Naponta rágyújt a fiatalok negyede

Elekes Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa ismertette a hazai helyzetet is felmérő legújabb nemzetközi ESPAD-kutatás eredményeit. A tiltott és legális szerek fogyasztásának elterjedtsége alapján a magyar fiatalok elveszítették Európa más országaihoz viszonyított korábbi kedvező pozíciójukat.

A 2011-ben 36 országban végrehajtott és több mint százezer diákot bevonó felmérés szerint Európában a megkérdezett 16 éves korosztály 54 százaléka dohányzott már életében, 28 százalék dohányzott a kérdésfeltevést megelőző hónapban, míg 17 százalék napi rendszerességgel cigarettázik. Hazánk esetében ezek az arányok 66 százalék, 37 százalék és 25 százalék voltak.

Bár az előző hónapban dohányzók magas arányára van nemzetközi példa (Csehország, Szlovákia, Franciaország, Olaszország), az hogy nálunk már minden negyedik fiatal napi rendszerességgel gyújt rá rendkívül aggasztó.

Elekes Zsuzsanna szerint a magyar dohányzási adatok már húsz éve az átlag fölött vannak, és folyamatosan növekszik a különbség a hazai és a külföldi fogyasztási szokások között. Dohányzás terén a magyar diákok Európa élmezőnyében találhatók, és 2011-ben újra nőtt a dohányzás a fiatalok körében.

Minél erősebb, annál jobb

Alkoholfogyasztás terén sem kell szégyenkezniük az itthoni középiskolásoknak, bírják a versenyt a külföldiekkel. Európában az alkoholt kipróbálók aránya 87 százalék volt, nálunk 94. A kontinensen 57 százalék ivott az előző hónapban, itthon 67 százalék. Abban nincs különbség, hogy külföldön és Magyarországon is a fiúk a nagyobb ivók, de nálunk a tömény italok a népszerűek, máshol pedig inkább a sör fogy.

Lerészegedés terén sajnos még inkább leköröztük az átlagot. A magyar fiatalok 60 százaléka volt már részeg életében, 23 százalékuk a kérdezés előtti hónapban is (ami az ötödik legmagasabb arány a vizsgált országok között), míg 45 százalékuk vett részt „nagyivásban”, azaz olyan összejövetelen, amikor legalább öt italt ittak meg egymás után.

Kontinens-szerte a fenti számok csak 47, 17, és 39 százalékon állnak, tehát Magyarország jóval az átlag fölött van. Megfigyelhető, hogy míg Európában a rendszeres alkoholfogyasztás némileg csökkent, nálunk az alkoholfogyasztások száma és mennyisége is növekedett. Kiemelkedő a nagyivásban végbement változás, itt 1999-ben 23 százalékon álltunk, de a mostani 45 százalékos adattal meghaladtuk az európai átlagot.

Még mindig szeretünk szipuzni

Elekes Zsuzsanna szerint Magyarországon „főleg a marihuána dominál, bármit is gondolunk” a jelenlegi helyzetről. A marihuánát követi népszerűségében a nyugtató és alkohol páros, a szipuzás, az orvosi javaslat nélkül felírt gyógyszerek, a mefedron, az amfetaminok, az ecstsay, az LSD, majd a többi tiltott szer.

„Dizájnerdrogokra azért nem kérdeztünk, mert olyan gyorsan változik naponta a helyzet” – magyarázta Elekes. Senki se tudja pontosan, mire is kellene rákérdezni, mik a legnépszerűbb szerek, illetve milyen néven futnak, de ezek nélkül is látszik, hogy nőtt a hazai drogfogyasztás.

A magyar fiatalok több mint harmada (35 százalék) véli úgy, hogy a marihuána könnyen beszerezhető, 19 százalék ki is próbálta, míg 20 százalék mással is kísérletezett. A nemzetközi viszonyításban ez 29 százalék, 17 százalék és 18 százalék volt. Összességében az átlagot már meghaladtuk, de még csak a középmezőnyben vagyunk drogok terén.

Válság van, de nem anyagi jellegű

Az ESPAD-kutatás csak a tények megállapításával foglalkozik, de legalább ilyen lényeges, hogy mi állhat a magyarországi romló tendenciák mögött. Elekes Zsuzsanna szerint nehéz megmagyarázni a hirtelen váltást, mivel négy éven keresztül a helyzet javulását bizonygatták a 2007-es adatok alapján.

Elekes szerint általánosan romlott a helyzet itthon, ha nem is elsősorban pénzügyi és gazdasági szempontból (hiszen a szerfogyasztásnak a jövedelmek szintje nem volt akadálya), hanem úgy, hogy növekedett a bizonytalanság szintje a fiatalok körében. A családi kötelékek és az iskolához való kapcsolatok gyengültek, kevesebb a kapaszkodó.

Változott a szerfogyasztás közpolitikai megítélése is. Korábban a drogozás megoldandó probléma volt, mára nem az, csak a dohányzás kérdése merült fel aktívabban társadalmi szinten. A kutató szerint egyébként a fiatalok viszonyrendszerében a felnőtt társadalom hozzáállása tükröződik vissza. Az ivás és a dohányzás elfogadott a felnőtteknél és ez a gyerekek körében is meglátszik.