Wass Albert inkább népszerű lektűríró

A Magyartanárok Egyesülete elfogadhatatlannak tartja, hogy az új nemzeti alaptantervbe (nat) politikai nyomásra olyan szerzők kerültek bele, akiknek az értékelésében viszonylagos tudományos konszenzus sincs. A szervezet állásfoglalásában azt írta: a nemzeti alaptanterv és az iskola nem szakadhat el az irodalomtörténet-írástól, nem mondhat ellent a szaktudomány értékítéletének.

Mint kifejtették, Szabó Dezső, Nyirő József – akit a magyar Országgyűlés szervezésében készülnek újratemetni – és Wass Albert nem nemzeti konzervatívok, hanem nemzeti radikálisok. "Szabó Dezső és Nyirő József sem világképe, sem stílusa szerint nem nevezhető konzervatívnak. Szabó Dezső expresszionizmusa épp az ellenkező irányba mutat. Azaz nemcsak a szerzőválasztás, hanem az elnevezés is védhetetlen szakmailag" – fogalmaztak.

Hozzátették: Wass Albert – néhány korai művétől eltekintve – inkább népszerű lektűríró, így helye lehet az irodalom határterületei érettségi tételtípusban, de nem a nemzeti alaptantervben.

"A három írót – erdélyiségükön kívül – csak műveikben is erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmusuk kapcsolja össze. Ez egy európai országban, márpedig Magyarországot annak tudjuk, aligha lehet indok egy központi és előíró jellegű oktatáspolitikai-tartalomszabályozási dokumentumban való szerepeltetésükre" – írták, megjegyezve: az erdélyi irodalom Tamási Áron, Dsida Jenő, Székely János és Sütő András alkotásai révén a nemzeti alaptantervben a fenti szerzők nélkül is erőteljesen jelen van.

A kormány szerdán fogadta el a nemzeti alaptantervet, amelyben nevesítették Wass Albertet, Szabó Dezsőt, Nyirő Józsefet. A dokumentumba bekerült a nemzeti irodalom témája és a népi írók mozgalma is.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a kormányszóvivői tájékoztatón a felvetésekre reagálva azt mondta: nem szerencsés ideológiai síkra terelni a nattal kapcsolatos véleményeket. Az említett szerzők jeles, az adott korra nagy hatást gyakorló személyiségek voltak, akik méltán kaptak helyet az alaptantervben – hangsúlyozta.

Nem a Magyartanárok Egyesülete terelte ideológiai síkra a vitát, hanem a NAT készítői az egész dokumentum erősen ideologikus bevezetőjével, illetve a „nemzeti konzervatív” szerzők beemelésével, reagált a Hoffmann Rózsa által elmondottakra Arató László elnök a Magyartanárok Egyesületének választmányának nevében. Szerinte már maga a nemzeti konzervatív jelző is merőben ideologikus.

Arató szerint Szabó Dezsőnek valóban jelentős volt a hatása, de Wass Albert Erdélyben meglehetősen ismeretlen és elszigetelt szerző volt, sikertörténete az emigrációban, illetve főleg az elmúlt két évtizedben bontakozott ki. Nyírő Józsefnek sem volt a maga korában igazán nagy hatása, érdeklődése talán ezért is fordult erősebben a szélsőjobboldali politika felé.