Ma megvonják a kommunista nyugdíjakat és Szájerné jogait

Ezután az uniós csúcs Következtetések című záródokumentumáról beszélt, aminek része a politikai unióról szóló javaslat is. Orbán szerint tisztázni kell, hogy "az európai egyesült államok" az eurozóna országaira vonatkozik, vagy az EU országaira, és ha az előbbire, akkor maradnak-e nyitva ajtók, és van-e értelme belépnünk. Nyitott kérdés, hogy csatlakoznunk kell-e a bankunióhoz. Ezután hosszan oktatta a Jobbikot arról, hogy az EU nem csak intézmények halmaza, ezért Vona felelőtlen, amikor az unió bukása feletti öröméről beszél. "Ha az unió megbukik, itt olyan kataklizma jön, hogy annak kezelésére nemhogy a kétharmad nem lesz elég, hanem a száz százalék sem" - mondta. Az unió reformokra szorul, "egyáltalán nem biztos, hogy Magyarországnak ezekben az új intézményekben részt kell vennie, de Magyarországnak érdeke az Európai Unió sikere".

Zárásként Orbán a nemzeti konzultációt vette védelmébe. Az irányított kérdésekkel végzett kvázi közvélemény-kutatást méltóságos intézményként írta le, és bírálta az ellenzéket, mert szerinte azzal, hogy a konzultációt szidják, azokat is szidják, akik visszaküldték a kérdőíveket. "Mutassanak egy európai országot, ami bármilyen módszert nálunk sikeresebben alkalmazott volna". A nemzeti konzultáció elleni támadásokat a magyar embereket ért sértésként értékelte.

Vicces kedvű ellenzéki képviselőtársaim is inkább kint keressék  a felüdülés lehetőségét, mint hogy zavarják az ülés menetét - konferálta fel Kövér az Orbán beszéde után a napirend előtti felszólalásokat kezdő LMP-s Szél Bernadettet. Ekkor még nem tudta, hogy a képviselőasszony a munka törvénykönyvét támadja majd, mely szerinte szép új világot hoz - a kormánypártok szerinte nem veszik figyelembe, hogy az államnak a munkavállaló oldalán kellene állnia, hogy az alá-fölé rendeltség ne változhasson kizsákmányolássá. Szerinte elfogadhatatlan, hogy az új törvény az eddigi rossz gyakorlatot szentesíti. Kiüresítették a munkavállalói jogokat, mondja, miközben azok az országok sikeresek, melyek befektetnek az emberi tőkébe és jogokat biztosítanak a munkavállalóknak. Czomba Sándor államtitkár válaszának lényege, hogy Szél szerinte nem olvasta rendesen a munka törvénykönyvét, a kormány pedig nem sanyargatja a munkavállalókat.

A gyurcsányista Facebook-holdkóros igazán kiábrándított azzal, hogy Imrédy Béla szellemének megidézése helyett azt írta, hogy "Két legjobb barátom jelenleg a ventilátor és a zuhany. Most pedig megyek és összehaverkodom a jéghideg görögdinnyével is." Most próbáljuk meg együtt nem elképzelni, milyen lehet tetőtől talpig csatakos-iizzadtan!

"Ha valami bírálunk, válasszunk már valami olyasmit, amiről szakmailag vitatkozni lehet" - javasolja az ellenzéknek Czomba Sándor.

Mit hoz a nyár? Meleget és némi zavarodottságot is, kezdi lendületesen felszólalását az MSZP-s Gúr Nandor. A munka törvénykönyvéről szóló felszólalásában többek között kritizálja az egykulcsos adót, szokás szerint az alapján, hogy az a "tehetőseknek" jó, a családbarát támogatási rendszer szerinte szintén a tehetős családoknak jó. A minimálbéresektől az infláció miatt 10 ezer forintot még el is vett a kormány Gúr szerint.

Hol vannak a kereszténydemokraták, akik még egy évvel ezelőtt tiltakoztak a vasárnapi munkavégzés ellen, most meg nyomogatják a gombokat, mondja, aztán olyan hévvel sorolja a kormány bűneit ("alávaló gaztettek"), hogy a végére már csak arra eszmélünk, legyen radikális adócsökkentés és egymillió új munkahely.

Gúr azt is mondta, hogy az emberek nem felejtenek, amire Czomba Sándor államtitkár azzal kontráz, hogy imádkozzon, hogy az emberek felejtsenek A.K.A. elmúlt nyolc év. Czomba ezután tételesen cáfol és hideg vízzel kínálja Gúr Nándort. Gúr emeli poharát, de víz nem érkezik, pedig a magyar kormány úgy döntött, több embernek szeretne munkahelyet, nem pedig segélyt biztosítani. Kiáll a vasárnapi munka mellett és reméli, egyszer eljön a nap, amikor a vasárnap tényleg a pihenésé lesz, de sajnos ma nem ez a helyzet, a valósághoz pedig alkalmazkodni kell.

A jobbikos Volner János szerint mindenki retteghet, aki állami egészségügyi ellátásra szorul. Ezután nem arról beszélt, hogy miért, hanem hogy Magyarországon sok a keringéses és a rákos beteg. Majd rátért az ágyszámcsökkentésre, szerinte a kórházi ágyak öt százaléka szűnik meg. Elrettentő példaként hozta fel, hogy nemrég egy baleset négy áldozatát négy különböző kórházba szállították. Majd a jövő évi költségvetést bírálta, amiben 60 milliárddal csökken az egészségügyre fordítot pénz, és amiben Európában GDP-arányosan a legkisebb a gyógyszerkassza.

A jobbikos képviselő ezután arról beszélt, hogy döbbenetesen hosszúak a várakozási idők az egészségügyben. A kormány egészségpolitikáját pilótajátéknak nevezte, de nem fejtette ki, hogy miért az. Innen valahogy a nyugdíjemelésre tért át, amely szerinte nem fedezi a növekvő gyógyszerárakat. Ez szerinte arra ösztönzi a fiatalokat, hogy elhagyják az országot.

A kormány nevében Szócska államtitkár válaszolt. "Végighallgattam a hozzászólását és válaszolnék, de egy valamire fel kell hívnom a figyelmét. Ezt a depressziót, amit ön említ, a felelőtlen riogatás okozza" - mondta. A keringési és rákos megbetegedések évtizedes tendenciák eredményei, így ahhoz a kormánynak nincs köze. A kormány pedig nem megszüntet ellátásokat, hanem a szükségtelen kórházi ellátásokat konvertálja hasznos ellátásokra. Például a szívkatéterezéshez már nem kell kórházba feküdni. Ahogy bőrgyógyászati fekvőbeteg-ellátásra sincs szükség. Amúgy meg átadtak egy új kórházat és még béreket is emeltek, nem is érti, hogy lehet megszorításokról beszélni.

Az ellenzék a riogatással "kiveszi a megküzdéshez szükséges energiát a rendszerből", mondta, márpedig ilyen nehéz gazdasági helyzetben küzdeni kell. Ezután szolidan elmúltnyolcévezett, majd arról beszélt, hogy a várólistákat most központosították, ami lehetőséget teremt a várakozási idő csökkentésére. Felszólalása után Ujhelyi házelnök fegyelmezte a melegben hangoskodó képviselőket.

"Meglehetősen hálátlan dolog egy ilyen miniszterelnöki felszólalás után visszatérni az európai válság kérdésére" - kezdte felszólalását Pálffy István, aki szerint bár a válság elsősorban pénzügyi és politikai jellegű, de valójában általában az európai elit válsága. És ennek oka, hogy bár a projekt a kereszténység elvein alapult, azóta letért a krisztusi útról. Pedig Schuman még "egyetemes, tehát katolikosz alapon képzelte el". Ezután arról beszélt, hogy a II. világháború olyan volt, mint a keresztes háborúk. Ezt a gondolatot aztán nem fejtegette tovább.

Tom Cruise például félelemkeltő szcientológusokkal figyelteti válófélben lévő felesége, Katie Holmes manhattani lakását.

Pálffy szerint az a baj, hogy az európai vezetők nem foglalkoztak az európai családok hétköznapi bajaival. Az EU-t gazdasági elitprojektté változtatták. Ráadásul nem vették figyelembe a nemzetállamok erejét és lebecsülik a kisebbségek problémáját is, mondta minden jellemző összefüggés nélkül. Összegzésként azt mondta, hogy egy elitprojektben nem szabad részt venni, és vissza kell térni a kereszténydemokrácia politikai alapvetéséhez.

A kormány válaszolni kívánt a felszólalásra. Martonyi külügyminiszter szerint Európának újra meg kell találnia a lelkét, majd XVI. Benedek pápát idézte, aki szerint Európa elfelejtette saját történelmét. A válság nem Európából indult, de Európa már a válság előtt bajban volt. Gazdaságilag teret vesztett, versenyképessége csökkent. Intézményes kihívásokkal szembesült és még a demográfia is válságban van. "Ez már elvezet az emberhez, elvezet ahhoz a kérdéshez, hogy valóban a lényegünket, a lelkünket kell megtalálni" - mondta.

Martonyi szerint is az a megoldás, ha visszatérünk a lényegi kérdésekhez. De szerinte ez nem jelenti azt, hogy visszatérjünk az ötvenes-hatvanas évek vitájához. Martonyi szerint nem lényeg, hogy nemzetek Európája vagy európai egyesült államok. A lényeg, hogy megmentsék az eurozónát, amit csak erősebb föderációval lehet megmenteni. Álvitának minősítette az európai egyesült államokról szólót. Szerinte a lényeg, hogy megoldásokat találjunk.

Az utolsó napirend előtti felszólaló, Rogán Antal "közös dolgainkról" címen azt folytatta, amit Orbán napirend előtt elkezdett. Tehát a tízpontos akciótervről beszélt. Illetve inkább arról, hogy milyen szörnyű volt a szocialisták nyolcéves kormányzása, például kétszeresére nőtt a munkanélküliek száma. "Önöknek sikerült azt a költségvetési bravúrt végrehajtaniuk, hogy másfélszeresére nőtt az adósság, a költségvetési hiány is nőtt és megkétszereződött a munkanélküliség" - mondta, majd tovább fejtegette azt, amit Orbán már részletesen elmondott a tízpontos akciótervről, amely "a kisembereknek segít".

hogy tényleg létezik-e Nagy-Magyarország alakú fenyőerdő Hűvösvölgyben!

Cséfalvay Zoltán ki nem hagyta volna, hogy válaszoljon Rogán Antal felszólalására, bár abban semmi újdonság nem volt ahhoz képest, amit Orbán elmondott. Cséfalvay felszólalásában sem, hacsak nem vesszük annak, hogy szerinte a kormány megteremtette a pénzügyi stabilitást. Munkaügyekben a kormány eddig a kínálati oldalt bővítette, mondta, de akkora zajt csaptak a kormánypárt unatkozó képviselői, hogy Ujhelyi házelnök kénytelen volt rendre inteni őket. Mostantól viszont a keresleti oldalt is erősítik a járulékcsökkentésekkel. "Hogy miért nem kezdtük ezzel? Mert most jött el az ideje" - mondta. Ezután, ki tudja miért, az európai szabadalomról beszélt.

"Gratulálunk államtitkár úr ötszázadik felszólalásához" - üdvözölte Cséfalvayt Ujhelyi házalelnök, akihez ezúton mi is csatlakoznánk. Gratulálunk!

Fotó: Barakonyi Szabolcs

ennek során sürgösséggel napirendre vették az idei költségvetést módosító legújabb kormányjavaslatot. Ebben újabb forrásokat vonnak el az önkormányzatoktól a központi költségvetés javára.

"Egymás után harmincszor kimondtam hogy sor, és egyszer sem mondtam helyette hogy sör, pedig állandóan erre gondoltam" - vallotta be Ujhelyi a napirendi vita végén.

Első interpellálóként a szocialista Tóth József, aki egyben a XIII. kerület polgármestere is, az önkormányzati rendszer rombolását vetette a kormány szemére.Tóth nagyon rosszul szabott zakót viselt, és lakos helyett "lakóst" mondott. De ez nem befolyásolta mondandóját, miszerint a kormány sokkal több forrást von el az önkormányzatoktól, mint amit az átvett feladatok indokolnának. Ezért szerinte alacsonyabb lesz a bölcsődei-óvodai ellátás és kevesebb pénz lesz szociális támogatásra is. És nem lesz pénz az önként vállalt feladatok finanszírozására sem. Mennyi pénzt akar elvenni a kormány, kérdezte.

A kérdésre a belügyi államtitkár, Tállai válaszolta azt, hogy Tóth még a költségvetés benyújtása előtt nyújtotta be interpellációját, pedig arra a legkézenfekvőbb válasz a költségvetésben van. Az interpelláció fikción alapszik, rossz tényekre alapoz és rossz következtetéseket von le, mondta. Ezután elmúltnyolcévezett, mert a szocialisták feladatokat adtak az önkormányzatoknak, miközben elvették a pénzt, míg most nemcsak pénzt vesznek el, de feladatokat is. Ezért vesznek el például 334 milliárd forintot a pedagógusok fizetésére. De pénzt csak feladatarányosan vesznek el, állította. Azt is állította, hogy minden helyi adó az önkormányzatoknál marad, pedig nem.

A képviselő nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

Volner János zsinórban másodszor vonta vissza összeesküvés-elméletes interpellációját, így helyette Magyar Zoltán oligarcházhat a fideszes földbérletek apropóján. Mint mondta, a Jobbik országos földpályázatfigyelő-rendszert hozott létre. Azt is mondta, hogy alapból nincs baja azzal, ha egy fideszes földet művel, vagy pályázatot nyer, de a védhetetlen pályázatokkal még a tisztességes földműves fideszes képviselőket is nehéz helyzetbe hozzák. Legutóbb Veszprém megyében nyertek „fideszes haverok” pályázatokat. Olyanok, akik nem helyben laknak, és csak spekulatív okokból pályáztak. Név nélkül egy olyan polgármestert emlegetett, aki nem akar gazdálkodni, mégis 34 hektár földet nyert. És ezután arról nyilatkozott, hogy a győzelemre kárpótlásként tekint, mert a neje családjának régen voltak földjei.

„Az ön által fölvetett kérdés okafogyottá vált, az a konkrét eset, amiről beszél, már nem létezik. A nyertes pályázók a földhaszonbérleti szerződést visszamondták, a földalap a második helyezettel kötött szerződést” – magyarázkodott Budai Gyula, majd azzal vágott vissza Magyarnak, hogy ezt az esetet nem is a Jobbik derítette fel, hanem egy napilap, amit nem nevezett meg. Ezután azt állította, hogy a fideszes pályázó, aki nyert, de nem kötött szerződést, nem is nyert, hanem az nyert, aki nem nyert, mert második lett. Végül újra azzal védekezett, hogy a visszaélést nem is a Jobbik leplezte le.

A képviselő nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

Budai Gyula briliáns Csubakka-védelme után az LMP-s Karácsony Gergely következett, aki a megyei múzeumok jövőjéért aggódott. A kormány ugyanis ahelyett, hogy egységes irányítás alá helyezte volna a megyei múzeumokat, azokat a helyük szerinti önkormányzatok kezelésébe adta. És még a támogatásukat is csökkentette, de az önkormányzatoknak nem lesz miből kiegészíteniük a támogatást. Pedig L. Simon kulturális államtitkár korábban azt mondta, egyben kell tartani a megyei múzeumi hálózatot.

L. Simon László, az új kulturális államtitkár először válaszolhat interpellációra. Ennek keretében elmúltnyolcévezett, majd arról beszélt, hogy a Fidesz adta vissza a megyei múzeumoknak a régészeti kutatások jogát. Annak ellenére, hogy korábban a megyei múzeumok állami tulajdonának pártján állt, most mégis arról beszélt, hogy az intézményeknek helyi fenntartásba kerülhetnek. De a kérdésben egyeztetéseket folytatott, melyek pont ma sikerrel zárultak. Módosítást javasol, de hogy mit, azt nem árulta el.

Ennek ellenére Karácsony elfogadta a választ, mert értékeli az egyeztetést és a változtatás szándékát.