További Belföld cikkek
Elekes Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa ismertette a hazai helyzetet is felmérő legújabb nemzetközi ESPAD-kutatás eredményeit. A tiltott és legális szerek fogyasztásának elterjedtsége alapján a magyar fiatalok elveszítették Európa más országaihoz viszonyított korábbi kedvező pozíciójukat.
A 2011-ben 36 országban végrehajtott és több mint százezer diákot bevonó felmérés szerint Európában a megkérdezett 16 éves korosztály 54 százaléka dohányzott már életében, 28 százalék dohányzott a kérdésfeltevést megelőző hónapban, míg 17 százalék napi rendszerességgel cigarettázik. Hazánk esetében ezek az arányok 66 százalék, 37 százalék és 25 százalék voltak.
![A felmérés időpontjához képest 30 nappal nem régebben rágyújtó diákok százalékos aránya, nemek szerinti eloszlásba](https://mf.index.hu/kepek/korfa1.jpg)
Bár az előző hónapban dohányzók magas arányára van nemzetközi példa (Csehország, Szlovákia, Franciaország, Olaszország), az hogy nálunk már minden negyedik fiatal napi rendszerességgel gyújt rá rendkívül aggasztó.
Elekes Zsuzsanna szerint a magyar dohányzási adatok már húsz éve az átlag fölött vannak, és folyamatosan növekszik a különbség a hazai és a külföldi fogyasztási szokások között. Dohányzás terén a magyar diákok Európa élmezőnyében találhatók, és 2011-ben újra nőtt a dohányzás a fiatalok körében.
Minél erősebb, annál jobb
Alkoholfogyasztás terén sem kell szégyenkezniük az itthoni középiskolásoknak, bírják a versenyt a külföldiekkel. Európában az alkoholt kipróbálók aránya 87 százalék volt, nálunk 94. A kontinensen 57 százalék ivott az előző hónapban, itthon 67 százalék. Abban nincs különbség, hogy külföldön és Magyarországon is a fiúk a nagyobb ivók, de nálunk a tömény italok a népszerűek, máshol pedig inkább a sör fogy.
Lerészegedés terén sajnos még inkább leköröztük az átlagot. A magyar fiatalok 60 százaléka volt már részeg életében, 23 százalékuk a kérdezés előtti hónapban is (ami az ötödik legmagasabb arány a vizsgált országok között), míg 45 százalékuk vett részt „nagyivásban”, azaz olyan összejövetelen, amikor legalább öt italt ittak meg egymás után.
Kontinens-szerte a fenti számok csak 47, 17, és 39 százalékon állnak, tehát Magyarország jóval az átlag fölött van. Megfigyelhető, hogy míg Európában a rendszeres alkoholfogyasztás némileg csökkent, nálunk az alkoholfogyasztások száma és mennyisége is növekedett. Kiemelkedő a nagyivásban végbement változás, itt 1999-ben 23 százalékon álltunk, de a mostani 45 százalékos adattal meghaladtuk az európai átlagot.
Még mindig szeretünk szipuzni
Elekes Zsuzsanna szerint Magyarországon „főleg a marihuána dominál, bármit is gondolunk” a jelenlegi helyzetről. A marihuánát követi népszerűségében a nyugtató és alkohol páros, a szipuzás, az orvosi javaslat nélkül felírt gyógyszerek, a mefedron, az amfetaminok, az ecstsay, az LSD, majd a többi tiltott szer.
„Dizájnerdrogokra azért nem kérdeztünk, mert olyan gyorsan változik naponta a helyzet” – magyarázta Elekes. Senki se tudja pontosan, mire is kellene rákérdezni, mik a legnépszerűbb szerek, illetve milyen néven futnak, de ezek nélkül is látszik, hogy nőtt a hazai drogfogyasztás.
![Kábítószert (kivéve kenderszármazékokat) valaha használó diákok százalékos aránya](https://mf.index.hu/kepek/terkep1.jpg)
A magyar fiatalok több mint harmada (35 százalék) véli úgy, hogy a marihuána könnyen beszerezhető, 19 százalék ki is próbálta, míg 20 százalék mással is kísérletezett. A nemzetközi viszonyításban ez 29 százalék, 17 százalék és 18 százalék volt. Összességében az átlagot már meghaladtuk, de még csak a középmezőnyben vagyunk drogok terén.
Válság van, de nem anyagi jellegű
Az ESPAD-kutatás csak a tények megállapításával foglalkozik, de legalább ilyen lényeges, hogy mi állhat a magyarországi romló tendenciák mögött. Elekes Zsuzsanna szerint nehéz megmagyarázni a hirtelen váltást, mivel négy éven keresztül a helyzet javulását bizonygatták a 2007-es adatok alapján.
Elekes szerint általánosan romlott a helyzet itthon, ha nem is elsősorban pénzügyi és gazdasági szempontból (hiszen a szerfogyasztásnak a jövedelmek szintje nem volt akadálya), hanem úgy, hogy növekedett a bizonytalanság szintje a fiatalok körében. A családi kötelékek és az iskolához való kapcsolatok gyengültek, kevesebb a kapaszkodó.
Változott a szerfogyasztás közpolitikai megítélése is. Korábban a drogozás megoldandó probléma volt, mára nem az, csak a dohányzás kérdése merült fel aktívabban társadalmi szinten. A kutató szerint egyébként a fiatalok viszonyrendszerében a felnőtt társadalom hozzáállása tükröződik vissza. Az ivás és a dohányzás elfogadott a felnőtteknél és ez a gyerekek körében is meglátszik.