Orbán
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Ügyeskedés nélkül nehéz óvodásnak lenni

2011.06.20. 11:06
Saját lakcímük meghamisításával rokonokhoz, ismerősökhöz jelentkeznek be a gyerekeiket színvonalas bölcsődébe, óvodába járatni vágyó szülők. A papíron történő átjelentkezés más kerületbe mára mindennapossá vált. Az intézményekben kevés a hely, a szülők pedig azért kényszerülnek ilyen lépésre, mert a bölcsődék, óvodák elsősorban a kerületben élő gyerekeket veszik fel. Az őszi jelentkezések a napokban zárulnak, egyes kerületekben már most szigorúbb vizsgálatra számíthatnak a renitensek.

Egy budapesti családnál az apa és a kisebbik gyerek otthon, az anya és a nagyobbik gyerek egy ismerősénél lakik. Papíron. Miután átrajzolták az óvodai körzethatárokat, az idősebbik gyerek egy távoli intézménybe került volna, és nem a bölcsőde közvetlen közelében lévőbe, amely helyileg a családnak is leginkább megfelelt. Mindez két hónappal a bölcsőde vége előtt derült ki. A család az óvónőtől kért segítséget, hogy ebben az esetben mi a teendő. „Írják be, hogy nem a körzetben laknak, de apuka errefelé dolgozik, a gyerek a szomszédba járt bölcsődébe, akkor talán felveszik” – válaszolta az óvónő. „És olyan megoldás nincs, hogy biztosan felvegyék?” – kérdezett vissza az édesapa. „De! Be kell költözni a körzetbe. Ha például van itt egy ismerős” – mondta az óvónő, mutatóujját a szája elé téve.

Egy másik édesapa a XII. kerületben lakó munkahelyi kollégájához jelentkezett át, amikor a kerületi alapítványi óvoda felemelte azoknak a gyerekeknek a tandíját, akik nem a kerületben laktak. „Barátnőmnél van bejelentve egy anyuka és a kislánya a bölcsőde miatt, de nem ellenőrizte az önkormányzat” – hangzik egy harmadik eset.

Fotó: Komka Péter
Fotó: Komka Péter

Ugyancsak egy budapesti bölcsődei jelentkezésnél jóformán kiröhögték azt a párt, akik jövő év januártól szerették volna gyereküket bölcsődébe járatni. Az intézményben azzal fogadták őket, hogy már két évvel ezelőtt kellett volna jelentkezni (a terhesség 2-3. hónapjában), így várólistára kerültek. Miután véletlenül kiderült, hogy a szülők nem házasok, a bölcsődében azt mondták, van némi esély arra, hogy januárban bekerüljön a gyerek. „Azt ugye tudja, hogy ha most itt egyedülállónak mondja magát, olyanokat üt el a helytől, akik már két éve, időben jelentkeztek?” – kérdezték az anyától.

Szigorítás

A kevés férőhely, a várólisták miatt a fenti példák is jól mutatják, ügyeskedés nélkül jóformán képtelenség időben bekerülni a kiszemelt bölcsődébe, óvodába. A felvételi szempontok kerületenként, önkormányzatonként változnak. A közoktatási törvény szerint a jelentkezésnél a gyermekeket elsősorban abba az intézménybe kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol a szülő dolgozik, de a család szociális helyzete is döntő. A trükközők kiszűrésére egyes önkormányzatok részletes vagyonnyilatkozatot kérnek, és helyszíni szemrevételezéssel ellenőrzik, a kérelmezők valóban kerületi lakosok-e.

A gyereküket az I. kerületi bölcsődékbe írató szülők már most komoly vizsgálatra számíthatnak. A Budavári Önkormányzat képviselő-testülete a megnőtt gyereklétszámra hivatkozva szigorította áprilisban a bölcsődei felvételi kérelmet. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a módosítás oka, hogy a bölcsődei ellátás iránt az utóbbi években jelentősen megnőtt az igény, új férőhelyek létesítésére pedig nincs anyagi forrás. (A kerületben tavaly összesen 166 bölcsődei férőhely mellett 88 kérelmet utasítottak el.)

Arról, hogy melyik gyereket veszik fel, a korábbi gyakorlattal ellentétben (a bölcsődék döntöttek) a módosítás után az ellátáshoz az intézmény vezetésének javaslata mellett az önkormányzat népjóléti irodájának előterjesztése alapján az egészségügyi és szociális bizottság dönt.

Ellenőrzik

Az elbírálás előtt az I. kerületi önkormányzat helyszíni vizsgálatot, úgynevezett környezettanulmányt is végez. Az egyik családnál a bölcsődei jelentkezés után nem sokkal jelent meg az önkormányzattól egy ügyintéző, aki a látogatást azzal indokolta, így ellenőrzik, valóban a kerületben laknak-e. Egy másik esetben a terepszemlét azzal magyarázták, hogy a felvételi eljárásban szociális alapon döntenek, mert a kerületben túl sok a gyerek, és így akarják kiszűrni a kevésbé rászorulókat.

A kerület tájékoztatása szerint a polgármesteri hivatal mindkét szempontot vizsgálja. „A bölcsődei ellátásnál egyértelműen elsőbbséget élveznek az I. kerületben állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezők és életvitelszerűen is a kerületben élő családok gyermekei. Emellett a rászorultsági szempontok is számítanak a kérelmek elbírálásánál” – mondja az önkormányzat.

A kerület szerint erre azért van szükség, mert a magasabb jövedelemmel rendelkező családok igénybe tudnak venni olyan fizetős ellátási formákat is, mint a családi napközi, a játszóház. Amennyiben kiderül, hogy a család mégsem életvitelszerűen él a kerületben, az önkormányzat nem tudja megbüntetni, mivel ennek nincs jogi szankciója.

Valószínűtlen jövedelem

A szomszédos XII. kerületben a bölcsődék esetében a polgármester hoz határozatot a felvételről, azonban a döntést itt is az önkormányzat népjóléti irodája, illetve maguk az intézményvezetők készítik elő. A kerületben a másfélszeres túljelentkezés miatt a közelmúltban ugyancsak szigorítottak:  vagyoni helyzetet is számba veszik, amellyel a nem valós jövedelmet próbálják kiszűrni. Az elsődleges szempont, hogy a család a kerületben lakjon. Vizsgálják azonban a család szociális helyzetét, amely alapján rangsort állítanak fel. Előnyt jelenthet, ha valaki egyedül neveli gyermekét, illetve ha három vagy annál több gyermek van a családban. (Hegyvidéken 279 bölcsődei férőhely van, ahonnan átlagosan 150-160 bölcsődés megy óvodába ősszel, tehát ennyi hely szabadul fel.)

A hegyvidéki önkormányzat tájékoztatása szerint csak azoknál a családoknál tartanak helyszíni ellenőrzést, ahol a bevallott jövedelem nagyon valószínűtlennek tűnik, ám lehetőség van a felvételt követően később is megnézni, hogy a kérelemben előadottak igazak voltak-e. Például ha az egyik szülő olyan igazolást hoz, hogy októbertől újra visszaveszik a munkahelyére, és nem tudja másképpen megoldani a gyermekének felügyeletét, ezért kéri a felvételt, de később kiderül, hogy mégsem állt munkába, akkor az ellátást megszüntetheti a kerület.

Az óvodáknál a jelentkezést követően a gyermekek felvételéről az adott intézmény vezetője a prioritási sorrendet figyelembe véve – a fenntartó bevonásával – hoz döntést. A kerületben több éve problémát jelent, hogy minden óvodai felvétel iránti igényt ki tudjanak elégíteni. (A következő nevelési évre a 462 óvodai férőhelyre 702 gyermek jelentkezett.)

Vagyonnyilatkozat

A felvételi kérelmi adatlap önkormányzatonként ugyancsak eltérő. Több kerületben mindösszesen egy másfél oldalas lapot kell beadni. A fent említett két budai kerületben a bölcsődei ellátást kérelmező családoknak a képviselői vagyonnyilatkozatnál is részletesebb, hatoldalas adatlapot kell kitölteni. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a szülők foglalkozását, munkahelyét, azt, hogy együtt élnek-e, a gyerekek és a családdal egy háztartásban élők számát. A jövedelmi adatnál meg kell adni a munkaviszonyból, az esetleges egyéni vállalkozásból, a termőföld bérbeadásából származó jövedelmet is, a személyi jövedelemadó, az egészségbiztosítás és nyugdíjjárulék, a munkavállalói járulék összegét és az esetleges tartásdíjat.

A vagyoni adatoknál be kell vallani a család ingó és ingatlan tárgyait, a lakás alapterületét, annak egy főre eső forgalmi értékét. Amennyiben a családnak van üdülője, termőföldje, meg kell adni, hol található, mekkora az értéke, és a személygépkocsi értékét is meg kell adni. Ezek mellett számos egyéb dokumentumot (a gyermek és a szülők lakcímkártyáinak másolatát, a védőnő igazolását, munkáltatói, jövedelem-, az iskolás korú gyerek hallgatói jogviszonyának igazolását, a felsőoktatásban tanulók esetében az ösztöndíjról és a tartásdíjról szóló igazolást) is csatolni kell.

A részletes kérdőív láttán az érintettekben felmerült, az önkormányzat milyen jogon kér ennyi adatot egy egyszerű felvételihez? Azonban mindez szabályos: az adatvédelmi biztos szerint az önkormányzatok jogosultak a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetét felmérni, mivel az adatkérő nyomtatvány és az ahhoz tartozó dokumentumok benyújtása az előnyben részesítés megállapításának megkönnyítését szolgálja.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!