Az AB elutasította a dilettáns indítványt

A Demokratikus Koalíció április 24-e óta tart "blokád"-nak nevezett demonstráció-sorozatot az Alkotmánybíróság budai épülete előtt a testület keddi ülésnapjain. A blokáddal a Szabadság és Reform Intézet indítványaira adott választ szerették volna kikényszeríteni, most teljesült a követelésük.

Veszélyben a fékek és egyensúlyok rendszere

A Szabadság és Reform Intézet (SZRI) márciusban nyújtott be alkotmányjogi panaszt "a kormánynak a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló tevékenységéről".

A beadványban a jegybanktörvény, a médiatörvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, a bírósági szervezeti törvény, az alkotmánybírósági törvény, a gazdasági stabilitásról szóló törvény, valamint az Alaptörvény és az Alaptörvény átmeneti rendelkezései egyes részei alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték.

Tetszettek volna felkészülni

Az AB 2012. május 22-én egyhangúlag meghozott végzésében (pdf) visszautasította a SZRI panaszát. Az AB közleménye szerint az indítvány nem felel meg a törvényben rögzített formai és tartalmi követelményeknek, ezért alkotmányjogi panaszként nem bírálható el.

Az SZRI az AB-vel még az Alaptörvény egyes pontjainak az alkotmányellenességét is kimondatta volna, csakhogy az Alkotmánybíróság korábban már kimondta, hogy erre nincs hatásköre, majd a testületről szóló törvény is így rendelkezett..

Az indítvánnyal támadott konkrét rendelkezések tekintetében nem állapítható meg az indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége, ezért a beadvány alkotmányjogi panaszként nem bírálható el. Tartalmát illetően a benyújtott panasz absztrakt utólagos normakontrollra irányuló kérelem, amellyel azonban csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede és az alapvető jogok biztosa élhet.

A végzés indokolása megjegyzi, hogy amennyiben az indítványozó az általa vitatott rendelkezések vonatkozásában a törvényben meghatározott formai és tartalmi feltételeknek megfelelő beadványt nyújt be, úgy az alapjául szolgálhat az Alkotmánybíróság érdemi eljárásának.

Impotens az Alkotmánybíróság?

Párhuzamos indokolásában Kiss László alkotmánybíró ugyanakkor rámutat, hogy az Alkotmánybíróságnak tartalmi értelmezést kellett volna adnia abban a kérdésben, hogy milyen típusú tényleges, közvetlen és személyes érintettség szükséges az alkotmányjogi panasz befogadásához

Kiss kifogásolja, hogy a testület a beadvány formai érvénytelensége miatt a tartalmi kérdésekben egyáltalán nem foglalt állást. Szerinte a jelenlegi jogszabályi környezetben nincs reális lehetőség, hogy az AB "a jogállami jogrend alapvető fundamentumát (pl. a hatalommegosztáson belül a fékek és egyensúlyok rendszerét) komplex módon érdemi vizsgálatának tárgyává tehesse", miközben bagatell ügyekben nincs tartalmi korlátja a hatáskörének.

Az AB alkotmányvédelmi hatásköre Kiss szerint mára már csak a látszat, a testület pusztán szemlélője a hatalmi ágakat érintő struktúrák átrendezésének. "Reálisan nem foglalhat állást arról, vajon a jogállam formális előírásainak betartásával tényleg leépíthető-e a jogállam eddig kiépített
intézményrendszere."