A Közgépre vár a csongrádi gát?

Több kilométer hosszan fut Csongrád városában az a százéves gát, amely az árvíz ellen védi a települést. Az elmúlt években a Tiszán levonuló árvizek miatt a gát régi téglaburkolata tönkrement, a töltés több helyen megcsúszott. Az EU és a magyar állam közösen finanszírozná a felújítást, a gátnak azonban csak az egyik része készült el, a maradék 680 méteres szakaszt annak ellenére sem sikerült felújítani, hogy két éve rendelkezésre áll az ehhez szükséges 1,2 milliárd forint. A késlekedés oka, hogy a felújítást koordináló Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ati-Vizig) négy közbeszerzési eljárással sem tudta kiválasztani a megfelelő beruházót. Az idő viszont sürget, ha július végéig nem sikerül szerződést kötni a kivitelezővel, elveszhet az uniós támogatás.

Fideszeseknek panaszkodtak

A sikertelen közbeszerzések miatt a korábbi tendereken többször is induló KÉSZ cégcsoport vezetői májusban levelet írtak több fideszes politikusnak. A csongrádi polgármesternek, Kőrösi Tibornak küldött levélben a cég vezetői leírják, hogy három korábbi tender azért hiúsult meg, mert azokban szabálytalanságokat talált a közbeszerzési eljárások jogvitáinak rendezésére létrehozott Közbeszerzési Döntőbizottság. Megemlítik, hogy két vizsgálat a KÉSZ kezdeményezésére indult.

Keményebben fogalmaznak a cég vezetői abban a május 10-ei keltezésű levélben, amelyet Bohács Zsolt fideszes képviselőnek írtak, aki Csongrád megyében szerzett egyéni mandátumot. Az Index birtokába került három oldalas levélben az olvasható, hogy a korábbi tenderek azért hiúsultak meg, mert az  Ati-Vizig szabálytalan eljárásokat írt ki azért, hogy a közbeszerzések végeredménye előre kiszámítható legyen. A cég szerint így egy olyan tendencia figyelhető meg, amely „bizonyos kiemelt üzleti körök állami megrendeléshez jutását nemcsak segíti, hanem kötelező jelleggel biztosítja”. Ezzel a KÉSZ szerint a többi piaci szereplő és az állam érdekei is sérülnek.

A KÉSZ nem nevezi meg az üzleti kört, az ügy leírásából azonban kiderül, hogy a Közgép Zrt.-ről és Kötiviép B Kft.-ről van szó. A két cég ugyanis különböző konzorciumok részeként mind a négy meghiúsult közbeszerzésen részt vett, a tender kiírója pedig több esetben csak a két cég közös pályázatát fogadta be. „A fenti helyzet tisztázásában, a lehetséges megoldások tárgyában kérem a tisztelt képviselő úr hathatós segítségét” – zárul a levél, amelyet Varga Mihály, a KÉSZ Holding elnök-vezérigazgatója írta alá. (A cégvezető nem azonos az IMF-tárgyalásokat vezető Varga Mihály tárca nélküli miniszterrel, a Fidesz alelnökével.)

Fotó: Mészáros János

Fel akarták hívni a figyelmet

Bohács az Indexnek azt mondta, hogy megkapta a cég levelet, az üggyel azonban nem kíván foglalkozni, parlamenti képviselőként ugyanis nem tartoznak a kompetenciájába a különböző közbeszerzési viták. Képviselőként nem teheti meg többek között azt sem, hogy tájékozódik a tendereket kiíró Ati-Vizignél az ügy részleteiről, mondta Bohács. Hozzátette: annak ellenére sem foglalkozik az üggyel, hogy személyesen is ismeri a levelet író Varga Mihályt. A csongrádi polgármester pedig megkeresésünkre azt közölte, nem válaszolt a KÉSZ levelére. Kőrösi szerint ugyanis a levél tájékoztató jellegű volt, ráadásul a tendereket nem a település írta ki, így annak részleteit sem ismeri.

A KÉSZ vezetői nem kívántak nyilatkozni, a cég ügyeit közelről ismerő forrás viszont azt mondta, azért fordultak fideszes politikusokhoz, mert fel akarták hívni az ügyre a figyelmet. Az Ati-Vizig válaszában alaptalannak nevezte azokat a felvetéseket, hogy kedveztek volna bármelyik pályázónak.

Háromszor is elmarasztalták az államot

A csongrádi gát felújítására az Ati-Vizig először 2010. áprilisában ír ki közbeszerzést, erre akkor két ajánlatot adtak be. A pályázati kiírásban a „csongrádi partfal rekonstrukciója” szerepelt, a két pályázó a KKDK Vízépítő konzorcium (a Kötiviép' B Kft, a Közgép Zrt., a Délút Kft., illetve a Kelet-út Kft.) és az AH-MV Csongrád konzorcium (A-Híd Építő Zrt., Magyar Vízépítő Zrt.) volt. Az Ati-Vizig szerint végül nem hirdettek eredményt, az akkor érvényes jogszabályok szerint ugyanis az eljárást eredménytelennek kellett nyilvánítani, ha két ajánlat közül csak az egyik volt érvényes.

Néhány hónappal később, 2010 szeptemberében újabb tendert írt ki az  Ati-Vizig. Erre szintén két ajánlat érkezett: az egyiket a Kötiviép' B és a Közgép Zrt. alkotta K and K konzorcium, a másikat az AH-MV Csongrád konzorcium nyújtotta be. A kiírást az O.D.B.-Duna Folyamszabályozási és Vízépítési Kft. támadta meg, a cég az Opten céges adatbázis szerint január óta végelszámolás alatt áll. A cég azt kifogásolta, hogy a vízügyi igazgatóság többek között árvízvédelmi referenciákat vár el a jelentkezőktől, a cég szerint ez azért nem volt indokolt, mert az árvízi védekezés állami, illetve önkormányzati feladat. A Közbeszerzési Döntőbizottság 2010. októberi határozatában a panaszos cégnek adott igazat, azzal érvelve, hogy a beruházás során nem ázvízvédelmi, hanem építési munkát kell végeznie a győztesnek. A döntőbizottság megsemmisítette kiírás vitatott részeit.

Harmadszorra tavaly februárban írták ki a közbeszerzést, erre a Kötiviép' B és a Közgép konzorciumán kívül három további cég (A-Híd Építő Zrt., Teerag-Asdag Kft., KÉSZ) jelentkezett. A Kötiviép' B - Közgép konzorcium ajánlatán kívül az  Ati-Vizig a többi pályázatot érvénytelennek nyilvánította. A KÉSZ a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt megtámadta a döntést, a cég nehezményezte, hogy a jelentkezését több ponton is kifogásolták, például azért, mert a pályázat benyújtásakor nem rendelkezett megfelelő szakemberrel. A Közbeszerzési Döntőbizottság tavaly májusban félmillió forintra büntette a vízügyi igazgatóságot, mert a KÉSZ pályázatát nem nyilváníthatta volna érvénytelennek. A döntőbizottság szerint ez „súlyosan jogsértő magatartás” volt, azért nem szabtak ki magasabb büntetést, mert az Ati-Vizig közben felfüggesztette a tendert.

A negyedik kiírást idén februárban újra megsemmisítette a Közbeszerzési Döntőbizottság. Ekkor újra a KÉSZ élt panasszal, a cég azt kifogásolta, hogy a vízügyi igazgatóság irreális referenciákat vár a jelentkezőktől. A referenciák közé újra bekerült az árvízvédelmi tapasztalat, amiért a döntőbizottság már egyszer elmarasztalta a vízügyi igazgatóságot. Mivel a KÉSZ ilyen referenciával nem rendelkezett nem is tudott pályázni, a negyedik tenderre így egyedül a Közgép és Kötiviép' B nyújtott be közös ajánlatot.

Az Ati-Vizig május 7-én így kénytelen volt ötödszörre is kiírni a tendert, erre május 22-ig lehetett jelentkezni. Kíváncsiak voltunk arra, hogy kik jelentkeztek a kiírásra, az  Ati-Vizig azonban többek között a július eleji válaszában is azt írta: folyamatban lévő ügyről nem adhatnak tájékoztatást. Nem kommentálták azt sem, hogy a július 4-én megjelent Közbeszerzési Értesítőben miért és milyen módosításokat kellett közzétenni a pályázati kiírással kapcsolatban. A vízügyi igazgatóság a korábbi tenderekről azonban részletes tájékoztatást adott.

Nem eretnek gondolat

A KÉSZ csoport ügyeit közelről ismerő forrás azt mondta: a cégnél úgy vélik, az Ati-Vizig a szigorú feltételekkel indokolatlanul behatárolta a jelentkezők számát, ráadásul veszélyeztette az uniós támogatás felhasználását. A forrás szerint gátakat nem csupán olyan cég tud felújítani, amely korábban már végzett hasonló munkát, hanem a stabil háttérrel, megfelelő szaktudással rendelkező vállalatok is. A KÉSZ pedig végzett komoly munkákat, mondta a forrás. Példaként a ferihegyi repülőtér utasforgalmi csarnokának, illetve a kecskeméti Mercedes-gyár egyik csarnokának felépítését említette. Hozzátette: a KÉSZ azért nem indult az ötödik tenderen, mert belefáradtak a próbálkozásokba.

Megerősített gátrendszer és védvonal a Tisza partján, Csongrád határában.

Fotó: H. Szabó Sándor

Mivel árvízvédelmi fővonalat kell felújítani, ezért nem eretnek gondolat, hogy a beruházó cégtől árvízvédelmi referenciákat is elvárnak, mondta az Indexnek Kocsi Mihály, a Kötiviép' B ügyvezető igazgatója. A Kötiviép' B a 2001-es tiszai árvíz óta rendelkezik ilyen referenciával, a cég ugyanis akkor több árvízvédelmi munkában is részt vett. Kocsi szerint a pályázaton való részvételhez a Kötiviép' B a szakmai, a Közgép a pénzügyi megfelelőséget biztosítja. Több tenderen is önállóan indult a Kötiviép' B, akkor szoktak konzorcium részeként pályázni, ha egyedül nem tudják teljesíteni a pályázati feltételeket, mondta Kocsi. Az ügyvezető kizártnak tartotta, hogy a közbeszerzések során nekik kedvezett volna az Ati-Vizig. Az ügyben megkerestük a Közgépet is, a cég két héttel ezelőtt írásban feltett kérdéseinkre egyelőre nem reagált.

Az Ati-Viziget megkérdeztük arról, hogy a pályázati feltételek között miért szerepelt az árvízvédelmi referencia azt követően is, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság ezt nem tartotta indokoltnak. A vízügyi igazgatóság azt felelte: a beruházás árvízvédelmi építési tevékenységet is magába foglal, így a referencia szerintük indokolt volt. Az ötödik, májusi kiírásban azonban ez a feltétel már nem szerepelt.

A Közgép és a KÉSZ-csoport között más közbeszerzések miatt is volt már vita, tavaly a KÉSZ tendergyőzelme után a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közgép-csoport panasza miatt semmisítette meg a végeredményt. A Szegedi Tudományegyetem tavaly írt ki közbeszerzést 800 millió forintért arra, hogy különböző épületre napelemeket helyezzenek el. Az augusztusi eredményhirdetésen a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. nyert, ezt azonban megtámadta a Közgép többségi tulajdonába tartozó E-OS-csoport, amely eredetileg az utolsó helyen szerepelt az érvényesnek talált pályázatok között. A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálata után az E-OS-csoporttal kötött szerződést egyetem.

Ellenzéki össztűz

A Közgép állami megrendelései miatt az ellenzéki pártok többször is támadták a kormányt. Az ellenzék azt kifogásolta, hogy a Fidesz egyik legbefolyásosabb háttéremberének tartott Simicska Lajosnak az érdekeltségébe tartozó cég egyre több állami és önkormányzati közbeszerzésen nyer. Ráadásul a cégcsoport több korábbi vezetője is magas állami pozícióba került a kormányváltás után: Petykó Zoltán, a Közgép felügyelőbizottsági elnöke az uniós források elosztását koordináló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke lett, Baji Csaba, az E-OS korábbi vezetője pedig a Magyar Villamos Művek élére került. A Jobbik kezdeményezésére az ellenzéki pártok úgynevezett oligarcha bizottságot akartak létrehozni, amely többek között a Közgép állami megrendeléseit vizsgálta volna, a Fidesz azonban ehhez nem járult hozzá. Az LMP aktivistái pedig szerdán úgy próbálták felhívni a figyelmet a Közgép megbízásaira, hogy ülődemonstrációt tartottak a cég telephelyén.

A kormánypárti képviselők az ellenzék felvetéseire azt válaszolták, hogy Közgép az előző kormányzati ciklusban is kapott megrendeléséket, ilyen volt például a Margit híd felújítása, ráadásul a külföldi tulajdonú építőipari cégek továbbra is kapnak megbízásokat. Egy ellenzéki képviselő kérdésére Németh Lászlóné fejlesztési miniszter májusban összesítette a cég állami megrendeléseit. Ebből az derült ki, hogy az építőipari beruházások 60 százalékát külföldi tulajdonú cégek valósították meg az elmúlt években, a projektek 40 százalékában pedig magyar szereplők vettek részt. A magyar szereplők közül a megrendelések 17,2 százalékával a Közgép a legerősebb szereplő.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!