Mégsem szabad lelőni a kertbe behatoló csoportot

Harmadikként a címben jelzett törvényt hozhatja meg a parlament. A kormány sürgős tárgyalásban kérte a parlamenttől a kölcsönzött kulturális javak különleges védelmét. Hogy mire a nagy sietség, azt nem tudjuk, de a törvény lényege, hogy a kölcsönzött kulturális javakat nem szabad ellopni. Ha pedig megsérülnének, akkor meg kell őket javítani.

Mindez a preambulum szerint nem csak a "polgárok életminőségét javító és értékhordozó tevékenységek létrejöttét", hanem a jogállamiság alkotmányos alapelveinek érvényesülését is szolgálja. A kulturális javak kölcsönzése meg azért fontos, mert ezek "kapcsolatot teremtenek civilizációk, kultúrák, hagyományok és társadalmak között".

Hogy mindez milyen fontos az összes képviselőnek, azt jelzi, hogy a törvényhez senki sem nyújtott be módosító indítványt, így a kormány tervezetét tényleg sürgősen, egy héttel a napirendre vétel után már valóban meg is szavazhatják.

Hétfőn szavazzák meg újra a járások kialakításáról szóló törvényjavaslatot, amit első körben az összetartozás-napi, hektikusra sikeredett ülésen fogadtak el. A törvényt Áder János köztársasági elnök visszadobta, mert Áder János köztársasági elnök vissza szokta dobni azokat a törvényeket, amelyeket a jogalkotási törvénnyel és a házszabállyal ellentétesen fogadtak el.

Márpedig a járások kialakításáról szóló törvénnyel is ez történt, ugyanis a zárószavazás előtt sikerült beleilleszteni egy passzust, amely a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt módosította, bár ehhez a járásoknak sok közük nincsen.

Az eddigi gyakorlat szerint az újra beterjesztett törvényből ezeket a paragrafusokat ki kell majd húzni.

Magáról a törvényről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Az alapvetően jogtechnikai célokat szolgáló, a jogrendszerből az idejét múlt, vagy felülírt, hatályát vesztett törvényeket és rendelkezéseket kivezető javaslatot szintén az összetartozás napján fogadták el.

A javaslatot a kormánypártok a zárószavazás előtt módosító indítványok tömegével bombázták szét. Áder János köztársasági elnök ezek közül kettőt emelt ki, amelyeket alkotmányosan aggályosnak tartott. Az elfogadott törvény 11. paragrafusát, amely egy még ki nem hirdetett, nem hatályosult törvényre hivatkozott. Áder szerint így a jogszabályból nem derül ki, hogy melyik törvényre is hivatkozik.

Ezt a kormány egy újabb zárószavazás előtti módosítóval már orvosolta is.

A másik problémás a 81. paragrafus, amely úgy adná állami tulajdonba a Kossuth téren látható, elbontásra vagy átmozgatásra ítélt szobrokat - a Kossuth, a Rákóczi és a József Attila szobrot, illetve a Forradalom lángját -, hogy nem derül ki, mikortól kerülnek állami tulajdonba. Pedig a jogállamiság egyik alapelve, hogy a jogszabályok érthetők és értelmezhetők legyenek.

A kormány zárószavazás előtti módosítója immár ezt is rendez, a szobrok június 30-án kerülnek állami tulajdonba.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter az Európai jogszabályok átültetése miatt kényszerül a vízi közlekedésről szóló törvény módosítására. Az átültetett irányelv a hajótulajdonosok tengeri biztosítási kárigényére vonatkozik. Az érintett érdeklődők itt olvashatják a javaslatot (.pdf), amit érdemben csak Kiss Sándor módosított azzal, hogy az országból kilépni kívánó „úszólétesíténynek" nem árufuvarozásra és személyszállításra, hanem a kettő közül valamelyikre jogsító engedéllyel kell rendelkezniük.

Terjedelmi korlátaink miatt minden részletében nem foglalkoznánk az új Btk.-val, melynek most a módosító indítványairól szavaztak. Írtunk már róla eleget. Tudjuk, hogy a tolvajt ugyan nem szabad lelőni, de ha éjjel, felfegyverkezve hatolnak be a lakásba, az életet fenyegető támadás, ami ellen bárhogyan lehet védekezni. Az arányosság feltételét egy szocialista és három jobbikos indítványára törölték a Btk.-ból.

Ha tudni akarja, hogy pontosan mikor lőhet le valakit, olvassa el szájbarágónkat!

Élet kioltására irányuló támadásnak, így jogos védelmi helyzetnek számít az is, ha a sértettre éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan támadnak. A kormány zárószavazás előtti módosító javaslata szerint nem számítana élet kioltására irányuló támadásnak az, ha a házhoz tartozó kertbe hatolnak be, kivéve, ha fegyverrel teszik ezt. Magyarán, botokkal felfegyverkezett csoport tagjait sem lehet önvédelemből lelőni, amíg azok csak a kertben vannak.

Az új törvény meghatározása szerint minden erőszaknak számít, amibe a sértett nem egyezett bele önként, de a tényállásnak feltétele a konkrét, fizikai erőszak. Az például, ha egy felnőtt a hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve kényszerít szexre egy 18 éven alulit, az új Btk. három év szabadságvesztéssel büntethető visszaélésként határozza meg. A Btk. a vérfertőzéssel is elnézőbb.

Családon belül viszont már az új Btk. tervezete erőszaknak minősítette a lelki bántalmazás is, amiért egy év szabadságvesztésre ítélhették volna az elkövetőt, ha a parlament nem szavazta volna meg Varga István és Salamon László és a szocialista Bárándy Gergely javaslatát, amelyek törölték ezt a végleges törvényből.

A kormány 12 évre vinné le az életellenes – és egy támogatott kormánypárti módosító szerint a rablás és a kifosztás – bűncselekményeknél a büntethetőségi korhatárt. Ezt az igazságügy minisztérium nevében Répássy államtitkár azzal indokolta, hogy évente átlagosan egy ilyet 14 éven aluli követ el. A javaslat ellen az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté is tiltakozott.

Halálbüntetés nem lesz, de a Szent Korona megsértése is bűncselekménynek számíthat.

Az alkotmányügyi bizottság egyik módosító indítványa szerint sorozatgyilkosság is lehetne emberiesség elleni bűncselekmény, amennyiben azt a lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás részeként, egy szervezet politikájának végrehajtása vagy elősegítése érdekében követik el.

Azt nem lehet állítani, hogy a kormány tág teret adott a javaslat módosítására. A beérkezett 449 módosítóból összesen csak 69-et támogatott. Köztük Vas Imréjét, mely alapján mégsem lenne bűntett a jogszabály elleni uszítás, vagy a honvédelmi bizottságét, mely alapján ha rendvédelmi szerv tagjának a becsületét sértik meg, akár tettlegesen is, az ügyészségnek kell eljárást indítania.

Az előterjesztő összesen 11 ellenzéki indítványt támogatott

Rogán Antal és társai a NAV bűnügyi tevékenységének erősítésére a pénzügyi nyomozók illetményrendszerét alakítanák át úgy, hogy a pénzügyőrök a jövőben magasabb jövedelmet kapjanak. A szabályozás kitér az előmeneteli szabályokra is, egyben egységesíti a NAV illetményrendszerét.

A módosításra az előterjesztők szerint azért van szükség, mert a pénzügyi nyomozók kevesebbet kerestek rendőrségi társaiknál.

A törvényjavaslathoz, amit az érintettek és az érdeklődők itt olvashatnak (.pdf), tíz módosító indítványt nyújtottak be az ellenzékiek, ám az előterjesztő és a kormány egyet sem támogat, így akár már hétfőn elfogadhatják az egész törvényt is.

Egészen mostanáig egy 1968-as ESZAK - ez az unió elődje, a szén- és acélközösség - rendelet szabályozta, ami a magyar csatlakozással 2004-ben a magyar jog részévé vált. Mostantól viszont saját törvény szabályozza majd az uniós tisztviselők nyugdíjszámítási szabályait.

A kormány indokai között szerepel még, hogy az eddigi szabályozást a magánnyugdíjrendszer felszámolása miatt is meg kell változtatni. Ráadásul Magyarországon 2012. január 1-től megszűntek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak is.

A technikai jellegű szabályozás részleteibe nem mennénk bele, az érintettek itt olvashatják a javaslatot (.pdf).

A javaslat módosítói között Wittner Mária és Iván László fideszes képviselők több jobbikossal összefogva elrejtették a kommunista nyugdíjak megvonását célzó javaslatukat is. Ez alapján nem járna nyugdíjkiegészítés annak, aki 1945-49 között részt vett a demokratikus államrend lebontásában, az 56-os szabadságharc leverésében, a kommunista titkosszolgálat - és nem az állambiztonság - munkatársa vagy állami vezető volt. Megvonnák az állampárt és a KISZ vezetőinek a nyugdíjkiegészítését is.

Hivatalosan ennél bonyolultabb a határozati javaslat címe, egészen pontosan Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozat. Magyarán, a strasbourgi bíróság az alapjogokat sértőnek értékelte a vörös csillag viselését tiltó magyar szabályozást, amire válaszul az igazságügyi minisztérium most azt a határozatot kívánja meghozatni, hogy minket ez nem érdekel.

Vagyis, akármit is ítélt az európai bíróság, Magyarországon továbbra is tiltott önkényuralmi jelkép marad a vörös csillag.

A kiszabott bírságot viszont kifizetik Fratanoló Jánosnak, a Magyarországi Munkáspárt 2006 egykori elnökének. Hogy milyen forrásból, arra két módosító javaslat is érkezett. A kormány Vejkey és Vas fideszes képviselők ötletét támogatja, akik szerint a pénzt a pártok támogatására szánt költségvetési forrásból kell megfizetni. Stágel és Wittner képviselők konkrétan az MSZP állami támogatásából fizettették volna ki a bírságot, ezt azonban a kormány nem támogatja.

Vas Imre fideszes képviselő apróbb, technikai pontosításokkal módosítaná a cégnyilvántartásról szóló törvényt és a csődtörvényt. A legnagyobb újdonság, hogy felszámolóként a jövőben csak átlátható szervezetek jelölhetők ki - a törvény megfogalmazása szerint az 5 százaléknál nagyobb tulajdoni hányadú tulajdonosoknak megismerhetőknek kell lennie, és egyik tag sem lehet ellenőrzött külföldi társaság, magyarán offshore-cég.

Az eredeti javaslatban szereplő megfogalmazást végül az alkotmányügyi bizottság egyszerűsítette, módosító indítványukat az előterjesztő és a kormány is támogatja. Így várhatóan a végleges szöveg szerint felszámoló csak az lehet, aminek a tulajdonosai megismerhetők, továbbá nincs a tulajdonosai között offshore-cég.

A felszámolóknak szeptember 1-ig kell jelezniük, hogy megfelelnek a feltételeknek.