Lukács
1 °C
14 °C

Az alaptörvény módosításával emlékeznek az összetartozásra

2012.06.04. 14:17 Módosítva: 2012.06.04. 17:27
Hétfőn különleges rendben ülésezik a parlament. Hogy a polgármester képviselők időben hazaérkezhessenek az összetartozásnapi ünnepségekre, már délután egykor határozatokat hoznak. Lesz döntés az alaptörvény módosításáról, és megszavazzák a szakképzési törvényt is, abban a formában, amiben Pokorni Zoltán szeretné.

Hétfőn szokatlan rendben ülésezik a parlament. A nemzeti összetartozás napja miatt eleve két órával hamarabb kezdődött az ülés, amelyen az interpellációk után - melyre kötelező jelleggel kell sort keríteni - azonnal határozatokat hoznak. Így most összefoglaló cikkünk sem az ülésnap vitáival, hanem magukkal a határozathozatalokkal kezdődik.

Elsőként az ukrán-magyar határellenőrzési megállapodást kihirdető törvényről szavaztak. Meglepetés nem történt, a határok az új megállapodás alapján lesznek ellenőrizve a jövőben. Másodikként viszont máris módosíthatják az alaptörvényt, amely, ha nem emlékeznének, idén január 1. óta hatályos.

Magyarország Alaptörvényének első módosításáról

"Ez igen, ez alap, amire lehet építkezni" - mondta a héten Orbán Viktor miniszterelnök az alig fél éve hatályos új alaptörvényről, amit hétfőn máris módosítottak. A módosítást alapvetően a Magyarország ellen januárban indított, a kormány változtatási készsége miatt időközben felfüggesztett uniós kötelességszegési eljárás indokolta. Az EU a jegybanki függetlenséget korlátozó jogszabályi rendelkezések törlését kérte, ez egyben az IMF-fel kötendő hitelmegállapodás előfeltétele is lett.

Ennek megfelelően törölték az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiből a jegybank és a PSZÁF összevonásának lehetőségét megteremtő passzust, és ha már hozzányúlnak, az átmeneti rendelkezéseket az alaptörvény részeként rögzítették.

Az átmeneti rendelkezéseket azért kellett beemelni az alaptörvénybe mert Szabó Máté, az alapvető jogok országgyűlési biztosa márciusban az Átmeneti Rendelkezések alkotmányellenessége miatt az AB-hez fordult. Indoklása szerint neve ellenére a törvény "egyértelműen nem átmeneti jellegű" szabályokat tartalmaz, ami bizonytalanná teszi a jogrendszerbeli helyüket.

Az ügy pikantériája, hogy a kormány eleve tisztában volt az Átmeneti Rendelkezések sajátos jogi helyzetével, ezért annak egyik pontjaként beleírták, hogy azok az Alaptörvény részét képzik. A jogszabályok hierarchiájából fakadóan azonban alacsonyabb szintű jogszabály nem rendelkezhet magasabb szintűről, azaz az AB ez alapján még nyugodtan vizsgálódhatott volna. Így viszont már nem.

Az alaptörvényt amúgy már hetekkel ezelőtt is módosíthatták volna, ám Matolcsy György eredeti javaslata nem teljesen fejezte ki a kormány akaratát. A közigazgatási minisztérium tájékoztatása szerint ezért kellett módosítani az eredeti javaslatban szereplő "a 3. pont szerinti átmeneti rendelkezések" megfogalmazást "a 3. pont szerint elfogatott Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései" megfogalmazásra. Amiről aztán két hete szavazhattak volna, már ha a KIM benyújtja a javaslathoz a támogatotti sort - a papirfecnit, amin feltüntetik, hogy ezt a javaslatot a kormány támogatja. Ez végül két hete nem történt meg, a KIM szerint azért, mert ezt kérte a kormánypárti frakció. Hogy miért, azt nem tudtuk meg, egy hét késéssel a javaslat változatlan formában került a parlament elé, amely meg is szavazta.

A zárószavazás előtt viszont hirtelen találtak benne módosítani valót. Illetve nem is a javaslatban, hanem magában az alaptörvényben, melynek a köztársasági elnökről szóló részét Matolcsy úgy változtatta meg, hogy ne csak az aktuális, hanem a volt köztársasági elnökök javadalmazását is sarkalatos törvényben kelljen rögzíteni. Így már biztos, hogy egy ideig senki sem veheti el a két évnyi elnökösködés után a plágiumbotrányba belebukó Schmitt Páltól az elnöki fizetést.

A javaslat záróvitájában felszólaló Schiffer András szerint két probléma adódik a lex Schmittel. Egyrészt szerinte az volna a helyes, ha csak a mandátumukat kitöltő köztársasági elnököket illetnék meg privilégiumok, másrészt túlzónak tartja, hogy a volt köztársasági elnökök jogállását a köztársasági elnök jogállásával azonos szinten kezeljék, hiszen a két funkció nem azonos. Továbbá házszabályellenesnek is tartja a javaslatot. A szocialista Harangozó Tamás szerint a "rendkívül cinikus" javaslat arról szól, hogy Orbán Viktor kárpótolja barátját. Szerinte a Fidesz attól tart, hogy már csak két éve van a hatalomban. A javaslat a jobbikos Gaudi-Nagy Tamásnak sem tetszett, de a kormánytöbbség ezt is és az alaptörvény módosítását is megszavazta

A médiatörvény módosításáról

Rohamtempóban reagált a kormánytöbbség arra a váratlan eseményre, hogy Áder János politikai vétót emelt a médiatörvény módosítása ellen. A köztársasági elnöknek közjogi aggályai támadtak azzal kapcsolatban, hogy a szabályozást zárószavazás előtti módosító indítványokkal írták át. Mivel az Alkotmánybíróság gyakorlatában nem példa nélküli, hogy közjogi elégtelenség miatt semmisítsen meg törvényeket - így járt a kormány az egyházügyi törvénnyel is.

A kormány az alkotmányossági problémát most úgy próbálja kijátszani, hogy az eredetileg képviselői egyéni indítványként beterjesztett lex Klubrádió módosítást most kormányzati módosítóként nyújtanak be (.pdf). Ez viszont valószínűleg ugyanúgy alkotmányellenes, mint az előző megoldás volt, még ha az új házszabályi előírásoknak meg is felel. Ezt hangoztatta a javaslat záróvitájában az elempés Karácsony Gergely is, aki még felvetette azt is, hogy a médiatörvény módosítása csak a legfőbb alkotmányossági aggályt, a Médiatanács összetételét nem kezeli.

A törvényről a szocialisták név szerinti szavazást kértek, melynek hivatalos eredményéről később tudunk csak beszámolni. Nem hivatalos számításaink szerint a javaslat megkapta a jelenlévő képviselők kétharmadának a támogatását. Számításainkat a hivatalos összegzés is megerősítette.

Hogy pontosan mit is fogadtak el másfél hete, arról itt olvashat, hogy miért vétózta meg a törvényt Áder, arról itt.

A jogrendszer technikai deregulációjáról

Navracsics Tibor igazságügyi miniszter javaslata, mint azt címe is mutatja, technikai jellegű. Célja a hatályukat vesztett vagy már felülírt törvények, törvényi passzusok kivezetése a jogrendszerből. Ennek megfelelően az eredeti javaslat és a módosítók nagy része csak törvénycímek és törvényhelyek felsorolása.

Mindez azonban nem akadályozta meg a fideszes Zsiga Marcellt abban, hogy egy módosítóval az állampolgársági törvényt is átírja, lehetőséget adva a köztársasági arra, hogy mentesítse a honosítandót a honosítási feltételek alól, ha honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik.

Zsiga itt nem állt meg, ha már teljesen irreleváns módosítókat is be lehetet nyújtani a törvényhez, benyújtott egyett a védjegyekről és a földrajzi árúvédők oltalmáról szóló törvényhez, illetve az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényhez is. És ha már, akkor a szerzői jogi törvényt és a formatervezési minták oltalmáról szóló törvényt is kiegészítette pár paragrafussal.

De módosította a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvényt is, akiknek a fizetése a jövőben legfeljebb az infláció arányában lenne emelhető.

Nem beszélve a közérdekű önkéntes tevékenységről és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, illetve a nemzetiségek jogairól szóló törvényekről, amiket szintén több bekezdéssel egészített ki a kormány támogatásával. Lendületét párttársa, Kocsis Máté is elirigyelte, a nyolcadik kerületi polgármester az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról, illetve a nemzeti közszolgálati egyetemről szóló törvényeket módosította, szintén a kormány támogatásával.

Ezek után már az alkotmányügyi bizottság is kapott az alkalmon, hogy a törvénnyel tulajdonképpen bármilyen törvényt módosíthatnak vagy kiegészíthetnekA bizottság a közúti közlekedésről szóló törvényt módosította. Ez a parkolási szabályokat érinti, a jövőben a parkolás polgári jogi jogviszony lesz, a kiszabott büntetés pedig a terület tulajdonosi jogait gyakorló helyi önkormányzatot vagy állami vagyonkezelőt illeti meg. Ugyancsak a bizottság javaslatára az Országgyűlés tulajdonába került a Kossuth téri Kossuth- és Rákóczi-szobor, a forradalom lángja és a József Attila szobor is.

Papcsák Ferenc pedig az alig egy hónapja elfogadott parlamenti törvényt módosította úgy, hogy a képviselőknek az alapdíj 150 százalékát utalná alkalmazottaik fizetésére.

A kormánypárti képviselők tehát a kormánypárti többségű bizottságok és a kormány egyöntetű támogatásával teljes egészében elsalátásították az eredetileg technikai jellegű törvényjavaslatot.

A járások kialakításáról

Hogy repül az idő. Alig három hét telt el Navracsics Tibor hányatott sorsú közigazgatási reformjavaslatának legutóbbi szavazása óta - május 14-én a törvény több fontos pontját átíró módosításokról szavaztak, hosszú huzavona után.

És ezzel még nincs vége. A törvényhez, amelynek az eredeti tervekkel szemben már nem az államigazgatás alacsony hatékonyságának orvoslása, hanem szimplán a hatékonyságának további növelése a célja, Kósa Lajos a zárószavazás előtt három módosító indítványt is benyújtott. A Fidesz törvényalkotási szokásainak megfelelően ebből kettőnek az ég világon semmi köze az eredeti javaslathoz. Az egyik a szerencsejáték-törvényt módosítja. A hatályos szabályozás szerint ha egy üzletben engedély nélkül üzemeltetnek pénznyerő automatát, ismételt jogsértés esetén legalább 90 napra bezárhatják. Kósa a "legalább" részt törölné.

Szigorítaná viszont a szervezett bűnözés elleni törvényt, amely szerint a település jegyzője közbiztonsági érdekből bezárathat üzlethelyiségeket a büntető- és szabálysértési eljárás befejezéséig. A módosítás szerint a lehetőségből kötelezettség lesz.

A harmadik módosító már a törvény tárgyát érinti, az építési igazgatásban kiemelten érvényesítené, hogy a jegyző járhat el elsőfokú építésügyi hatóságként. Bár a javaslatot a bizottságok és a kormány is támogatta, a Fidesz kérésére külön szavaztak róla, és elutasították.

A javaslatot amúgy Fidesz-frakció erős önkormányzati lobbija több lényegi ponton átalakította Navracsics az államigazgatás központosítását szolgáló javaslatát. Az eredeti tervekkel szemben például nem államosítják az önkormányzatoktól átvett államigazgatási feladatok ellátását biztosító önkormányzati vagyont, Budapesten pedig a tervezett hét járás helyett 23 közigazgatási egység lesz, azaz minden kerületben marad hivatal.

Zárószavazás előtti módosítót nyújtott be a javaslathoz Navracsics Tibor közigazgatási miniszter is. Javaslatának lényege, hogy a járások vezetőinek ötéves közigazgatási tapasztalattal kell rendelkezniük, de ilyen tapasztalatnak számítana a parlamenti képviselőség és a polgármesterség is. Azaz, a parlamenti létszám lefelezése után is találhatnának munkát a volt képviselők. Helyetteseiknél viszont előírnák a jogi vagy közgazdasági végzettséget.

A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról

Pintér Sándor kéményseprőt látott, erre írt egy kilencoldalas jogszabályt. Hagyományosan a törvények legviccesebb része a fogalommeghatározás, de újabban kötelező elem az emelkedett hangulatú preambulum is. A kéményseprőtörvény sem kerülhette el a sorsát. A rövid bevezető szerint a kéményseprő több annál a kormos embernél, aki kiszedi a madárfészket a kaminlyukból. A kéményseprő az emberiu élet- és vagyonbiztonság, valamint a természeti és épített környezet levegőtisztaságának őre, a klíma védője, az enegiahatékonyság apostola.

Ez után a bevezető után a definíciós rész már-már szárazra, de mindenképpen unalmasabbra sikerült, a legjobban a tüzelőberendezés meghatározása sikerült. A tüzelőberendezés szilárd, cseppfolyós vagy légnemű energiatermelő anyaggal üzemelő berendezés, amelyben a működés során égéstermék keletkezik. Valamilyen okból a kereszténydemokrata Spaller Endre törölni akarja a definíciók közül a nyitott égésterű tüzelőberendezését, szándékát az előterjesztő is támogatja.

Az új szabályozás szerint a kéményseprés a megyeszékhely, illetve a főváros önkormányzatának feladata, de bármely önkormányzat önként is vállalhatja. A kéményseprés következő évi díját minden év november 30-ig kell meghatározni, az ingatlantulajdonosoknak pedig kötelességük hozzáférést biztosítaniuk a kéményeikhez. A részletes szabályokat itt olvashatja .pdf formátumban.

A már említett Spaller a módosító indítványok alapján a kéményseprés szakértője. Pintér Sándor összesen 12 módosítót támogat, ebből 11-et a kereszténydemokrata jegyzett. A maradék egy támogatott módosítót két jobbikos képviselő nyújtotta be, ők 150 ezerről félmillió forintra emelnék a szabályokat megszegő közszolgáltatók maximális büntetését.

A Nemzeti Eszközkezelőről

Matolcsy György javaslatára módosíthatják a Nemzeti Eszközkezelőről szóló, tavaly év végén elfogadott törvényt. A módosítás alapján ingyen önkormányzati tulajdonba kerülhetnek az eszközkezelő által megvásárolt lakások, amennyiben az önkormányzat a közigazgatási területén levő összes eszközkezelős ingatlant átveszi. Azok az önkormányzatok, melyek saját közigazgatási területükön az összes ilyen ingatlant átvették, más településeken is szerezhetnek ingatlanokat az eszközkezelőtől.

Mivel a szűkös állami keretekhez képest kifejezetten sok lakást kínálhatnak fel megvételre, a módosítás szabályozza azt is, hogy az eszközkezelő milyen alapon szelektálhat a lakások között. Amúgy a módosítás után az eredetileg tervezett ötezerhez képest 2014-ig 25 ezer ingatlant vásárolhat meg az eszközkezelő.

A módosítással az eszközkezelő, amely Matolcsy meghatározása szerint nem nyereségorientált, mentesül a társasági adó hatálya alól, hogy a lehető legkisebb veszteséggel működhessen.

A javaslathoz kilenc módosító érkezett, ezek közül Matolcsy nyolcat támogat - ezek mindegyikét a gazdasági bizottság nyújtotta be, és mindegyik részletszabályokat pontosít. Az egyetlen, nem támogatott módosítót Kósa Lajos debreceni polgármester nyújtotta be. Ő egyrészt törölné az önkormányzati tulajdonba adás feltételei közül azt, hogy az önkormányzatnak az összes ingatlant át kell vennie, másrészt megengedné, hogy az önkormányzatok költségelven állapíthassák meg a lakbért.

Ugyan a javaslatot a gazdasági, a költségvetési és a fogyasztóvédelmi bizottság is elutasítja, az ifjúsági és az önkormányzati támogatta, de a kormánypártok végül fegyelmezetten a miniszterrel szavaztak, a javaslat ellen.

Az adózást érintő egyes törvényekről

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatának célja a banki különadótörvény módosítása. Kivételesen most nem jobban akarják sarcolni a bankokat, hanem a devizahitelesek megsegítése fejében enyhítéseket vezetnek be. Így például leírható lesz a 2012 évi különadóból, ha a bank a lízingszerződéses ügyfelei díjhátralékát engedi el.

A bankok a kkv-knek és a mikrovállalkozásoknak nyújtott előfinanszírozási hitelek adott időszakra eső növekményét is levonhatják a különadó alapjából.

Az új szabályozás szerint az eredeti megállapodással szemben az árfolyamgát rendszerében a különbözet kamatrészére eső hányadnak nem a felét, hanem az egészét állná a központi költségvetés.

Az eddigiketől független intézkedésként pedig megszüntették a közforgalmú és a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézményi gyógyszertárakat terhelő gyógyszertári szolidarítási díjat. De megszűnik az energiaszektort terhelő ágazati különadó is, ugyanakkor fenntartják az energiaellátókat a társasági adón felül terhelő jövedelemadót.

Matolcsy javaslatára teljesen adómentesen dolgozhatnak a szociális szövetkezetekben foglalkoztatottak, akik után járulékokat és szociális hozzájárulási adót sem kell fizetniük a szövetkezeteknek. Adómentessé vált a devizahitelesek elengedett tartozása is.

Az adócsomag részeként szabályozzák újra a szerencsejáték-törvényt (Szjt) is. Az Szjt. tavalyi módosításával, a nyerőgépek utáni adók megemelésével jelentősen csökkentették az országban üzemelő nyerőgépek számát. Most a már tavaly beígért módosítással most lehetőséget teremtenek a szerveralapú gépek üzemeltetésére. A javaslat előnye támogatói szerint az, hogy a központi szerverről működtetett játékok teljesen nyomonkövethetőek, így pontosan nyilvántartható a gépek árbevétele.

És ezzel a törvénnyel módosítják a két hete elfogadott távközlési adót is. A javaslat szerint idén lakossági előfizetőnként 400, vállalati ügyfelenként 1400 forintban maximálják az adó havi mértékét. Ugyancsak a gazdasági bizottság javaslatára a kedvezményes áfakörbe sorolják a zenei fesztiválokat, teljesítve ezzel Gerendai Károly régi álmát.

A javaslathoz több zárószavazás előtti módosító indítvány is érkezett, ezek egyike házszabályellenesen egy, a javaslatban korábban nem tárgyalt törvényt is módosítana. Ez pedig kellemetlenségeket okozhat, mert felveti a közjogi érvénytelenség veszélyét. A módosító (.pdf) amúgy azt próbálja garantálni, hogy a befagyott hitelintézeti betéteket a garanciaalapból megtéríthessék a betéteseknek.

A közjogi aggályok nem hatották meg a kormánytöbbséget, amely a zárószavazás előtti módosítókat és a törvényt is megszavazta.

A szakképzésről

Matolcsy György törvényjavaslata alapján lehetővé vált, hogy a szakképző iskolákban a 9. évfolyamtól a tanulókkal tanulószerződést köthessenek és a gyakorlati képzés egy részét az iskolai tanműhelyen kívül, valódi cégeknél végezzék.

Matolcsy eredeti javaslata a képzési idő harminchárom százalékában korlátozta volna a közismereti tárgyak oktatását, ezt hétfőn Pokorni Zoltán támogatott indítványával megváltoztathattják. A Fidesz oktatáspolitikusának javaslatára az idő legalább harminchárom százalékát kéne közismereti tárgyak oktatására fordítani. Ezt egyébként az MSZP és az LMP is javasolta. Matolcsy György az oktatási és a foglalkoztatási bizottság támogatása ellenére sem értett egyet a javaslattal, de a parlament végül egyhangúlag elfogadta.

Ugyanakkor egy másik, Matolcsy által támogatott módosítót is elfogadtak a témában, ami viszont nem legalább, hanem pontosan 33 százalékában határozta meg a közoktatási tárgyak oktatására fordítható időt. A törvény 8. paragrafusának második bekezdése így két formában létezett, ezért aztán a múlt héten levették a napirendről a javaslatot, amihez Pokorni Zoltán május 30-án zárószavazás előtti módosítót nyújtott be. Ez a saját javaslatát emelte a törvényszövegbe, amit a kormánytöbbség végül ebben a formában fogadott el.

A költségvetés módosításáról

Az ezévi költségvetést eredetileg Navracsics Tibor és Rogán Antal terhelte volna meg plusz másfélmilliárd forinttal, de a kereszténydemokrata Tarnai Richárd rájuk licitált, így a kormányhivatalok támogatása 1,29 milliárddal, személyi kiadásaik 723,5 millióval, dologi kiadásaik 367,5 millióval növekedhetnek.

A Költségvetési Tanács azonban úgy ítélte meg, hogy Tarnai javaslata alakilag ugyan megfelel a követelményeknek, de valójában azzal, hogy Tarnai háromszáz millió forinttal megemelte a bevételi főösszeget, ténylegesen nem teremtette meg a pluszkiadás forrását. A bevétel ugyanis attól nem nő háromszáz millió forinttal, hogy Tarnai ezt beleírja a törvénybe.

Mivel a KT az eredeti javaslatot még támogatta, Matolcsy György zárószavazás előtti módosító indítványával visszamódosította a javaslatot az eredeti verzióra.

A szélsőségesség elleni határozott fellépésről

A hét utolsó elfogadott jogszabálya a parlamenti gyűlöletbeszédet tiltó, eredetileg szocialista javaslat, amit azonban a múlt héten a kormánytöbbség hatékonyan semlegesített. Az előterjesztők tiltakozása ellenére elfogadták a fideszes Berényi László módosító javaslatát.

Ezzel lényegében törölték a javaslat minden olyan részét, ami konkrét intézkedéseket írt volna elő a parlamenti gyűlöletbeszéd megakadályozására. Helyette inkább hálát mondanak a kormánynak, amiért a jövőben nem terjed ki a mentelmi jog a közösség elleni izgatás és a nemzeti jelkép megsértése, valamint a náci és a kommunista bűnök tagadásának bűncselekményeire.

Az eljárást az egyik előterjesztő, Harangozó Gábor nehezményezte is a záróvitában. A szocialisták amúgy zárószavazás előtti módosítókkal megpróbálták visszaalakítani a javaslatot, és a tréfa kedvéért még név szerinti szavazást is kértek a javaslatokról. Ezeket a kormánypártok leszavazták és a saját képükre formált határozati javaslatot fogadták el.

Bár hétfőn azért hozták előre a határozathozatalokat, hogy azokkal már délután háromra végezhessenek. A terv nem vált be. 16:32 perckor, a trianoni békeszerződés aláírásának pontos pillanatában, amikorra a polgármester parlamenti képviselőknek haza kellett volna érniük, hogy saját közösségeikben emlékezhessenek és ünnepelhessék az összetartozást, még az utolsó határozati javaslat, a szélsőségesek elleni fellépésről szóló záróvitája tartott, éppen Harangozó Gábor kifogásolta, hogy a kormánypártok minden érdemit töröltek a szocialista javaslatból.

A határozathozatalok után az azonnali kérdések következtek, ezekről külön cikkben számolunk be.