Fidesz-KDNP: Vagy együtt, vagy sehogy

A németországi CDU-CSU pártok közti szövetséghez hasonló a Fidesz és a kereszténydemokraták közti viszony Orbán Viktor szerint, aki most azokkal a szervezetekkel és csoportokkal folytat egyeztetéseket, akikkel 2009-ben és 2010 elején szövetséget kötött a Fidesz. Az egyeztetések célja, hogy megnézzék mi teljesült az akkori ígéretekből, és hogy mik a tervek a jövőre nézve. A miniszterelnök szerint ez a kezdeményezés egyfajta „közvetett konzultáció” a lakosságnak kiküldött kérdőíves „közvetlen konzultációhoz” képest.

Orbán Viktor szerint 2008-tól fogva az volt a gondolatuk, hogy „nem elég mást csinálni, hanem másképp is kell csinálni”, mint ahogy az előző kormány működött. A 2010-es választások után az „elmúlt 20 év legnagyobb nemzeti egysége” jött létre, ami Európa legstabilabb kormányát eredményezte és most ez a stabilitás hazánk „legnagyobb versenyelőnye” is.

A miniszterelnök az egyeztetésen három cél és elv támogatását kérte a KDNP-től, amire szavai szerint a párt hajlandó is lesz. Az első cél a méltányos tehermegosztás kialakítása. Orbán szerint ez egy „keresztény ihletésű gondolat” amelynek lényege, hogy a válságban mindenki kiveszi a részét a terhekből, de csak mindenki annyit, amennyit elbír. Nem megszorítás van, hanem tehermegosztás és így ebből például a bankoknak és a pénzintézeteknek is ki kell venniük a részüket.

A második cél a szükséges átszervezések megtétele, ami kapcsán Orbán azt mondta, hogy 1990 óta az Antal-kormány hatalomra kerülése óta nem voltak ilyen „példátlan mértékű” átszervezések. A harmadik célja a kormánynak pedig a középosztály „felerősítése”, ugyanis a miniszterelnök szerint támogatni kell azokat, akik „dolgoznak, vállalkoznak, adót fizetnek, gyermeket nevelnek”. Orbán kiemelte, hogy a Fidesz és a KDNP között nem csak érdek alapú együttműködés van, hanem annak van „filozófiai, szívbeli alapja is”.

„Komoly felvetések, majdnem feltételek”

A miniszterelnök után Semjén Zsolt a KDNP elnöke vette át a szót, aki úgy fogalmazott, hogy „a bajtársi szövetség bevált, ezért folytatjuk.” Semjén szerint a KDNP-nek több fontos programpontja is megvalósult ebben a ciklusban, amiket már 1994 óta szorgalmaztak. Megtörtént az alkotmánynak a „keresztény ihletésre” való átfogalmazása, lett családi adózás és a honosítás révén megtörtént „a nemzet közjogi egyesítése” is.

Semjén szerint a következő két évben négy olyan dolog lesz, ami fontos a KDNP számára, és ezeket a miniszterelnök is támogatja. Semjén szerint némelyik dolog „cövek” ami fontosabb, mások csak „javaslatok”. Az első pont a szociális adócsökkentés keresztülvitele, ahol a KDNP elnöke szerint nem szabad engedni semmilyen „nemzetközi pénzügyi lobbi nyomásának.”

A második kezdeményezése a KDNP-nek, hogy lehetőleg ki kell majd terjeszteni a családi adózás rendszerét. A cél, hogy azok akik adójukban nem tudják érvényesíteni a kedvezményeket azok a munkavállalói járulékuk csökkentésével jussanak segítséghez. A harmadik fontos cél a családi csődvédelem bevezetése, míg a negyedik a rokkantnyugdíjazásból kikerültek számára az egészségügyi állapotuknak megfelelő speciális munkák biztosítása.