no

Meghúzták a felvételi ponthatárokat

2012.07.24. 20:12 Módosítva: 2012.07.24. 22:25
Kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. 110 ezer felvételiző számára derült ki, sikerült-e bejutni valamelyik egyetem, főiskola szeptemberben induló képzésére. Idén is a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett elérni a legtöbb pontot: a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakra a maximális 500-ból 482 pont kellett a bejutáshoz. Érdemes volt idén villamosmérnöknek menni, mert az első helyen jelentkezők 92 százalékát felvették tandíjmentes helyre.

Este nyolc óra után a Felvi.hu-n jelentek meg először a hivatalos felvételi ponthatárok. Azok a felvételizők, akik a jelentkezéskor megadták mobilszámukat, az általuk megjelölt szakok ponthatárairól SMS-ben is értesítést kapnak. A tervek szerint a Felvi.hu Facebook oldalán is közzéteszik az eredményeket, az oldal azonban jelenleg nem elérhető. A több mint 110 ezer jelentkezőből most közel 80 ezren jutottak be valamelyik egyetemre vagy főiskolára.

A legtöbb pontot, 482-őt a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakán kellett elérni, az alkalmazott közgazdaság szakon 479, míg az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 478 pont kellett a bekerüléshez. A Corvinus gazdaságelemzés szakán 477, a nemzetközi tanulmányok szakon 473 pontra volt szükség.

Néhány alap- és egységes, osztatlan képzés ponthatára
(2011-ben 480 volt az elérhető maximális ponthatár, idén 500)
 Képzés neve  Intézmény  Finanszírozási forma*  Ponthatár 2011-ben  Ponthatár 2012-ben
nemzetközi gazdálkodás Budapesti Corvinus Egyetem Állami 463 482
gazdálkodási és menedzsment Budapesti Corvinus Egyetem Önköltséges 457 413
kereskedelem és marketing Budapesti Corvinus Egyetem Önköltséges 451 402
kommunikáció és médiatudomány Eötvös Loránd Tudományegyetem Állami 442 449
pszichológia Eötvös Loránd Tudományegyetem Állami 439 449
általános orvos Semmelweis Egyetem Állami 436 435
jogász Eötvös Loránd Tudományegyetem Állami 427 467
turizmus-vendéglátás Budapesti Gazdasági Főiskola Önköltséges 405 293
pénzügy és számvitel Budapesti Gazdasági Főiskola Önköltséges 401 247
gépészmérnök Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Állami 375 391
mérnök informatikus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Állami 370 370
villamosmérnöki Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Állami 364  365
* az önköltséges képzések 2011-ben államilag finanszírozott formában is elindultak, idén már csak fizetős formában, de ezeknél is az államilag támogatott szakok ponthatárait vettük alapul

A jogi képzésben az ELTE-n 467 pontnál volt a határ, míg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 455 pontot kellett elérni. Idén összesen 100 állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg, amelyen fele-fele arányban ez a két egyetem osztozkodhatott. A Szegedi Tudományegyetem költségtérítéses jogász képzéséhez idén elég volt a minimális, 240 pontot elérni, tavaly az államilag finanszírozott képzéshez 418 pont volt szükséges. A Debreceni Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem fizetős képzéséhez ugyancsak elég volt a minimális pontszám. A Miskolci Egyetemen 252, az ELTE fizetős nappali jogászképzésén pedig 350 volt a ponthatár.

Orvosihoz 435, kommunikáción 454

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is magasak voltak idén a ponthatárok. Míg a legnépszerűbbnek számító gépészmérnöki szakra tavaly 375 ponttal is be lehetett jutni, idén 391 pontra volt szükség. A BME-n kívül viszont több intézményben, például a Debreceni Egyetemen és a Miskolci Egyetemen elég volt a minimális 240 pontot elérni az államilag támogatott szakokhoz. Alkalmazott közgazdaságtan szakon 471, nemzetközi gazdálkodás szakon 470 pont kellett, míg a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 465, francia nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 464 pontra volt szükség.

A turizmus-vendéglátás, pénzügy és számvitel, gazdálkodási és menedzsment, valamint kereskedelem és marketing szakokon idén nem hirdettek meg ösztöndíjas helyet. Így például a BGF-en a tavalyi 405 helyett idén elég volt 293 pontot szerezni.

Aki magyar szakra felvételizett, annak az ELTE-n 422, a Pázmányon 388, a Debreceni Egyetemen 369, a Miskolci Egyetemen pedig 320 pontot kellett elérni az államilag támogatott képzéshez. A kommunikáció szakok közül a Corvinuson 454 pontra volt szükség, az ELTE-n 449-re, míg a BGF-en 441-re az államilag finanszírozott képzéshez. Az orvosképzésben a Semmelweis Egyetemen kellett a legtöbb pont, 435, míg ugyanitt a fogorvos szakon 438 pont volt a határ, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem általános orvos szakán 415-415 pontot kellett elérni.

A felvi.hu szerint a legtöbb embert idén gépészmérnöknek vették fel államilag finanszírozott képzésre. A 2472 első helyen jelenkező közül 1999-en jutottak be tandíjmentes helyre. Mérnökinformatikusnak 1793 hallgatót vettek fel (2321 jelentkezőből), villamosmérnöknek pedig 1525-öt (az 1646 elsőhelyes jelentkezőből). Ez azt jelenti, hogy gépészmérnöknek az első helyen jelentkezők 80 százaléka bekerült, a villamosmérnöknek készülőknek pedig a 92 százalékát (!) felvették tandíjmentes helyre. Nem véletlen, hogy sok intézményben a bekerüléshez elég volt elérni a minimális 240 pontot. Ennél jóval rosszabb az arány a nemzetközi gazdálkodás szakon. Itt mindössze 114 állami ösztöndíjas hely volt, amire 1820-an próbáltak bejutni, azaz a bekerülési arány mindössze 6 százalékos volt.

480 helyett 500

A tavalyi 480-as pontrendszer helyett idén 500 pontot lehet maximálisan elérni. Változott a többletpontok rendszere is: a korábbi 80 helyett összesen 100 többletpontot lehetett beszámítani. Az emelt szintű érettségiért 40 helyett 50 többletpont lehetett szerezni. Plusz pontok járnak ezen kívül a nyelvvizsgáért, a tanulmányi versenyeken elért eredményért, a hátrányos helyzetért vagy a gyermeknevelésért.

200 helyett most 240 pont volt az úgynevezett jogszabályi minimum, azaz ezt mindenkinek el kellett érni. Akinek nincs ennyi pontja, azt automatikusan nem veszik fel sehova. (Az idei felvételiről, a változásokról bővebben ebben a cikkünkben olvashat.)

Míg tavaly 141 ezren felvételiztek, most csak 110 ezer diák jelentkezett főiskolákra, egyetemekre. A felvételizők körülbelül 80 százaléka jelölte meg az állami ösztöndíjas képzési formát. Közel 83 ezren jelentkeztek nappali képzésre. Levelező képzést a felvételizők 23 százaléka választott, esti munkarendet és távoktatást pedig alig egy-egy százalékuk jelölt meg első helyen.

Míg tavaly a gazdaságtudományok voltak a legnépszerűbbek. Idén viszont átrendeződött a legnépszerűbb szakok toplistája, a műszaki terület volt a legnépszerűbb az alap- és egységes, osztatlan képzésekre jelentkezők körében, első helyen összesen 13 950-en jelöltek meg valamilyen műszaki szakot. Míg 2010-ben és 2011-ben a 10 legnépszerűbb szak között olyanok is szerepeltek, mint a jogász, az általános orvos, vagy a pénzügy és számvitel, idén ezek a szakok jóval hátrébb kerültek a népszerűségi listán. A turizmus-vendéglátás, pénzügy és számvitel , gazdálkodási és menedzsment , valamint kereskedelem és marketing szakokon idén nem hirdettek meg ösztöndíjas helyet (a linkekre kattintva megnézheti a szakok ponthatárait a különböző intézményekben).

 Néhány intézmény jelentkezőinek száma
 Intézmény neve  Jelentkezők 2011-ben  Jelentkezők 2012-ben
Budapesti Corvinus Egyetem 13 708 10188
Budapesti Gazdasági Főiskola 14 986 12734
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 8400 4535
Debreceni Egyetem 18 883 15583
Eötvös Loránd Tudományegyetem 26 623 24129
Károli Gáspár Református Egyetem 5430 6030
Miskolci Egyetem 8003 6267
Pázmány Péter Katolikus Egyetem 8521 8714
Semmelweis Egyetem 8678 7779
Szegedi Tudományegyetem 18 533 15720
 (Forrás: Felvi.hu)

Tavaly is a Corvinus tarolt

A 2011-es felvételi eljárásban a maximális 480 pontot sehol sem kellett elérni. A legmagasabb pontszám államilag finanszírozott képzésben akkor is a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodási alapszakához kellett, míg 2010-ben 462, tavaly 463 pont volt a határ, de a többi kilenc legmagasabb ponthatárt is ebben az intézményben állapították meg. (A tavalyi felvételi ponthatárokról itt és itt olvashat.)

Akik most nem felvételiztek, vagy a ponthúzás után egyik helyre sem sikerült bekerülniük, azok leghamarabb augusztusban a pótfelvételin újra próbálkozhatnak, de már csak önköltséges képzésekre jelentkezhetnek. Az Oktatási Hivatal július 24. után minden jelentkezőnek levélben is elküldi, hogy hova sikerült a fevételi. Akik sikerrel felvételiztek, azokat az egyetem vagy a főiskola külön is értesíti írásban.

Így rangsorolnak

Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (tanulmányi pontok) és az érettségi eredmények alapján szerzett pontok (érettségi pontok) összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével lehet jelentkezni.

A pontszámokat egy matematikai algoritmus segítségével állapítják meg, amely a keretszámokat és az intézmények kapacitását, a jelentkezők számát, a felvételizők összpontszámát, és a megjelölt képzések sorrendjét figyelembe véve számítanak ki. Az algoritmusa jelentkezők összpontszáma alapján minden szakon felállít egy-egy országos rangsort. Ezt követően a legjobb teljesítményű jelentkezőktől kezdve besorolja őket az általuk első helyen választott szakra és intézménybe. Amikor egy intézmény elérte a szakra felvehetők maximális létszámát, a program megállapítja a ponthatárt és a rangsorban következő, oda első helyen jelentkező diákot már a másodikként megjelölt képzésre sorolja be, majd így halad tovább. (Felvi.hu)