Miért fulladnak annyian vízbe Borsodban?

Tikkasztó forróság és hőségriadó várható a hétvégén. Abból a több százezer emberből, akik vízparton próbálják majd kibekkelni a kánikulát, messze a borsodiaknak lesz a legnagyobb esélyük arra, hogy  vízbe fulladjanak. De miért Borsod? Ennyire nem tudnak úszni?

Minden negyedik áldozat

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történt az idei szezonban a legtöbb tragédia fürdőzés közben. 13 ember fulladt vízbe, többen haltak meg így, mint tavaly egész évben (8), és majdnem háromszor annyian (4), mint a 2011-es év azonos időszakában. Az utolsó tragédiák az előző hétvégén történtek, amikor ketten is meghaltak a Sajóban. Egy, a Hernád sodrása által elragadott férfit azóta nem találnak, így könnyen lehet, hogy igazából már 14 áldozat van. Borsod megyében történt az össze hazai vízbefulladásos haláleset közel egyharmada. Az egész ország területén 43-an fulladtak eddig vízbe az ORFK-tól kapott adatok szerint. Az áldozatok többbsége felnőtt férfi.

Néhány megyében, Csongrádban, Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Hevesben, Nógrádban és Vasban senki sem fulladt fürdés közben a vízbe ebben az időszakban. A Zala megyei főkapitányságnál sem fordult elő ilyen, igaz, a Balaton illetékességi szempontból nem hozzájuk tartozik.

A borsodihoz hasonló, kiugró számokkal egyetlen más megyénél sem találkozunk. A második helyen Somogy megye áll 6 áldozattal, de ebben a számban benne van a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság összes esete is. Hárman fulladtak meg a Balatonban, és hárman más somogyi vizekben, a Sió csatornában, a Pogányszentpéteti halastavaknál és a Drávában.

Két strand jut 300 ezer emberre

Borsod helyzetét csak részben magyarázza, hogy ez a második legnépesebb megye az országban, és területi szempontból is második legnagyobb megye. Ennél fontosabb jellegzetesség, hogy itt 228 horgászati vízterület, több mint 50 bányató és közel 200 kilométernyi folyószakasz (Bodrog, Hernád, Sajó) található.

A megyei rendőr-főkapitányság sajtóosztálya nemcsak ezekre a számokra hívta fel a figyelmünket, hanem arra is, hogy például Miskolc 300 ezer lakosának nyáron csak két fürdőzési lehetősége van: a Tapolcai Termálfürdő és a Diósgyőri Strandfürdő. Az előbbibe főszezonban még a kedvezményekre jogosító Miskolcpont kártyával is 1650 forintba kerül a felnőtt- és 1250 forintba a gyerekjegy négy órára. A diósgyőri strand ugyan jóval olcsóbb (kedvezménnyel 810 és 450 forint), de ezt sem tudja mindenki megfizetni, az ottani két medencében pedig egyébként se férnek el túl sokan.  Nem meglepő, hogy a fürdeni vágyók az ingyenes, de sokszor veszélyes szabadvizeket veszik célba.

Hiány van kijelölt helyekből

Nemcsak az egyes emberek szegénysége, hanem az önkormányzatok üres kasszái is hozzájárulnak a vízbefulladások számához. „Kijelölt fürdőhelyet létesíteni pénzbe kerül. Az önkormányzatoknak nem igazán van erre pénze, ezért aztán kevés a kijelölt hely. Pedig kijelölt helyeken nagyon ritkán történik vízbefulladás” – mondta az Indexnek Csobay Balázs, a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság parancsnokhelyettese.

Hajdú-Bihar megyében például egyáltalán nincs szabad vízen kijelölt fürdőhely. Ott ráadásul nincs vízi mentéssel foglalkozó társadalmi szervezet, sportegyesület sem. A tiltott helyen fürdőzést azért próbálja ellenőrizni a rendőrség, úgy, hogy beépíti ezeket a helyeket a járőrök útiránytervébe. „De állandó felügyeletet nem tudunk biztosítani” – írta a megyei rendőrség sajtóosztálya kérdésünkre. Idén már 2 ember vízbe fulladt Hajdú-Biharban. A Velencei-tavon ugyanakkor, ahol a Gárdonyi Rendőrkapitányság vízi körzeti megbízottai rendszeres járőrszolgálatot látnak el, az idei szezonban körkérdésünkig még nem halt meg senki. Tizenöt embert mentettek ki.

Hiszik, hogy tudnak úszni

Azt a feltételezést, hogy az áldozatok között többségben vannak az úszni nem tudók, a rendőr-főkapitányságoktól kapott válaszok nem igazolták egyértelműen. A rendőrség többnyire nem regisztrálja, hogy az áldozat tudott-e úszni, vagy sem. Országszerte összesen 13 halálesetnél tudtak választ adni erre a kérdésre: a 13-ból 7-en tudtak, 6-an nem tudtak úszni.

Igaz, önmagában az, hogy valakiről a környezetében úgy tudják, tud úszni, még nem jelenti feltétlenül, hogy tényleg tud. „Általános, hogy az emberek azt gondolják magukról, hogy tudnak úszni. Pedig egy uszodahossz leúszása nem ugyanaz, mint a szabadvíz. Leúszni 200 métert pedig még uszodában sem könnyű, nemhogy sodrásban, hullámok közt szabadvízben” – mondta a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság parancsnokhelyettese. A nemzeti alaptantervben ugyan régóta szerepel az úszás, de tanítani nem kötelező, a jogszabályban ugyanis ahány helyen felbukkan az úszás, mindannyiszor odaírták mögé, hogy „amennyiben lehetőség van rá”.

"Utoljára erősen ittas állapotban látták"

A bajba jutott fürdőzőkről szóló rendőrségi hírekben az úszástudás hiánya mindenesetre kevesebbszer kerül szóba, mint egy másik kockázati faktor: az alkohol. „Majdnem minden felnőtt esetében alkohol volt a szervezetben. Ez minden esetben jelentőséggel bír” – erősítette meg Csobay Balázs.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen három felnőtt férfi fulladt vízbe július elején. Egy 26 éves fiatalember a martfűi strandról tűnt el, a Tisza II. csatornai Fehér zsilipnél egy 45 éves tiszaföldvári férfi holttestét fedezték fel, a Holt-Tisza Sárszögi hídjánál pedig először egy elhagyott csónak tűnt fel a horgászoknak, később járókelők akadták rá a csónak gazdájának, egy 35 éves cibakházi férfinek a holttestére. Utoljára erősen ittas állapotban látták, ez a mondat mindhárom esetnél szerepelt a rendőrségi beszámolóban. A hevesi rendőrség sajtóosztálya is külön kitért arra, hogy tavaly, amikor hat vízbefulladásos haláleset történt a megyében, “jelentős részükben az ittas állapot okozta a tragédiát”.

Veszélyes vizek

Megkérdezük valamennyi kapitányságot, hogy az illetékességi területükön melyik vizek számítanak a legveszélyesebbnek ebből a szempontból, és miért. A válaszok alapján a következő listát tudtuk összeállítani: Duna, Tisza, Dráva, Rába, Mura, Holt-Tisza, Berettyó, Keleti-főcsatorna, Sugovica, Luppa-tavak, Omszki tó, Bátai holtág.