Nem változtatnak a magyarérettségi megoldókulcsán

Nem változtat a tételkészítő bizottság a magyar középszintű írásbeli érettségi vizsga javítási-értékelési útmutatóján, reagált az Oktatási Hivatal a Magyartanárok Egyesületének felvetésére szerdán. A Magyartanárok Egyesülete kedden jelentette be, hogy a hozzájuk érkezett bejelentések alapján szükségesnek tartja az útmutató kiegészítését.

Az Oktatási Hivatal a válaszában közölte, hogy a javítási-értékelési útmutatókat a vizsgatárgyanként megszervezett tételkészítő bizottságok készítik el, azok tartalmáért az adott bizottság, illetve személy szerint a bizottság elnöke felelős. Ennek megfelelően az útmutató megváltoztatásáról vagy érvényben tartásáról is a bizottság, illetve annak elnöke hozhat döntést.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy tételkészítő bizottsága pedig úgy döntött, hogy nem változtat az útmutatón.

"A magyar nyelv és irodalom érettségi tételkészítő bizottsága tisztelettel tudomásul veszi a Magyartanárok Egyesületének mint felelős szakmai szervezetnek az állásfoglalását. Megnyugtató a tételkészítő bizottság számára, hogy a szakmai testület sem a Szövegértés feladatsorában, sem a javító tanárok számára készült javítási-értékelési útmutatóban hibát nem talált. Megjegyzései arra vonatkoztak, hogy a vizsgázók érdekeit figyelembe véve egyéb megoldások is elfogadhatóak legyenek" - írták.

Nem a személyiségformálás a cél

A kifogásokra reagálva arról írtak, hogy a vizsgán hibás válasz nem értékelhető, és javító tanár az érettségi dolgozatok értékelésénél nem érvényesítheti azt a nemzetközileg elfogadott szaktanári, tanórai-iskolai pedagógiai módszert, amely szerint az értékelés nemcsak diszciplináris, hanem a személyiség egészének formálására is irányul, az érettségi értékelése zárt és tantárgyi jellegű.
Kijelentették, hogy a Magyartanárok Egyesületének nincs utasítási joga, a javítást és értékelést nem befolyásolja sem az Oktatási Hivatal által nyújtott lehetőségekkel élők száma, sem a Magyartanárok Egyesületéhez beérkezett észrevételek.

A magyartanárok többet közt a szövegértési feladatsor első feladatának javítókulcsát kifogásolták. Ebben a feladatban az alapszövegben említett hét eseményt kellett időrendi sorrendbe állítani. A pontozás 1-7 pontot rendel adni a megfelelő sorszámmal jelzett egyes események számától függően, vagyis elismeri, hogy a helyes sorrend egyes részleteinek felismerése is értékelhető, ugyanakkor azáltal, hogy a megoldókulcs szigorúan sorszámokat rendel az egyes eseményekhez, mégis lehetetlenné teszi a részfelismerések értékelését. A Magyartanárok Egyesülete ezt primitív méréstechnikai hibának nevezte. A tanárok szerint az egymást követő állítások közötti sorrendi reláció felismerése érdemel egy-egy pontot, nem pedig a leírt és az útmutatóban megadott sorszámok egyezése.

Hangulatokkal nem foglalkoznak

A tételkészítő bizottság azonban erről a feladatról azt írta: a feladatkiírás egyértelmű volt, a megoldást segítette, hogy zárójelben szerepeltek a megoldáshoz szükséges szövegszavaszok számai, a megoldás előzetes tudást nem igényelt, a kiírás felhívta a figyelmet az alapos olvasásra. A vizsgázónak a megfelelő sorszámot kellett beírnia a feladatlapba, "az országosan egységes értékelés és javítás nem veheti figyelembe, ki milyen szándékkal, hangulatban, érzelmi-intellektuális állapotban oldotta meg a feladatot" – fejtegették. Szerintük a feladat egészének megoldása során egyértelműen kiderülhettek a téves megoldások, amelyek újragondolására, javítására lehetősége volt a vizsgázónak.

Végül a kérdést azzal zárták le, hogy az egyesület által említett problémák tovább folytathatók, az említett megoldások különbséget tesznek a téves válaszok között, ezt pedig a javítókulcs nem teheti meg, az egységes értékelés és javítás az útmutató alapján történik.

Az 5. és 10. feladatot is bírálta a Magyartanárok Egyesülete. Ebben a két feladatban az a közös, hogy az alapszövegben szereplő előszó és az előszó írója által szerkesztett szöveggyűjtemény (vagyis a vizsgázó számára ismeretlen szöveg) közötti kapcsolatokra vonatkoznak. A magyartanárok szerint a vizsgázó válaszainak helyessége részben attól függ, hogy Lukácsy Sándor fejezetcímei mennyire egyértelműen idézik fel az adott tárgykört, és felmerül a kérdés, hogy itt egyáltalán a szó valódi értelmében vett szövegértési feladatról van-e szó.

A tételkészítő bizottság ezt sem ismerte el, szerintük a megoldások nem igényelnek előzetes ismereteket. Az 5. feladat dilemmája szerintük az egyértelműen megválaszolható válaszok után feloldható, a konkrét kérdés esetében az erkölcs és a lelkiismeret információkat kellett párosítani.

A 10. feladat c pontja a tételkészítő bizottság szerint az egyszerű visszakeresésnél nehezebb, de elvárható megoldást igényelt. Ez volt az a feladat, amely miatt mi indexesek is, akik megcsináltuk hétfőn a magyarérettségit, mindhárman pontot vesztettünk. A tizedik feladatban idézetekről kellett eldönteni, hogy a Nemzeti Olvasókönyv melyik fejezéhez tartoznak. A harmadik idézet ez volt: „Erejének és tehetségeinek szabad kifejlesztésére egyenlő joggal bír minden egyes, amennyiben ez másoknak szabad kifejlődését nem akadályozza. Ugyanezen jog illeti mindenik nemzetiséget, s ebben áll nemzeti jogosultsága.” (Eötvös József, 1851)

Helyes válaszként a javítókulcs egyedül a „béke és barátság minden néppel” témakört fogadja el. Ugyanakkor felvetődött, hogy valójában a „szabadság és demokrácia” témakör is jó válasz lehet. Az indexesek mindannyian ezt jelölték meg. A tételkészítő bizottság szerint azonban márpedig csak a "béke és barátság minden néppel" témakör a helyes megoldás. Ezt azzal indokolták, hogy az idézetben nincs szó demokráciáról. A megoldáshoz nem az első, hanem az azt kiteljesítő második mondat vezet el, tehát a két mondatból álló idézet egésze, magyarázták.

A magyartanárokat nem győzte meg a válasz

Arató László, a Magyartanárok Egyesülete elnöke szerint az Oktatási Hivatal, illetve a szakbizottság válasza egyáltalán nem meggyőző, és gyakran valójában nem a felvetett problémáról szól. Nem igaz, amit a válaszközlemény állít, hogy az egyesület nem talált hibát a szövegértési feladatlapban és a javítókulcsban, jelentette ki.

"Közleményünkben az 1. feladat esetében a javítókulcs hibáját, az 5. és a 10. feladat estében e feladatlap és a javítókulcs hibáját tettük szóvá. Emellett még számos kisebb hibát, pongyola megfogalmazást találtunk, de úgy döntöttünk, hogy csak azt a három hibát tesszük szóvá, amelyet több tucatnyi szaktanári-igazgatói vélemény egybehangzóan kifogásolt" – írta Arató László.

Megjegyezte azt is, hogy egyébként a hozzájuk forduló kollégák többsége véleményét először az Oktatási Hivatalnak küldte el, és csak akkor fordultak hozzájuk, amikor a hivataltól számukra nem meggyőző, elutasító, általánosságokba vesző és kioktató választ kaptak. A Magyartanárok Egyesületének elnöke végül azt írta: "Egy dologban az OH-nak kétségtelenül igaza van: az egyesületnek nincs ›utasítási joga‹, de effélét nem is képzeltünk magunkról".