Meghúzták a felvételi ponthatárokat
További Belföld cikkek
- Megérkezett a havazás, baleseteket és fennakadásokat okozott az utakon
- Uszály ütközött a Margit híd lábának, több hajóban is kárt tett
- Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
Este nyolc óra után a Felvi.hu-n jelentek meg először a hivatalos felvételi ponthatárok. Azok a felvételizők, akik a jelentkezéskor megadták mobilszámukat, az általuk megjelölt szakok ponthatárairól SMS-ben is értesítést kapnak. A tervek szerint a Felvi.hu Facebook oldalán is közzéteszik az eredményeket, az oldal azonban jelenleg nem elérhető. A több mint 110 ezer jelentkezőből most közel 80 ezren jutottak be valamelyik egyetemre vagy főiskolára.
A legtöbb pontot, 482-őt a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakán kellett elérni, az alkalmazott közgazdaság szakon 479, míg az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 478 pont kellett a bekerüléshez. A Corvinus gazdaságelemzés szakán 477, a nemzetközi tanulmányok szakon 473 pontra volt szükség.
Néhány alap- és egységes, osztatlan képzés ponthatára (2011-ben 480 volt az elérhető maximális ponthatár, idén 500) |
||||
Képzés neve | Intézmény | Finanszírozási forma* | Ponthatár 2011-ben | Ponthatár 2012-ben |
nemzetközi gazdálkodás | Budapesti Corvinus Egyetem | Állami | 463 | 482 |
gazdálkodási és menedzsment | Budapesti Corvinus Egyetem | Önköltséges | 457 | 413 |
kereskedelem és marketing | Budapesti Corvinus Egyetem | Önköltséges | 451 | 402 |
kommunikáció és médiatudomány | Eötvös Loránd Tudományegyetem | Állami | 442 | 449 |
pszichológia | Eötvös Loránd Tudományegyetem | Állami | 439 | 449 |
általános orvos | Semmelweis Egyetem | Állami | 436 | 435 |
jogász | Eötvös Loránd Tudományegyetem | Állami | 427 | 467 |
turizmus-vendéglátás | Budapesti Gazdasági Főiskola | Önköltséges | 405 | 293 |
pénzügy és számvitel | Budapesti Gazdasági Főiskola | Önköltséges | 401 | 247 |
gépészmérnök | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | Állami | 375 | 391 |
mérnök informatikus | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | Állami | 370 | 370 |
villamosmérnöki | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | Állami | 364 | 365 |
* az önköltséges képzések 2011-ben államilag finanszírozott formában is elindultak, idén már csak fizetős formában, de ezeknél is az államilag támogatott szakok ponthatárait vettük alapul |
A jogi képzésben az ELTE-n 467 pontnál volt a határ, míg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 455 pontot kellett elérni. Idén összesen 100 állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg, amelyen fele-fele arányban ez a két egyetem osztozkodhatott. A Szegedi Tudományegyetem költségtérítéses jogász képzéséhez idén elég volt a minimális, 240 pontot elérni, tavaly az államilag finanszírozott képzéshez 418 pont volt szükséges. A Debreceni Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem fizetős képzéséhez ugyancsak elég volt a minimális pontszám. A Miskolci Egyetemen 252, az ELTE fizetős nappali jogászképzésén pedig 350 volt a ponthatár.
Orvosihoz 435, kommunikáción 454
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is magasak voltak idén a ponthatárok. Míg a legnépszerűbbnek számító gépészmérnöki szakra tavaly 375 ponttal is be lehetett jutni, idén 391 pontra volt szükség. A BME-n kívül viszont több intézményben, például a Debreceni Egyetemen és a Miskolci Egyetemen elég volt a minimális 240 pontot elérni az államilag támogatott szakokhoz. Alkalmazott közgazdaságtan szakon 471, nemzetközi gazdálkodás szakon 470 pont kellett, míg a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 465, francia nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 464 pontra volt szükség.
A turizmus-vendéglátás, pénzügy és számvitel, gazdálkodási és menedzsment, valamint kereskedelem és marketing szakokon idén nem hirdettek meg ösztöndíjas helyet. Így például a BGF-en a tavalyi 405 helyett idén elég volt 293 pontot szerezni.
Aki magyar szakra felvételizett, annak az ELTE-n 422, a Pázmányon 388, a Debreceni Egyetemen 369, a Miskolci Egyetemen pedig 320 pontot kellett elérni az államilag támogatott képzéshez. A kommunikáció szakok közül a Corvinuson 454 pontra volt szükség, az ELTE-n 449-re, míg a BGF-en 441-re az államilag finanszírozott képzéshez. Az orvosképzésben a Semmelweis Egyetemen kellett a legtöbb pont, 435, míg ugyanitt a fogorvos szakon 438 pont volt a határ, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem általános orvos szakán 415-415 pontot kellett elérni.
A felvi.hu szerint a legtöbb embert idén gépészmérnöknek vették fel államilag finanszírozott képzésre. A 2472 első helyen jelenkező közül 1999-en jutottak be tandíjmentes helyre. Mérnökinformatikusnak 1793 hallgatót vettek fel (2321 jelentkezőből), villamosmérnöknek pedig 1525-öt (az 1646 elsőhelyes jelentkezőből). Ez azt jelenti, hogy gépészmérnöknek az első helyen jelentkezők 80 százaléka bekerült, a villamosmérnöknek készülőknek pedig a 92 százalékát (!) felvették tandíjmentes helyre. Nem véletlen, hogy sok intézményben a bekerüléshez elég volt elérni a minimális 240 pontot. Ennél jóval rosszabb az arány a nemzetközi gazdálkodás szakon. Itt mindössze 114 állami ösztöndíjas hely volt, amire 1820-an próbáltak bejutni, azaz a bekerülési arány mindössze 6 százalékos volt.
480 helyett 500
A tavalyi 480-as pontrendszer helyett idén 500 pontot lehet maximálisan elérni. Változott a többletpontok rendszere is: a korábbi 80 helyett összesen 100 többletpontot lehetett beszámítani. Az emelt szintű érettségiért 40 helyett 50 többletpont lehetett szerezni. Plusz pontok járnak ezen kívül a nyelvvizsgáért, a tanulmányi versenyeken elért eredményért, a hátrányos helyzetért vagy a gyermeknevelésért.
200 helyett most 240 pont volt az úgynevezett jogszabályi minimum, azaz ezt mindenkinek el kellett érni. Akinek nincs ennyi pontja, azt automatikusan nem veszik fel sehova. (Az idei felvételiről, a változásokról bővebben ebben a cikkünkben olvashat.)
Míg tavaly 141 ezren felvételiztek, most csak 110 ezer diák jelentkezett főiskolákra, egyetemekre. A felvételizők körülbelül 80 százaléka jelölte meg az állami ösztöndíjas képzési formát. Közel 83 ezren jelentkeztek nappali képzésre. Levelező képzést a felvételizők 23 százaléka választott, esti munkarendet és távoktatást pedig alig egy-egy százalékuk jelölt meg első helyen.
Míg tavaly a gazdaságtudományok voltak a legnépszerűbbek. Idén viszont átrendeződött a legnépszerűbb szakok toplistája, a műszaki terület volt a legnépszerűbb az alap- és egységes, osztatlan képzésekre jelentkezők körében, első helyen összesen 13 950-en jelöltek meg valamilyen műszaki szakot. Míg 2010-ben és 2011-ben a 10 legnépszerűbb szak között olyanok is szerepeltek, mint a jogász, az általános orvos, vagy a pénzügy és számvitel, idén ezek a szakok jóval hátrébb kerültek a népszerűségi listán. A turizmus-vendéglátás, pénzügy és számvitel , gazdálkodási és menedzsment , valamint kereskedelem és marketing szakokon idén nem hirdettek meg ösztöndíjas helyet (a linkekre kattintva megnézheti a szakok ponthatárait a különböző intézményekben).
Néhány intézmény jelentkezőinek száma | ||
Intézmény neve | Jelentkezők 2011-ben | Jelentkezők 2012-ben |
Budapesti Corvinus Egyetem | 13 708 | 10188 |
Budapesti Gazdasági Főiskola | 14 986 | 12734 |
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola | 8400 | 4535 |
Debreceni Egyetem | 18 883 | 15583 |
Eötvös Loránd Tudományegyetem | 26 623 | 24129 |
Károli Gáspár Református Egyetem | 5430 | 6030 |
Miskolci Egyetem | 8003 | 6267 |
Pázmány Péter Katolikus Egyetem | 8521 | 8714 |
Semmelweis Egyetem | 8678 | 7779 |
Szegedi Tudományegyetem | 18 533 | 15720 |
(Forrás: Felvi.hu) |
Tavaly is a Corvinus tarolt
A 2011-es felvételi eljárásban a maximális 480 pontot sehol sem kellett elérni. A legmagasabb pontszám államilag finanszírozott képzésben akkor is a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodási alapszakához kellett, míg 2010-ben 462, tavaly 463 pont volt a határ, de a többi kilenc legmagasabb ponthatárt is ebben az intézményben állapították meg. (A tavalyi felvételi ponthatárokról itt és itt olvashat.)
Akik most nem felvételiztek, vagy a ponthúzás után egyik helyre sem sikerült bekerülniük, azok leghamarabb augusztusban a pótfelvételin újra próbálkozhatnak, de már csak önköltséges képzésekre jelentkezhetnek. Az Oktatási Hivatal július 24. után minden jelentkezőnek levélben is elküldi, hogy hova sikerült a fevételi. Akik sikerrel felvételiztek, azokat az egyetem vagy a főiskola külön is értesíti írásban.
Így rangsorolnak
Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (tanulmányi pontok) és az érettségi eredmények alapján szerzett pontok (érettségi pontok) összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével lehet jelentkezni.
A pontszámokat egy matematikai algoritmus segítségével állapítják meg, amely a keretszámokat és az intézmények kapacitását, a jelentkezők számát, a felvételizők összpontszámát, és a megjelölt képzések sorrendjét figyelembe véve számítanak ki. Az algoritmusa jelentkezők összpontszáma alapján minden szakon felállít egy-egy országos rangsort. Ezt követően a legjobb teljesítményű jelentkezőktől kezdve besorolja őket az általuk első helyen választott szakra és intézménybe. Amikor egy intézmény elérte a szakra felvehetők maximális létszámát, a program megállapítja a ponthatárt és a rangsorban következő, oda első helyen jelentkező diákot már a másodikként megjelölt képzésre sorolja be, majd így halad tovább. (Felvi.hu)