Alkotmánybíróságtól féltették a dugódíjat

Alkotmányossági aggályok miatt szavazta le pénteken az Országgyűlés a dugódíj bevezetéséről szóló kormánypárti javaslatot - mondta hétfőn az Indexnek György István főpolgármester-helyettes. György, aki tagja a Fidesz parlamenti frakciójának is, azt mondta: az aggályokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogalmazta meg a kormánypárti frakcióknak megküldött levelében.

Úgy tudjuk, az NFM a levelet többek között Rogán Antalnak, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének is elküldte. Egy kormánypárti képviselő az Indexnek azt mondta: a pénteki szavazás előtt az NFM kifogásairól tájékoztatták a frakciót. A politikus szerint ez azonban nem példátlan, korábban is előfordult, hogy elbuktak a kormánypárti képviselők által benyújtott indítványok. Hozzátette: így legalább lesz idő kijavítani a javaslatot, nem az Alkotmánybíróság (AB) előtt fog elbukni.

Az ügyben megkerestük az NFM-et is, a tárca válaszában azt írta: az AB egyik korábbi határozatára hivatkozva fogalmazták meg a kifogásaikat. Az Alkotmánybíróság 2009 novemberében a fővárosi parkolás akkori gyakorlatát nyilvánította alkotmányellenesnek, szabályozási hiányosságok mellett többek között azért, mert a fővárosi közgyűlés úgy állapította meg önkényesen a díjakat, hogy közben anyagilag érdekelt volt a minél nagyobb bevételben.

Az NFM szerint a parkolásról szóló jogszabályokhoz hasonlóan a dugódíjról szóló javaslat sem szabályozott minden részletet, ezért fennállt annak az esélye, hogy azt is megsemmisíti az AB. A minisztérium azt írta: a kérdéskört az őszi ülésszakon tárgyalhatja meg újra az Országgyűlés, addig pedig el lehet készíteni az alkotmányossági aggályokat kiküszöbölő szövegváltozatot. A tárca hozzátette azt is, hogy a dugódíj bevezetését a minisztérium nem vitatta. Az NFM-től elkértük azt a levelet, amelyet információink szerint Völner Pár infrastruktúráért felelős államtitkár írt Rogánnak, a tárca erre a kérésünkre azonban nem reagált.

A benyújtók sem szavazták meg

Az Országgyűlés pénteken 14 igen és 305 nem szavazattal utasította el a dugódíjról szóló indítványt. A javaslatot még június 11-én Bagdy Gábor és György István főpolgármester-helyettesek nyújtották be az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz. A javaslatra 12 LMP-s képviselő mellett csak Nagy Csaba és Ughy Attila fideszes képviselők szavazott igennel. A parlament honlapja szerint Bagdy jelen volt az ülésteremben, de nem nyomott gombot. György az Indexnek azt mondta: elfogadta az alkotmányossági aggályokat, ezért szavazott nemmel a saját javaslatára.

Az indítvány szerint a fővárosban található bizonyos közutak használatáért behajtási díjat, ennek elmulasztása esetén pedig pótdíjat kellett volna fizetni. A behajtási díjat az egyes zónákban időszakokra és gépjármű kategóriákra bontva állapították volna meg. A díjak kialakításánál figyelembe vették volna az egyes zónák forgalmi adatait, a környezeti terhelését, illetve a közösségi közlekedés fejlettségét. A bevétel a fővárosi önkormányzatot illette volna meg. A tervezet indoklásában az olvasható, hogy a dugódíj bevezetésére a főváros korábbi vezetése vállalt kötelezettséget a 4-es metró uniós támogatása miatt, ráadásul a dugódíj szerepelt az új Széll Kálmán-tervben, illetve a kormány és a főváros közti, a közösségi közlekedés finanszírozásáról szóló megállapodásban is.

A Fidesz a pénteki szavazás után nem indokolta meg a javaslat elutasítását. György pénteki esti közleményében azt írta: sem Tarlós István főpolgármester, sem a főváros más vezetői nem ragaszkodnak a dugódíj bevezetéséhez. György a közleményben is megismételte, hogy a dugódíjat a korábbi városvezetés jóváhagyta jóvá. (Ezzel arra utalt, hogy a 2009. decemberi közgyűlési szavazáson az MSZP, az SZDSZ és az MDF képviselői szavazták meg a dugódíjat, Fidesz és a KDNP képviselői tartózkodtak.) A főpolgármester-helyettes közleményében hozzátette: a dugódíj egy lehetséges forgalomszabályozási eszköz, de bevezetését több infrastrukturális beruházásnak meg kell előznie, és a bevezetést, ha a tanulmányok ennek szükségességét igazolják, megfelelően elő kell készíteni.

Szeptemberre derül ki

A dugódíj bevezetésről azután kezdett el gyakrabban beszélni a városvezetés, hogy az áprilisban nyilvánosságra hozott Széll Kálmán-terv javasolta a kivetését 2013 júliusától. A Széll Kálmán-terv szerint a budapesti közösségi közlekedés a központi költségvetésből 2013-ben az ideinél 10 milliárd forinttal kevesebb (32 milliárd helyett 22 milliárd forint) támogatást kapna, majd pedig fokozatosan megszüntetnék a BKV állami támogatását. A kieső forrásokat a kormány szerint célzott forrásokból, például a dugódíjból kell kipótolni.

György és Bagdy ezt követően terjesztette be javaslatát az Országgyűlés elé. Tarlós júniusban arról beszélt: a főváros fontolgatja, hogy jövő júliustól mégsem a klasszikus dugódíjat, hanem hídpénzt fizettetne az autósokkal. A főpolgármester többször hangsúlyozta azt is, hogy még dolgoznak a főváros szakemberei a dugódíj, illetve a hídpénz bevezetésének részletein, nem dőlt el, mekkora legyen a gyűrű átmérője, és mennyit kellene fizetni. Szerinte, ha lesz dugódíj, akkor egy egészen kis körzetet határoznak meg, vagyis a Hungária gyűrűnél szűkebbet. Hozzátette: ezekben a kérdésekben szeptemberig biztosan nem születik döntés.

György István hétfőn az Indexnek azt mondta: korábban sem ragaszkodtak dugódíj bevezetéséhez,  és a jövőben sem fognak. Az erről szóló javaslatot azonban azért kellett benyújtani az Országgyűlésnek, hogy az elfogadás esetén 2013 nyarára életbe tudjon lépni. A főváros által elkészített tanulmányokból szeptemberre ki fog derülni, van-e értelme bevezetni a dugódíjat – mondta György. Hozzátette: ennek ellenére mindeképpen végig kell gondolni, milyen konkrét forrásokból lehet megoldani 2013-tól a fővárosi tömegközlekedés finanszírozását.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!