Van elég óvoda, csak nem jó helyen

Mostanság kapják kézhez az óvodai felvételi kérelmek elbírálását azok a szülők, akik gyerekeiket szeptembertől óvodába akarják járatni. Az óvodai felvételi eljárást szabályozó 1993. évi LXXIX. törvény ugyan kimondja, hogy elsősorban abba az óvodába kell felvenni a gyereket, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik, ez azonban a gyakorlatban sok esetben nem teljesül. Sok gyereket azért nem vesznek fel, mivel nincs elég férőhely.

A felvételi szempontok kerületenként, önkormányzatonként eltérhetnek. A jogszabály szerint a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel, amelyet a szülő bármikor kérhet, de az óvoda helyhiány miatt megtagadhatja a felvételt. A hátrányos helyzetű gyerekeket mindenképpen elsőbbséget élveznek, de ahol a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, ott a fenntartó bizottságot szervez, és az óvoda vezetőjével együtt közösen határozzák meg, ki nyer felvéltet. Ha mégsem veszik fel a gyermeket az óvodába, a biztossági döntés ellen a szülő fellebbezhet.

„Elsősorban Budapesten, a nagyvárosok és azok környékén problémás a gyerekek óvodai elhelyezése, de vannak olyan települések, ahol férőhely bőven akad, így már a két és féléves gyereket is fel tudják venni” – mondta el az Indexnek Fábián Katalin, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2011/2012-es tanévben 341 190 óvodás korú gyerek mellett 33 ezerrel több, összesen 374 870 férőhely van. Az adat azonban azért megtévesztő, mert a szabad helyek nem azokon a kerületekben, településeken találhatóak, ahol ténylegesen szüksége lenne azokra.

Óvodai férőhelyek számának alakulása
Tanév	Feladat-ellátási hely	Férőhelyek száma	Gyerekek száma
2000/2001	4 640	361 000	353 100
2001/2002	4 633	353 801	342 285
2002/2003	4 641	357 057	331 707
2003/2004	4 611	350 935	327 508
2004/2005	4 579	350 206	325 999
2005/2006	4 526	349 679	326 605
2006/2007	4 524	351 825	327 644
2007/2008	4 386	349 514	323 958
2008/2009	4 355	354 267	325 677
2009/2010	4 366	363 024	328 545
2010/2011	4 358	370 136	338 162
2011/2012	4 358	374 870	341 190
(Forrás: KSH)

Vidéken jobb a helyzet

Megnéztünk több budapesti kerületet, kivétel nélkül mindegyikben hol kisebb, hol nagyobb mértékű túljelentkezésről számoltak be. A XII. kerület önkormányzati óvodáiba például kétszer többen akarnak beiratkozni, mint amennyi hely lenne. A hegyvidéki önkormányzat tájékoztatása szerint a felvételnél elsődleges szempont, hogy helyi lakosok legyenek, de figyelemmel vannak a nagycsaládosokra, a bölcsődei elhelyezésekre, hogy van-e több gyerek a családban, illetve arra, hogy a szülők a kerületben dolgozzanak. A kerületben kizárólag helyhiány esetén utasítják el a családokat.

Nem jobb a helyzet a XIII. kerületben sem. Itt 19 százalékos túljelentkezésről számoltak be, míg például a II. kerületben másfélszer többen jelentkeztek: a 628 önkormányzati fenntartású helyre 890-en pályáztak.

A XVIII. kerületi önkormányzati óvodákba elsősorban azok a gyerekek nyernek felvételt, ahol a szülők dolgoznak, illetve ha a testvér már óvodába jár. A II. kerületben mindenképpen szükséges, hogy a gyermek kerületi lakos legyen. Előnyt élvezhetnek azok a családok, ahol több testvér van, illetve ha a szülő munkahelye is a kerületben van.

A vidéki nagyvárosokban valamivel könnyebb helyzetben vannak a szülők. Szegeden például csak a népszerűbbnek tartott óvodákra jellemző a túljelentkezés, de mint azt az önkormányzatnál elmondták, ennek ellenére valamennyi jelentkezőt el tudtak helyezni. Tavaly 1357, idén 1333 gyerek iratkozott be, és a legtöbb gyereknek sikerült a kérésnek megfelelő intézményben bekerülnie.

Gyulán a város egyesített óvodájának 9 tagintézménye közül 4-ben van átlagosan 10 százalékos túljelentkezés: a 800 férőhelyre 812 gyereket szerettek volna beíratni. Debrecenben 1859 gyermek jelentkezett 1911 férőhelyre, így néhány gyermeknél végül a második, harmadik helyen megjelölt, vagy a körzetes óvoda biztosította végül a férőhelyet.

A Győr-Moson-Sopron megyei Kapuváron viszont nem jelent gondot a gyerekek elhelyezése. A kisvárosban a 11 óvodai csoportba és 7 kistérségi csoportba 450 fő gyermek vehető fel, és csak akkor utasítják el a jelentkezőket, ha nem az óvoda működési körzetébe tartozó településről jelentkeznek.

Az óvodák általában azokat a gyermekeket nem veszik fel, akiknek az elhelyezése megoldott, azaz családi napközibe, magánóvodába jár, vagy az édesanya otthon van a kistestvérrel. A II. kerületben például annál a gyereknél, ahol nagyon indokolt a felvétel, de mégsem került be, előjegyzésben marad, mivel szeptemberben-október táján általában felszabadul néhány hely.

A trükközők ellen

A beiratkozás előtt környezettanulmányt általában nem végeznek az önkormányzatok, csak lakcímigazoló kártya, a szülők személyi igazolványa és gyermeknek születési anyakönyvi kivonata szükséges. A bölcsődei, óvodai jelentkezésnél a trükközők kiszűrésére egyes önkormányzatok részletes vagyonnyilatkozatot kérnek, és helyszíni szemrevételezéssel ellenőrzik, a kérelmezők valóban kerületi lakosok-e.

Több szülő ugyanis a lakcímkártya meghamisításával próbálja meg bejuttatni gyermekét a kiszemelt óvodába, bölcsődébe. Ennek kiküszöbölésére a XVIII. kerületben például leellenőrzik, hogy valóban kerületi lakosok, illetve, hogy az óvodás gyermek lakcíme megegyezik-e a szülő lakcímével. A XIII. kerületben is hasonlóan járnak el, és igyekeznek ellenőrizni, hogy életvitelszerűen a kerületben élnek-e a jelentkezett gyermekek. Környezettanulmányt is végeznek a felvétel után, de az önkormányzatnál szerint erre a gyermek könnyebb közösségbe való beillesztése érdekében teszik.

Mindenkinek kötelező lesz

A jelenleg hatályos közoktatási törvény szerint a harmadik év betöltését követően kezdhetik meg az óvodába járást a gyermekek. 2014 szeptemberétől viszont a jelenlegi öt helyett három éves kortól lesz kötelező az óvoda. A tavaly év végén elfogadott köznevelési törvény azonban csak azt határozta meg, hogy a gyerekeknek hároméves koruktól óvodába kell menniük, de ez alól felmentést kaphatnak.

Az óvodába járás alól a jegyző a szülő kérelmére az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével adhat felmentést, de csak az ötödik életév betöltéséig, és ha ezt a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

Pokorni Zoltán csak négyéves kortól tette volna kötelezővé az óvodáztatást, azonban ezt a szavazás előtt hároméves korra módosították. Az új törvényt viszont aggályosnak tartja a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke. Fábián Katalin szerint 2014-ig biztos, hogy nem lesz annyi férőhely, hogy minden gyerek bekerüljön az óvodába. Mint megjegyezte, nem is kellene minden hároméves gyereknek óvodába járni, mert a szülők egy része meg tudja oldani, hogy az anyuka otthon maradjon a gyerekkel.

Fábián Katalin nem tartja kizártnak, hogy a kormányzat nem fogja tudni időben bevezetni az új rendelkezést. Rosszabb esetben az óvodák kénytelenek lesznek megemelni a most 25 főben maximalizált csoportok létszámát. Az egyesület elnöke úgy látja, az óvodák nagyon bizonytalanok, ugyanis a köznevelési törvényhez végrehajtási utasítást ígértek, de azóta sem ismerik a kormányzat szándékát, hogy hogyan kívánják majd végrehajtani a törvényt.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár azonban ígéretet tett, hogy minden gyereknek lesz helye az óvodákban. Most nagyjából az óvodáskorú gyerekek tíz százaléka nem jár óvodába, így 2014-ig 25-30 ezer új férőhelyet kellene létrehozni. Januárban írták ki azt a 9,39 milliárd forint keretösszegű pályázatot, amelynek nyomán 14-15 ezer új férőhelyet lehet létesíteni a következő egy-másfél évben. Fábián Katalin viszont azt mondja, ebből a pénzből legfeljebb 6-7 ezer új férőhelyre lesz elég.