A Margitszigeten üt az igazság órája

A hivatalos felvételi ponthatárok várhatóan este nyolc óra után először a Felvi.hu oldalon jelennek meg. Aki kérte, annak SMS-ben is megküldik az eredményét, de a Felvi.hu Facebook oldalán is közzéteszik a ponthatárokat. Az Oktatási Hivatal július 24-e után írásban is tájékoztat minden jelentkezőt, és akinek nem sikerült egyetlen szakra sem bekerülni, azok az augusztusi pótfelvételin újra jelentkezhetnek, viszont már csak költségtérítéses szakokra.

Nincsenek könnyű helyzetben az idén felvételizők. Az elmúlt hónapokban több bizonytalanság, változás és módosítás is bonyolította a felvételi eljárást. A felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítése január 31-én jelent meg, az intézményekre, képzési területekre és szakokra lebontott keretszámokat pedig január 20-án hozták nyilvánosságra. Ebből kiderült, teljes állami támogatással az előző évekhez képest jóval kevesebben tanulhatnak tovább. Így nem csoda, hogy – bár a hagyományosan február 15-i jelentkezési határidőt kilenc nappal meghosszabbították – tavalyhoz képest idén 31 ezerrel kevesebben, összesen 110 397-en jelentkeztek (ebből államilag támogatott képzésre 93 ezren) valamilyen képzésére. Összehasonlításképpen 2010-ben 140 308-an, a 2011-es felvételi eljárásban pedig 140 953-an (a pótfelvételin további 13 ezren, így jön ki a diagramon szereplő 153 ezres szám) felvételiztek.

A legnagyobb változás, hogy átalakul a képzések finanszírozása: szeptembertől állami ösztöndíjas, a képzési költségek 50 százalékát fedező részösztöndíjas és önköltséges finanszírozási forma váltja az eddig államilag finanszírozott és költségtérítéses képzést. Ez annyit jelent, hogy a tavalyi 53 ezer helyett kevesebben, 39 ezren tanulhatnak teljes állami támogatással.

A keretszámokat az utolsó pillanatban megváltoztatták, ugyanis az állami részösztöndíjas képzések egy része valószínűleg betöltetlen maradt volna. Ezért június végén ötezer részösztöndíjas hely átcsoportosításáról döntött az állami ösztöndíjas keretszámok közé az Oktatásért Felelős Államtitkárság. Így 2400-zal több diákot vesznek fel műszaki, 950-nel többet informatikai, 700-zal többet agrár területre. Az egészségtudományok területén 400-zal, emelkedik meg az állami ösztöndíjas helyek száma, míg a sporttudományoknál a mindennapos testnevelés bevezetésével indokolta a szakállamtitkárság a 150 fős átcsoportosítást.

Így szeptembertől alapképzésben 31 750 elsőéves hallgató tanulhat majd térítésmentesen, részösztöndíjat pedig 5550-an kaphatnak. „Ez óriási magas szám” – mondta az államtitkár az átcsoportosítások bejelentésekor, hozzátéve, hogy minden híresztelés, hogy szűkítik a felsőoktatást, hazugság. „Az egyetemek kapui nyitva vannak, csak fokozatosan át akarunk állni arra a szisztémára, amely a fejlett országokra jellemző, vagyis hogy a fiatalok és a családok részt vállalnak a felsőoktatási képzésben” – tette hozzá Hoffmann Rózsa.

Államilag támogatott (ösztöndíjas) helyek és az erre jelentkezők számának alakulása
Év	Férőhelyek száma	Összes jelentkező
2009	56 000	113 000
2010	56 000	126 000
2011	53 450	125 000
2012	39 087	110 397
(Forrás: saját gyűjtés)

Változik a pontrendszer is

A felvételi eljárásban változást jelent, hogy a korábbi 480-as pontrendszer helyett most 500 pontot lehet maximálisan elérni. Változik a többletpontok rendszere is: a korábbi 80 helyett idén 100 többletpontot lehet beszámítani nyelvvizsgáért, tanulmányi versenyeken elért eredményért, a hátrányos helyzetért vagy a gyermeknevelésért. Az emelt szintű érettségiért 40 helyett 50 többletpont lehet szerezni. 200 helyett most 240 pont az úgynevezett jogszabályi minimum, azaz ezt mindenkinek el kell érni. Akinek nincs ennyi pontja, azt automatikusan nem veszik fel sehova.

Törvényben kötnek röghöz

Nagy érvágást jelenthet a felvételt nyerő állami ösztöndíjas és a részösztöndíjas diákoknak, hogy – a köznyelvben csak röghöz kötésként emlegetett – hallgatói szerződés megkötésére kötelezik őket, amiben vállalniuk kell, hogy a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor Magyarországon dolgoznak. Akik aláírják a szerződést, de nem teljesítik a feltételeket, azoknak vissza kell fizetniük majd az évente több százezer forintnyi támogatást.

Az Alkotmánybíróság (Ab) július elején – az alapvető jogok biztosának indítványára – alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette a hallgatói szerződéseket szabályozó kormányrendeletet. A testület szerint a felsőoktatási törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy ezt rendeletben határozza meg. Az Ab többek között amellett érvelt, hogy a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogot is, ezért a hallgatói szerződésekre vonatkozó lényeges szabályokat törvényben kell meghatározni.

Ezután a parlament oktatási bizottsága nem tétlenkedett. Az Ab döntése után egy héttel rögtön benyújtotta a hallgatói szerződéseket szabályozó módosító indítványát a felsőoktatási törvényhez. Az országgyűlés végül a nyári ülésszak zárónapja elfogadta, és törvényi szintre emelte a hallgatók röghöz kötését.

A Corvinushoz kellett a legtöbb pont

2011-ben a felsőoktatásba jelentkezők kétharmadának, 97 ezer diáknak sikerült bejutnia valamelyik főiskolára, egyetemre, 53 ezren államilag finanszírozott képzésre. Az összes felvett közül közel 40 ezren alap- és egységes osztatlan, államilag finanszírozott nappali képzésre kerültek be. Tavaly egyetlen szakon sem kellett elérni a maximális, 480-as ponthatárt. A legmagasabb pontszám, 463 a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) nemzetközi gazdálkodás szakhoz kellett, de a többi kilenc legmagasabb ponthatárt is ezen az egyetemen állapították meg.

A 10 legmagasabb ponthatár 2011-ben*
Képzés	Intézmény	Ponthatár	Felvettek száma
nemzetközi gazdálkodás	BCE-GTK	463	117
gazdálkodás és menedzsment	BCE-GTK	457	132
nemzetközi tanulmányok	BCE-TK	453	141
kereskedelem és marketing	BCE-GTK	451	75
turizmus-vendéglátás	BCE-GTK	451	41
pénzügy és számvitel	BCE-GTK	451	126
alkalmazott közgazdaságtan	BCE-KTK	451	54
kommunikáció és médiatudomány	BCE-TK	451	21
emberi erőforrások	BCE-KTK	451	19
gazdaságelemzés	BCE-KTK	449	32
* Állami, nappali, alap- és egységes osztatlan képzés (Forrás: Oktatási Hivatal)

Gépészmérnöknek mennének

2011-ben a gazdaságtudományok voltak a legnépszerűbbek, csaknem minden ötödik jelentkező ilyen képzést jelölt meg első helyen. A gazdálkodás és menedzsment szakirányra több mint 13 ezren jelentkeztek. Második helyen a turizmus és vendéglátás végzett, harmadik helyen akkor is a mérnök informatikus szak volt a legnépszerűbb.

Az elmúlt évekhez képest idén viszont átrendeződött a legnépszerűbb szakok toplistája. 2012-ben a műszaki terület volt a legnépszerűbb az alap- és egységes, osztatlan képzésekre jelentkezők körében, első helyen összesen 13 950-en jelöltek meg valamilyen műszaki szakot. Míg 2010-ben és 2011-ben a 10 legnépszerűbb szak között olyanok is szerepeltek, mint a jogász, az általános orvos, vagy a pénzügy és számvitel, idén ezek a szakok jóval hátrébb kerültek a népszerűségi listán. A változás nem meglepő, ugyanis például a turizmus-vendéglátás, pénzügy és számvitel, gazdálkodási és menedzsment, valamint kereskedelem és marketing szakokon idén nem hirdettek meg ösztöndíjas helyet.

A mesterszakok közül most is a tanári szakra jelentkeztek a legtöbben, amelyet a nemzetközi tanulmányok, valamint a kommunikáció és médiatudomány mesterképzések követtek.

A legnépszerűbb alap- és egységes, osztatlan képzések
2012	2011	2010	Szak neve
1.	4.	6.	gépészmérnöki
2.	3.	3.	mérnökinformatikus
3.	1.	2.	gazdálkodási és menedzsment
4.	8.	7.	kommunikáció és médiatudomány
5.	10.	8.	nemzetközi gazdálkodás
6.	2.	1.	turizmus-vendéglátás
7.	9.	10.	kereskedelem és marketing
8.	17.	17.	műszaki menedzser
9.	-	-	gazdaságinformatikus
10.	12.	13.	villamosmérnöki
(Forrás: Felvi.hu)

Idén minden bizonnyal azokon a képzési területeken kell majd a legmagasabb ponthatárra számítani, ahol drasztikusan visszavágták az államilag támogatott helyek számát. Ilyen két területnek a jogász és a közgazdaságtudományi képzések számítanak.

A jogon 4 százalékról 2 százalékra csökkent a felvételizők száma. A szak népszerűségének ilyenfajta visszaesése azzal magyarázható, hogy állami ösztöndíjas jogászképzés csak két helyen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen lesz, azaz hat egyetemen megszűntették a támogatott osztatlan jogászképzést. A ELTE és a Pázmány jogi karai a 100 férőhelyén fele-fele arányban osztozkodhatott. Az ötven férőhelyre a Pázmányon huszonkétszeres, az ELTE-n huszonnégyszeres a túljelentkezés. (Tavaly egyébként a jogász szakoknál a legtöbb, 427 pont az ELTE jogi karához kellett.)

A jogi képzésekhez hasonlóan a gazdaságtudományi szakokon is csökkent a jelentkezők száma: 18 százalékról 4 százalékra. Ugyancsak nem meglepő az eredmény, hiszen ezeken a képzési területeken szeptembertől 250 hallgató tanulhat teljes állami támogatással. A Corvinus például összesen 625 államilag finanszírozott helyet kapott, ebből a legnépszerűbb gazdaságtudományi szakokra mindössze 75 állami ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel.

Nőtt ugyanakkor a bölcsészettudományi terület népszerűsége (10 százalékról 12 százalékra), az orvos- és egészségtudomány képzési területet szintén valamivel többen (8 százalék helyett 12 százalék ) választották, és agrárképzésekre is a tavalyi 5 százalékkal szemben a diákok 6 százaléka jelölte meg.

Pont Ott Partik

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is lesznek pontváró bulik. Budapesten most a Margitszigeti Atlétikai Centrumban lesz a Pont Ott Parti (POP) központi helyszíne. Itt este nyolc órakor kivetítőn keresztül ugyancsak nyomon követhetőek lesznek a ponthatárok. Előtte kerekasztal-beszélgetésekkel, koncertekkel, sportrendezvényekkel várják a felvételizőket. (A részletes program itt érhető el.) Vidéken Pécsett, Szegeden és Szolnokon lesznek pontváró POP bulik.