Vilhelmina
10 °C
21 °C

Felmentették a Zsanett-ügy rendőreit

2012.06.20. 11:21

Jogerősen felmentette a Zsanett-ügyben nemi erőszakkal megvádolt rendőröket szerdán a Fővárosi Ítélőtábla. A táblabíróság döntése szerint nem volt olyan bizonyíték, amely E. Zsanett elmondását alátámasztotta volna, mint ahogy arra sem, hogy a rendőröknek volt igazuk, ezért a bíróság a vádlottak javára a felmentésről döntött.

A pótmagánvádas perben a vesztegetés bűncselekményét tekintve megszüntette az eljárást a táblabíróság. Az ítélőtábla így lényegében megerősítette a Fővárosi Bíróság 2010 márciusi ítéletét, amely bűncselekmény hiányában mentette fel a rendőröket a szexuális bűncselekmény és a személyi szabadság megsértésének vádja alól, és bizonyítottság hiányában a zsarolás, illetve a vesztegetés vádja alól.

Ezzel kapcsolatban a bíró kifejtette: a közrend, a közhivatalnokok ártatlanságába vetett bizalom megrendülése merülhet fel ebben az esetben, vagyis nem természetes személy, nem E. Zsanett lehetne a sértett, ami a pótmagánvádas eljárás feltétele. Az ítélet érdekessége, hogy míg korábban a nemi erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények esetén bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat az első fokon eljáró bíróság, a táblabíróság szerdán azt mondta: helyben hagyja e tekintetben a nem jogerős döntést, ugyanakkor indoklásában a vesztegetésen kívül valamennyi bűncselekmény esetében bizonyítottság hiányára hivatkozott.

Előzmények

A 23 éves E. Zsanett következetesen állítja, hogy öt rendőr – az akkori Rebisz állományába tartozó T. Péter, F. Zsolt, R. Gábor, B. Gergely és I. Tibor – 2007. május 4-én hajnalban egy közúti ellenőrzéskor megállította Budapesten, egy sötét mellékutcába vitte, majd ketten – T. Péter és F. Zsolt – megerőszakolták, amit három társuk végignézett, végül hazakísérték és még 20 ezer forintot el is vettek tőle.

A rendőrök mindvégig tagadták bűnösségüket, az ellenük indított büntetőeljárást a nyomozó ügyészek részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában megszüntették. Az ellenük indult közvádas büntetőperben a bíróság csupán az ügyészség által kötelességszegés és hivatali visszaélés miatt emelt vádban mondta ki bűnösségüket, amiért pénzbüntetést szabott ki. Csupán annyit láttak ugyanis bizonyítottnak, hogy a rendőrök az igazoltatás idején elhagyták posztjukat, amikor állításuk szerint hazakísérték E. Zsanettet a papírjaiért.

Eközben E. Zsanett ellen is büntetőeljárás indult hamis vád miatt, ám ezt – éppen a pótmagánvádas ügy miatt – felfüggesztették. A Rendészeti Biztonsági Szolgálat öt rendőrét a történtek után nem sokkal felfüggesztették beosztásából, ám 2008 januárjában visszahelyezték őket a Készenléti Rendőrséghez.

A Zsanett-ügy – más botrányokkal együtt – látványos változásokat a magyar rendőrségben. Ebbe bukott bele Petrétei József igazságügyi miniszter, Bene László országos rendőrfőkapitány és budapesti kollégája Gergényi Péter is, illetve Dobozi József, a Rebisz főnöke.

Másfél év és tucatnyi tárgyalás után az elsőfokú bíróság bűncselekmény hiányában mentette fel a rendőröket a szexuális bűncselekmény és a személyi szabadság megsértésének vádja alól, míg bizonyítottság hiányában a zsarolás, illetve a vesztegetés vádja alól.

Az ügyvédek reakciója

Tuza Péter, E. Zsanett jogi képviselője a jogerős döntés kihirdetését követően újságíróknak mindössze annyit mondott: soha többé nem mondhatja senki az ügyfelére, hogy hazudott.

Magyar György, az egyik rendőr védője szintén az ítélethirdetést követően azt mondta: az írásba foglalt ítéletet követően döntenek esetleges polgári peres követelésről E. Zsanettel szemben. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a Zsanett-ügyben ugyanezek miatt a bűncselekmények miatt az ügyészség bűncselekmény hiányában megszűntette az eljárást, ezt követően hamis vád miatt az ügyészség eljárást kezdeményezett, amelyet felfüggesztettek, de a mostani jogerős döntés után újraindul.

Az MTI úgy tudja: az öt rendőr közül négy továbbra is a rendőrségnél dolgozik. Egyikük távozott a testülettől, de nem emiatt az ügy miatt.