Októberre halasztották a MÁV és a Mal perét

A MÁV 2011 tavaszán azért fordult a bírósághoz, mert az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározójának gátszakadása miatt súlyosan megrongálódott a vasúti pálya, egy hónapig szünetelt a vonatközlekedés, és a helyreállítás jelentős kiadást jelentett, ezért a vasúttársaság 282 millió forint kártérítést kér a Mal Zrt.-től.

A beadott szakértői anyagok ismertetésével, tanú és szakértők meghallgatásával folytatódott szerdán a kártérítési per.

A tárgyaláson Vígh Péter, a MÁV Zrt. jogi képviselője hangsúlyozta: fokozott veszéllyel járó tevékenység körében nem elegendő elháríthatatlan külső okra hivatkozni, hanem a működésért is felelősség terheli a tulajdonost. Szerinte a káruk a Mal működése miatt alakult ki, többek között amiatt, hogy a Mal monitoring-rendszere nem volt megfelelő.

Kovács Szabolcs, a Mal Zrt. ügyvédje szerint voltak helyi ellenőrzések, és a működés során mindent előírás szerint végeztek. Megkérdőjelezte azt, hogy a felperes MÁV jogosult-e kártérítésre, mert szerinte nem volt a tulajdonában a megrongálódott sín és vezeték.

Vígh Péter válaszul közölte: a MÁV vagyonkezelői jogot kapott az országos vasúti törzshálózatra a magyar államtól, és teljes körű infrastruktúra-fenntartási kötelezettsége van.

A tárgyaláson az igazságügyi és műszaki szakértők, valamint a tanúként meghallgatott, az alperes által készíttetett szakértői anyagot előterjesztő társaság vezetője nem értettek egyet abban, hogy mi vezetett a gátszakadáshoz.

A MÁV korábban azt mondta, az ipari szerencsétlenség miatt kiömlő veszélyes anyag másfél kilométeren tette tönkre az Ajka és Devecser közötti vasúti vonal vágányait, berendezéseit és vezetékrendszerét. A vörösiszap megrongálta a felsővezetékeket tartó oszlopokat is, a környéken pedig teljesen leállt a vasúti közlekedés.

Az érintett, Budapest-Székesfehérvár-Szombathely szakasz ráadásul a Szombathelyre és Zalaegerszegre menő forgalmat is hátrányosan érintette, nem beszélve arról, hogy ezen a vonalon lehet eljutni Szlovéniába is. A károk elhárításáig az utasokat az érintett szakaszon autóbusszal szállították, ami 60-100 perc késést is jelenthetett, a Szombathelyre készülőknek pedig kerülőutat kellett választaniuk Pápa felé, ha meg akarták spórolni az átszállásokat és késéseket.

A MÁV-ot a Veszprém megyei Védelmi Bizottság két nappal a katasztrófa után, október hatodikán a megrongálódott szakasz mielőbbi helyreállítására kötelezte, így az iszap eltakarítása után a cég leányvállalata, a MÁVGÉP meg is kezdte a vágányok, felsővezetékek és biztosítóberendezések pótlását, javítását.

A leánycég október 20-ára végzett a munkákkal, a forgalom pedig november ötödikén indult újra, miután a területet biztonságosnak minősítette a hatóság.