Emma
5 °C
10 °C

Csatáry ügye sokkal súlyosabb Képíróénál

2012.07.25. 15:58
Csatáry Lászlónak sokkal súlyosabb szerepe volt a kassai gettóban és a téglagyárban történtekben, mint amit ő maga állít, és mindez jól alátámasztható dokumentumokkal és tanúvallomásokkal. Az elítéléséhez azonban ez is kevés lehet.

"Tipikus közigazgatási munkát végeztem, útleveleket állítottam ki, s más efféléket" – állítja egy múlt heti interjúban a volt kassai gettó és gyűjtőtáborparancsnok Csatáry László, aki ellen nemrég büntetőeljárás indult. A 97 éves férfi a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy nem követett el háborús bűntettet, sőt, igazságtalanul megvádolt magyar rendőröket mentett meg Dachautól, és a környéken bujkáló zsidókat óvott, amikor nem engedte a detektíveket a közelükbe.

A budapesti Holokauszt Emlékközpont (HE) szerdai sajtótájékoztatóján előadott tények és korabeli dokumentumok azonban mindezt cáfolják. A rendőrségi segédfogalmazóként dolgozó Csatáry ugyanis 1944 áprilisában bizonyíthatóan előbb a kassai gettó, majd annak beolvasztása után a téglagyárban a kettő közül az egyik tábor parancsnoka volt.

Az egyik legfontosabb ember volt Kassán

Csatáry az interjúban arról beszélt, hogy némettudása miatt egyfajta összekötő lett a németek és a rendőrség között. Az ügyet kutató Gellért Ádám nemzetközi jogász szerint ez önmagában igaz, csakhogy Csatáry rendkívül fontos ember volt.

Aki szívbajos ne jöjjön a téglagyárba

Az alábbi tanúvallomásokat a Holokauszt Emlékközpont tette közzé:

"Egy fiatal beteg lány puskatussal való hátbaverése miatt tiltakozott Blanka Volová egy rendőrnél: "Ez megbosszulja magát, az Úristen ezt magának nem felejti el!„- mondta. Erre a rendőr Csatáry elé vezette az asszonyt. Blanka Volová neki is megismételte , mire Csatáry ezt felelte: "Hát akkor vigyétek, és adjátok meg neki, ha már az Úristennek ezt meg kell bosszulnia, akkor már legyen valóban miért bosszút állnia!" Erre egy másik szobába vezették, levetették vele a szoknyáját és egy kereveten meggumibotozták. Legalább 18-20 csapást kellett elszenvednie. Csatáry parancsára hatvanéves édesanyját és két leánytestvérét is megkínozták. Majd mindannyiukat mezítelenre vetkőztették, megmotozták és levitték a pincébe, Csatáry irodájába, ahol jobb kezüket bal lábukhoz kötötték, és órákon keresztül így hagyták őket." Blanka Volová vallomásának összefoglalója

„dr. Horváth dr. Csatáry nevezetű rendőr segédfogalmazót nevezett ki a téglagyár ún. baloldali szárnyára, mint táborparancsnokot. Ez a személy állandóan kutyakorbáccsal járt, és mindenkit megütött, aki az útjába került.” Schwartz Jenő kihallgatási jegyzőkönyv

„Egy esetben láttam, hogy Csatáry egy gyereket megvert. Csatáry egy szadista ember volt, aki ütötte az embereket. Ez ellen én tiltakoztam, de Csatáry azt a választ adta, hogy aki szívbajos ne jöjjön a téglagyárba”. Hernádi Mihály, vármegyei tiszti főorvos, tárgyalási jegyzőkönyv

A deportálást végrehajtó hatóságokat egy hármas bizottság vezette, melynek a helyi csendőr- és rendőrparancsnok mellett egy SS-százados volt a tagja. A bizottság Gellért megfogalmazása szerint élet és halál ura volt Kassán, és a parancsait Csatáry közvetítette a tényleges parancsvégrehajtók felé. Csatáry szervezte a gettó lakóinak áttelepítését a téglagyárba, a bevagonírozások idején pedig ott állt a rámpán, és ő döntött, hogy ki, mikor, milyen ütemben kerüljön be a vagonokba.

Előkerült több Csatáry által szignált dokumentum is. Az egyik szerint leváltotta a tejet csempésző zsidókat a gettó kapujánál nem kellő alapossággal ellenőrző próbarendőrt. Egy másik arról szól, hogy nem adott engedélyt egy "zsidó fajú" férfinak, hogy a gettóban lévő rabbinak bejelentse, kilép az izraelita felekezetből.

Mindenki ellene vallott

A magyar népbírósági perben 22, a szlovákiaiban 17 tanú tett rá terhelő vallomást, és nem csak az áldozatok, hanem a vármegye tiszti orvosa, vagy egy vasúti mérnök. A tanúvallomásokból kivétel nélkül egy szigorú és rendkívül kegyetlen parancsnok képe rajzolódik ki.

Ezt látszik megerősíteni egykori parancsnoka, a városi rendőrkapitányságot vezető Horváth György népbírósági vallomása is, mely szerint Csatáry elődje túl emberséges volt: "Csatáryt azért is kellett megbízni, mert elődjét emberséges magatartása miatt a csendőrségi nyomozó intrikája folytán el kellett helyezni; ekkor bíztam meg Csatáryt a politikai osztály vezetésével más hiányában”.

Kutyakorbács és fullasztás

A kutyakorbáccsal sétáló Csatáryt sem a gettóban, sem a téglagyárban nem érdekelték a rá bízott foglyok életkörülményei, és bár legalább tízezer ember sorsán könnyíthetett volna, semmit nem tett, sőt, ellenállt az erre vonatkozó kéréseknek.

Hiába számolták ki például a vasutasok, hogy egy vagonba csak 60-65 embert lehet biztonságosan elhelyezni, Csatáry a mérnök Balkányi Sándor szerint ragaszkodott hozzá, hogy 85-90 főt zsúfoljanak be. Azt viszont nem engedte, hogy a külföldi vagonokra, amelyeken nem volt ablak, nyílásokat vágjanak, ezért azt a vasutasok a parancsát megszegve, éjszaka tették meg, nehogy a beterelt zsidók megfulladjanak.

Csatary signature

A téglagyárban 1944. május 11-24 között 31 ember halálát dokumentálták. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója szerint a munkájukat, melynek sem az ítélkezés, sem a felmentés nem célja,  a megkésettség, az irat- és információhiány és a mendemondák is nehezítik.

Volt aki ellenállt, volt aki túlteljesített

Az szerinte ugyanakkor vitathatatlan, hogy a zsidókat embertelenül és törvénytelenül gettóba zárták. Mint mondta, a magyarországi holokauszt legnagyobb kutatója, az amerikai Randolph Braham bebizonyította: lehetett nemet mondani, lehetett tisztességesen viselkedni, voltak, akikre rázúdultak Endre László és és Baky László parancsai, de ők – vállalva a rizikót – nem hajtották végre a jogtipró parancsokat.

Más meg túlteljesített. E tettek következményeit viseljük, ezek nem évülnek el – figyelmeztetett Csatáry kapcsán Szita. Csősz László, a HE történésze arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar holokauszt világviszonylatban is egyedülálló: 1944-ben pusztították el a zsidókat, amikor máshol már épp vége volta deportálásoknak. Mint mondta, létezett a náciktól független, magyar terv is a zsidóktól való megszabadulásra: Eichmannék ezért voltak annyira hatékonyak, a magyar közigazgatás lelkes segítsége nélkül semmire se mentek volna.

Nem tudhatta, mi lesz a zsidók sorsa

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Csatáry László ügye jóval egyértelműbb és jobban dokumentált Képíró Sándorénál. A büntetőeljárásban alapelvnek számító közvetlenség (azaz hogy a bíróság az általa közvetlenül megismert bizonyítékokra alapozza az ítéleti tényállást) miatt azonban ezúttal is kérdéses, hogy mindebből mit lehet majd egy esetleges büntetőperben bebizonyítani.

A korabeli tanúvallomások megítélését ugyanis ez nagyon megnehezíti. Ugyanakkor még él pár idős szemtanú, és nem kizárható, hogy sikerül őket egy tárgyalásra is beidézni. Az ugyanakkor valószínűleg Csatáry esetében is bizonyíthatatlan, hogy 1944 májusában tudta volna, mi vár az Auschwitzba küldött zsidókra.