A rendőrségre költöttek, a kórházakra kevésbé

Lesz még 200 milliárd a kórházaknak

Aki ígérte: Pesti Imre országgyűlési képviselő

Amikor ígérte: 2009. december 30.

Ahol ígérte: Népszabadság

Lényeg: A költségvetést a választás után átírná az új kormány, hogy több jusson az egészségügynek

"A feladatok újrasorolásával, a belső tartalékok feltárásával a jelenleginél 200 milliárd forinttal több juthat a kórházaknak és a szakellátóknak, mint amekkora a jövő évi költségvetési törvényben szerepel".

Teljesítés: 0%

Próbáltunk nyomára bukkanni ennek a 200 milliárdnak, de hiába. Ismét nézzük a számokat. Összességében az egészségügyet az elmúlt két évben súlyos megszorítás érte: míg 2010-ben összesen 1393 milliárdot költött az ország a gyógyulásra, az idei költségvetés 36 milliárddal kevesebbet, 1357 milliárdot fordít erre a célra. Ez persze még nem jelenti azt, hogy az egészségügyben oly sokat emlegetett “belső tartalékok” feltárásával ne lehetne 200 milliárddal többet adni a kórházaknak. De nem ez a helyzet. A kórházakra, azaz a fekvőbeteg-ellátásra Bajnai Gordonék még 422 milliárd forintot fordítottak a 2010-es költségvetésben, de az Orbán-kormánynak ezt az első, 2011-es büdzsében sikerült letornáznia 392 milliárdra és ez összeg idénre is csak 414 milliárd forint. Ne legyünk azért teljesen igazságtalanok. A pénz egy részét - helyesen - a járóbeteg-ellátásra csoportosították át: a járóbeteg ellátás finanszírozása így a 2010-es 378 milliárdról 433 milliárdra emelkedett. Teljesen egyértelmű ugyanis, hogy olcsóbb egy kis rutinműtétet vagy beavatkozást a rendelőben elvégezni, ehhez nem kell kórházba feküdni.

Lesznek új örökösödési szabályok

Aki ígérte: Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. március 8.

Ahol ígérte: a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) fórumán
Idézet: (A Fidesz-kormány) szabályokat alkot az örökösödési rend, a szabad vagyon áthárítási jogának fenntartása érdekében, mert az "államnak nincs keresnivalója az egyenes ági öröklésnél, a családi ügyekben nemcsak vállalkozás, hanem senki esetében". (MTI)

Teljesítés: 80%

A kormány már 2010-ben eltörölte az egyenes ági örökösödésnél az illetéket. Bár az eredeti ígéret szerint az államnak a családi ügyekben se lenne keresnivalója, a házastársak az új szabályok szerint csak húszmillió forintig örökölhetnek illeték nélkül. Nagyobb problémát jelent, hogy az eddigi szabályok szerint a törvényes örökösödésnél (tehát végrendelet hiányában) a gyermekek kapják meg egyenlő részben a hagyaték tulajdonjogát, de az özvegyet haszonélvezeti jog illeti meg. Ez számos problémát okozott az üzleti életben, mert az özvegy nemcsak az ingatlanon, de a részvényeken, értékpapírokon, vállalati üzletrészek felett is haszonélvezeti jogot kapott. Problémát jelenthetett az is, hogy ha az örökhagyó újra nősült és új társa akár egyidős is lehetett első házasságából származó gyermekeivel, aki így évtizedeken át jogosult volt a hozamokra.

Az új Polgári törvénykönyv változtatna ezen. Az özvegyet csak a közösen lakott lakáson és hozzá tartozó berendezési tárgyakon illetné meg haszonélvezeti jog, ezen kívül a hagyaték többi részéből ő egy gyermekrészt örökölne. Az öröklés egy másik ponton is változna. Az eddigi Ptk. szerint ha nincsenek gyermekek, az elhunyt házastársa örököl mindent (kivéve azt, amit házastársa eleve valamelyik felmenőjétől örökölt vagy ajándékként kapott). Így előállhat az a helyzet, hogy az elhunyt szülei semmit nem kapnak. Az új Ptk. szerint ha nincs gyermek, a házastárs csak a vagyon felét örökli, a másik felét az örökhagyó szülei vagy a még életben maradt egyik szülő. Kivételt jelent az özvegy által lakott lakás és berendezése, amelyre a házastársat haszonélvezeti jog illeti meg. Ha az örökhagyónak nincsenek szülei, mindent a házastárs örököl, ha nincs házastársa, vagyona a szülőket illeti. Lesznek tehát új örökösödési szabályok, de egyelőre még csak egy tervezet van erről. Az új Ptk.-t idén kellene elfogadni és 2013-tól lépne hatályba.

Lesz hosszabb elévülési idő

Aki ígérte: Hende Csaba

Amikor ígérte: 2010. március 16.

Ahol ígérte: Szombathely (MTI)

Idézet: "Én a magam részéről üdvösnek tartanám és javasolni is fogom, - noha ez nem része a pártprogramnak - hogy az elévülési idő alkotmányos és törvényes módon való meghosszabbítása történjék meg."

Lényeg: Egy közepesen súlyos korrupciós bűncselekmény elévülési ideje a mai büntetőjogi szabályok szerint lejárt az elmúlt nyolc év alatt. Az elévülés szabályait a Btk. írja le, amelyek egyszerű parlamenti többségi döntéssel megváltoztathatók.

Teljesítés: 80 %

Az elévülési idő megnyújtása nem légből kapott ötlet - ezt ajánlotta Magyarországnak az Európa Tanács keretében működő korrupcióellenes államok csoportja, a GRECO is 2010-ben kiadottjelentésében. A szervezet úgy látta, Magyarországon az elévülés miatt viszonylag könnyen ússzák meg az eljárást a vesztegetést vagy befolyással üzérkedést elkövetők. A mostani szabályok szerint néhány el nem évülő (háborús, emberiesség elleni, emberrablási, terror-) bűncselekményen kívül az elévülés ideje legalább három év, felső határa pedig a büntetési tétel felső határának megfelelő idő. Ez vesztegetésnél, befolyással üzérkedésnél három és tíz év között változik, azaz ha valaki három évet csendben kibekkel, akár meg is úszhatja a dolgot.

Mintha csak a kormány félt volna attól, hogy számonkérjük rajta a 2 évvel ezelőtti ígéretét. Április 27-én terjesztették be az országgyűlésnek a Büntető törvénykönyv módosítását, amely sok egyéb mellett három évről öt évre emelné az elévülési idő minimumát a közélet és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeknél, tehát például a vesztegetésnél vagy a befolyással üzérkedésnél. A javaslat általános vitája május 16-án kezdődött el a parlamentben.

Leltárkészítés lesz, illetve lesz elszámoltatás, illetve lesz kivizsgálás

Akik ígérték: Kövér László, Orbán Viktor és Budai Gyula

Amikor ígérték: 2010. febrár 24., 2010. február 9., 2009. december 2.

Ahol ígérték: Edelényben, egy lakossági fórumon, illetve a TV2-őn, illetve Budapesten, a Képviselői Irodaházban

Idézet: "Véget kell vetni annak a korszaknak, amikor azt gondolhatták egyesek - sőt, idönként az ország is -, hogy nincsenek következményei a tetteknek [...] Mindenkit el kell számoltatni" - Kövér László. (Orbán Viktor) több ügyet is konkrétan megnevezett, így a BKV, a sukorói kaszinó-beruházás, a MÁV informatika, valamint a 2006-os "adathamisítás" ügyét is, de megjegyezte, hogy nem a kormányzó pártnak és nem is a leendő miniszterelnöknek a dolga, hogy ügyeket diktáljon a nyomozóhatóságok számára. "Minden ilyen, korrupciógyanús ügyet ki fogunk vizsgálni" - Budai Gyula.

Teljesítés: 50%

Az elszámoltatás több szálon zajlik. Országgyűlési bizottságok vizsgálják a 2006-os rendőri visszaéléseket, az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit, a Malév privatizációját és  visszaállamosítását vagy éppen a Volánbusz 2003-as reorganizációs programját. Az elszámoltatással megbízott Budai Gyula ugyan idén márciusban a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára lett, de az elmúlt két évben összeszedett ügyeket viszi tovább. Budai tavaly októberi összegzése szerint 2011 végéig 736 bejelentést kaptak, hivatala 32 kiemelt ügyben folytat vizsgálatot, és addig az időpontig 38 büntető feljelentést tett, a bábolnai ménesbirtok ügyében pedig már vádemelés is történt.

Kezdettől tudható volt, hogy az elszámoltatás mögött politkai szándékok is húzódnak. A fő célpont Gyurcsány Ferenc volt, akit tavaly ősszel az ügyészség hivatali visszaéléssel gyanúsított meg a Sukoró-ügyben. Október 3-i kihallgatását hangos tüntetés kísérte. Az ügyben már kész a vádirat, de a 40 ezer oldalnyi iratot Gyurcsány ferenc nyomtatásban kérte , így emiatt az eljárást meg kellett hosszabbítani. A másik célpont Bajnai Gordon volt kormányfő, akit először a Sukoró-üggyel, aztán wallisos múltja miatt a Hajdú-Bét-üggyel akartak megközelíteni, majd korábbi cége, a Dataplex adózási ügyeit firtatták. Az érintett mindegyik ügyet cáfolta. A Hajdú-Bét-ügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség rendelt el nyomozást hűtlen kezelés, csődbűntett és hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter is célkeresztbe került: őt azzal hozták hírbe, hogy a Malév visszaállamosításakor olyan bennfentes információkhoz jutott, amelyeket később a Wizz Air igazgatósági tagjaként kamatoztatott. Oszkó cáfolt, de lemondott it-tagságáról a Wiiz Airnél.

A BKV-ügyben már 2009-ben megindult a nyomozás, a Központi Nyomozó Főügyészség idén januárban nyújtotta be a vádiratot Hagyó Miklós és tizennégy társa ellen. A MÁV Informatika ügyében idén májusban 14 volt vezető tisztségviselővel szembenvádemelési javaslattal zárta le a 2009-ben indult nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A költségvetési adatok 2006-os állítólagos meghamisításával nem lehetett mit kezdeni, de az Állami Számvevőszékről készülő új törvénybe bekerült, hogy minisztereket bíróság elé állíthassanak, ha akadályozzák a számvevőszék munkáját, például nem szolgáltatnak adatot. Ilyen esetben akár három évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhatnak a vétkes tárca vezetőjére.

Lesz pénze az MTV-nek

Aki ígérte: Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere

Amikor ígérte: 2009. december 3. 12:30

Ahol ígérte: Szeged, Megyeháza, 113-as terem

Lényeg: Miután az MTV-ből kirúgták a Napkeltét, MSZP-s képviselők javaslatára nagyon sok pénzt elvettek a tévé 2010-es apanázsából

"Az új kormány egyik első feladata kell hogy legyen az MTV helyzetének rendezése."

Teljesítés: 100%

A kormány 2010-ben a médiatörvény szövegezésével párhuzamosan rögtön nekilátott a közmédiák összevonásának, a Duna Televíziót, az MTV-t, a Magyar Rádiót és az MTI-t megzabáló új szuperközmédia pedig jelentős anyagi támogatást is kapott. A Gyurcsány-kormány utolsó évében még közel 20 milliárd forintot szórtak el az MTV fenntartására, a sugárzási díj közel 8 milliárdos költségét már nem is számolva. Ez a Bajnai-kormány alatt  2010-ben 12 milliárdra csökkent, mivel az akkori miniszterelnök szerint az MTV pazarolt. Persze a döntés hátterében az állt, hogy Medveczky Balázs akkori megbízott MTV-elnök kidobta az MTV-ből a Napkeltét, és egyébként is a közszolgálatban megszokottól eltérően már a kormányváltás előtt finoman jobbra hangolta a csatornát. Ennek jutalmaként Medveczky most az MTV vezérigazgatója, igaz, álma nem valósult meg: nem az MTV alatt egyesültek a közmédiák, ráadásul az MTV mindössze néhány tucat fős céggé zsugorodott, az emberek többsége már a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál (MTVA) dolgozik.

A Fidesz a közmédiarendszerbe minden eddiginél több pénzt pumpált, idén 64 milliárdot költhetnek el, de azt nem lehet tudni, hogy ebből mennyi jut az MTV műsorainak készítésére. Az biztos, hogy a rendszer hatékonysága egyelőre csökken: a nézettség zuhan, a költségvetés nő, annak ellenére, hogy átcsábították Fábry Sándort, aki ugyanúgy megbukott a köztévén, mint például az évente közel egymilliárdból készülő Marslakók című szappanopera, amire alig több mint 300 ezren kíváncsiak. Ráadásul az MTV politikai botrányain túl az utóbbi időben azért is bajba került, mert a foci-Eb és az olimpia közvetítéséért külön pénzt akart szedni a szórakozóhelyektől. Az ellenzék rögtön meccsadónak akarta hívni az amúgy jogellenes díjat, és azt kérdezték, hogy mégis miért kell még egyszer kifizetni azt, amit már úgyis adóforintokból finanszíroznak.