az ombudsmani indítványdömping ráadásul eleve arra sarkallhatja az AB-t, hogy a kifogásokat keresse.

Ilyen kifogás lehet az is, hogy idei AB-indítványaiban Szabó egy saját maga által elfogadott 2012 januári belső utasításra hivatkozik, amikor azt magyarázza, hogy miért a konkrét ügyekben lefolytatott vizsgálat nélkül, pusztán a panaszosok beadványai alapján fordul az Alkotmánybírósághoz. A testület ugyanis beleköthet abba, hogy a biztos egy belső utasítással a törvényből kirajzolódónál lazábbra szabja az eljárása szabályait.

Olvas is, nem csak kézbesít

Az OBH-főosztályvezető Hajas Barnabás ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az alapjogi biztos hivatala nem postás: csak abból a beadványból lesz AB-indítvány, ami átmegy a hivatal és a biztos szűrőjén (a biztoshoz fordulók kilétét sosem fedik fel). Emellett az ombudsman, ha lefolytatott vizsgálata alapján az alapjogi visszásság orvoslása érdekében indokolt, ugyancsak kezdeményezheti az AB eljárását – mondja Hajas, azaz Szabó nem csak a hozzá érkező panaszok alapján fordulhat a testülethez.

Az ombudsman formai követelmény alapján nem utasít el panaszt, mondja a közjogi főosztályvezető, ugyanakkor előfordulhat, hogy az eredetihez képest más érvekkel támasztja alá az AB-indítványt. A biztos akotmánybírósági tevékenységét a januárban felállt Közjogi Főosztály is segíti.

Miért csak most zavarják a lecsukott gyerekek?

Az ombudsman a kiskorúak elzárását lehetővé tévő, 2010 nyarán elfogadott jogszabálymódosítást csak a mostani indítványsorozata részeként támadta meg, jóllehet a törvény szerint megkülönböztett figyelmet kell fordítania a gyermekek jogainak védelmére.

A beadványt azért mostanra időzítették, mondja Hajas, mert korábban úgy tűnt, hogy az előző szabálysértési törvény módosításaként hatályba lépett intézményt a kormány felülvizsgálja. Mivel azonban a rendelkezést az új törvény is tartalmazza, Szabónak nem maradt más választása, mint az AB-hoz fordulni.

Ha tévedett, súlytalanná válhat

Egyik alkotmányjogász forrásunk szereptévesztésnek tartja, hogy Szabó ennyi alkotmánybírósági indítványt tesz a hatáskörén kívül eső indokolással. Az ombudsmani törvény (2011/CXI) alapján szerinte nem dönthető el ugyanis egyértelműen, hogy a biztos ezekben az indítványaiban hivatkozhat-e a feladat- és hatáskörén kívül álló szempontokra.

Az utolsó szó mindenképpen az AB-é lesz: ha valamelyik fenti ok miatt, érdemi vizsgálat nélkül kezdik visszaszórni az olykor a hatásköre szélén egyensúlyozó alapjogi biztos indítványait,  precedens születik, és nem csak Szabó, de majdani utóda előtt is becsukódik egy ajtó. A presztízsveszteség emellett rengeteget árthat a tekintélyéből élő ombudsman mint intézmény megítélésének.

Öntörvényű, nehezen kezelhető

Szabót jelenlegi kollégáit kivéve az Index összes forrása kiszámíthatatlan, öntörvényű és nehezen kezelhető emberként jellemezte, akinek lehetetlen kiismerni az észjárását. Épp erre utalva cáfolta egy kormányzati forrásunk, hogy a kormánytöbbség csalódott volna Szabó AB-indítványdömpingje miatt: „senki nem gondolhatta, hogy bármilyen bizalmat meg fog szolgálni, nem lehetett ilyen illúziónk".

Egy másik forrás szerint korábbi tevékenysége, a baloldali kormányokhoz fűződő ellentmondásos viszonya és az Alaptörvényt üdvözlő nyilatkozata miatt a Fideszben azt hitték, hogy Szabó nem akaszt majd velük bajszot, de pechükre kiderült, hogy mégis komolyan veszi magát. Felidézte azt a 2012. márciusi esetet, amikor az ombudsman azonnali hatállyal kirúgta a hivatalába az igazságügyi tárcától nem sokkal korábban érkezett Zombor Ferenc főtitkárt, amikor az a megkérdezése nélkül kezdett intézkedni.

Ember a Patyomkin-faluban

„Szabó Máté nem olyan rég megtudta, hogy 2013-ban nem hosszabbítják meg a mandátumát, ezért elkezdett a szobrán dolgozni" – vélekedik az ombudsman újkeletű aktivizmusáról egy, a hivatal ügyeit ismerő forrás. Szerinte annyi történt, hogy a kormány fenntartotta a demokratikus intézmények látszatát, de becsúszott egy rendszerhiba, homok került a gépezetbe, és kiderült, hogy az operettdíszletek néha életre kelhetnek.

Az alapjogi biztos korábban is homokszem volt a gépezetben – utalt ezzel szemben Hajas Barnabás a több száz, közterületen tartott rendezvény és a rendőri intézkedések vizsgálatára, és a gyermekjogok kiemelt prioritásként való kezelésére.

Mégis jó a rendszer

Egy másik, magas beosztású kormányzati forrás viszont úgy látja, Szabó beadványai épp azt igazolják, hogy az Alaptörvény szabályozása jó, működik a fékek és ellensúlyok rendszere. Hiába szűnt meg az actio popularis (az AB közvetlen elérhetősége az állampolgárok számára), az ombudsman kibővített hatásköre azt szerinte jól pótolja. Arról viszont, hogy akkor megfelelő embernek tartja-e a feladatra, akit érdemes újraválasztani, nem nyilatkozott.

Az alapjogi biztos aktivizálódásának hátterében nem személyes ok, hanem az Alaptörvény hatályba lépésével kapcsolatos közjogi változások állnak – mondja Hajas. Az ombudsman alkotmánybírósági beadványainak megszaporodása szerinte ezzel a felértékelődött szereppel függ össze, az egyéni indítványok meghatározó része ugyanis azóta itt csapódik le. Január óta mintegy 250 ilyen beadványt kaptak, ebből 130 a Médiatanáccsal foglalkozott, „de a többi is több tucat izgalmas kérdést vet fel".