A Fidesz felkészült a milliárdos öncsonkításra

A miniszterelnök csütörtökön a Fidesz országos választmányán a többi párt és saját párttársai számára is váratlanul dobta be javaslatként, hogy a költségvetés rossz helyzete miatt két évre szüneteltetni kellene a kifizetéseket a politikai szervezetek számára.

Orbán Viktor kormányfő a parlamenti folyóson a pénteki szavazások után az Indexnek azt mondta, a felvetés a költségvetés hosszabb távú intézkedéseiről szóló megbeszélés keretében merült föl, ekkor kérte fel a Fidesz választmányát, hogy alakítsa ki álláspontját az ügyben.

A 2014-es országgyűlési választásokat is érintő javaslat összegszerűen a Fideszt érinti legjobban, az ellenzéki pártoknál viszont valódi káoszt okozhat.

Az idei büdzséből a Fidesz 1 milliárd 50 millió forinttal részesedik, amit a KDNP 232 millió forinttal egészít ki. Az ellenzéki pártok közül a 2010-es választási szereplés alapján az MSZP kapja a legtöbbet, 521 millió forintot, a Jobbik támogatása 448 millió, az LMP-é 249, az MDF-é pedig 42 millió forint.

Az állami pénzekből a pártok főként működési költségeiket és kampánykiadásaikat igyekeztek fedezni, bár köztudott, hogy a rendszerváltás óta megtartott infrastruktúrahálózat üzemeltetésére és a becslések szerint öt-tíz milliárdot felemésztő választási kampányokra ez sem elég. Az állami forrás szüneteltetésével azok a pártok jutnak előnyhöz, amelyek – legalább részben – ki tudják váltani más forrásokkal, vagy amelyek kisebb rezsiköltséggel is meg tudják oldani a rendszer működtetését.

Az alternatív források előteremtésében a Fidesz óriási előnyben van a többi hazai párttal szemben. A tavalyi bevallások szerint több mint háromszor annyit tudott begyűjteni, mint a második helyen lévő szocialisták. A nagyobbik kormánypártnak 2010-ben a kétharmados győzelem előtt 40 ezer tagja volt, és a fideszesek maradtak azóta is a legaktívabb, egyben a legfegyelmezettebb tagdíjfizető politikai közösség. A párt belső rendszere szerint a tagdíjakat a központnak fizetik, amely arányosan visszaosztja a pénzt a pártstruktúra alapját jelentő választókerületeknek.

A legfontosabb extrabevételt azonban az úgynevezett Ughy-adó jelenti, amely éppen a hatalomban töltött időszakban hoz jelentős pénzeket a pártkasszának. Az „adót” 1999-ben vezette be a párt, amikor újraszabályozták a tagdíjfizetést. Az akkor még országgyűlési képviselő Ughy Attila német mintát átvéve azt javasolta, hogy a párt parlamenti képviselői, uniós képviselői, polgármesterei, megyei és helyi önkormányzati képviselői bruttó jövedelmük 2 százalékával járuljanak hozzá a működési költségekhez. A fizetési kötelezettség vonatkozik minden, a Fidesz révén megszerzett állásra is, így a felügyelő bizottsági tagságokra, de még a helyi önkormányzatok külső bizottsági tagjaira is. Az Ughy-adó jelenleg meghatározó tételt jelent a Fidesz közel 240 milliós bevallott, állami támogatás feletti bevételében, befizetését pedig Orbán nagyon komolyan számon tartja. A Fidesz választókerületi elnökeinek a 2014-es választási felkészülésről egy hete tartott konzultációján is felszólította az érintetteket, hogy rendezzék az elmaradásokat.

További előnyt jelent a Fidesz számára, hogy lényegében lezárta a választókerületek átalakítását, és már 2010-ben arra sarkallta a választókerületi vezetőket, hogy a lehető legkevesebb központi pénzből, helyi támogatással maguk teremtsék elő a választási programok árát.

Az első reakciók szerint a KDNP-sek között sem talált pozitív fogadtatásra Orbán ötlete. Az Indexnek nyilatkozó képviselők szerint akceptálható ugyan a miniszterelnök elgondolása azzal kapcsolatban, hogy nehéz helyzetekben a pártoknak is kell áldozatot vállalni, ám a mostani javaslat szerintük nem igazságos. A kereszténydemokraták szerint azok a pártok, amelyek saját országos ingatlanháttérrel rendelkeznek, több terhet vállalhatnak, mint azok, amelynek hitelből kell megoldaniuk a vidéki hálózat fenntartását.

A javaslat az MSZP működésében is komoly zavarokat okozhat. A szocialistáknál lezajlott elnökválasztási kampány egyik fő vitakérdése volt, hogy az ellenzéki időszakban mennyire romlott a pártapparátus helyzete. Szanyi Tibor azt állította, hogy jelentős mértékben csökkent a párt vidéken működő irodáinak száma.

A parlamenti pártok egyébként április elején a Transparency International Magyarország (TI) kezdeményezésére közös politikai nyilatkozatot tettek a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóbbá és igazságossá tételéért. Ebben azt vállalták, hogy a választási és népszavazási kampányok bevételeit és kiadásait átláthatóvá, a kapcsolódó pénzügyi tranzakciókat pedig nyilvánossá teszik, és az őszi ülésszakon új törvénnyel szabályozzák a területet.

Transparency International: Új törvény kell

Ha megvalósulna Orbán javaslata, az felrúgná a hatpárti nyilatkozat hatodik pontját, ami biztosítja a pártok működéséhez szükséges minimális állami forrásokat. A szöveg rögzíti, hogy a túlzott állami függőséget el kell kerülni, ösztönözni kell a pártokat a privát adományokra történő átállásra, és meg kell akadályozni a gazdasági társaságoknak való kiszolgáltatottságot.

A nyilatkozatot a kormánypártok részéről aláíró Gulyás Gergely nem volt ott a választmányi ülésen, ezért nem tudja pontosan, mit javasolt a pártelnök. Ha az állami finanszírozás felfüggesztése lesz a hivatalos álláspont, az szerinte akkor sem sérti a megállapodást, mert a nyilatkozat leginkább csak az ősszel elfogadandó törvény témakörei összefoglalójának tekinthető.

Minél hamarabb meg kell alkotni az új párt- és kampányfinanszírozási törvényt  - mondja a TI jogi igazgatója. Földes Ádám szerint nem megoldás, ha  kiragadnak egy részelemet, mert valamennyi kérdéssel egyszerre kell foglalkozni. Mint mondta, az állami finanszírozás önmagában se jónak, se rossznak nem tekinthető, de mindenképpen időbe telik átállni egy másik finanszírozásra.

A TI támogatja a pártok állami támogatásának fokozatos megszüntetését, de a magánszemélyek ezt ellentételező adományozói kultúrája még nem alakult ki, az adóterhek és a gazdaság állapota pedig nem is engedik, hogy erre a közeljövőben reálisan számítani lehessen. Földes szerint jelenleg egy párt sem tudja magát pusztán magánadományokból fenntartani, ha viszont sem erre, se az államra nem számíthatnak, máshonnan próbálnak majd pénzt szerezni.

Azok az üzleti és privát körök, ahová fordulhatnak, a támogatással egyenes arányú ellentételezést fognak kérni, befolyáshoz jutva a politikai és gazdaságpolitikai döntésekben. Ez a fajta pártfinanszírozás az állami támogatással szemben nem látható, és árt a demokráciának – figyelmeztet a korrupcióellenes szervezet jogi igazgatója.