Elkopott az elszámoltatás

Nem hozott jogszerűtlen intézkedéseket és még csak vagyoni hátrányt sem okozott Molnár Gyula, derült ki a volt XI. kerületi polgármester ellen eljáró ügyész két héttel ezelőtti vádbeszédéből. Ennek ellenére az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérte a szocialista politikusra, mert meglátásuk szerint Molnár törvényt akart sérteni, csak aztán véletlenül jogszerűen járt el. A mostanra már keveseket érdeklő, de a választások előtt még sokat tárgyalt ügy jól jellemzi a Fidesz egyik legfőbb választási ígéretének, az elszámoltatásnak a pillanatnyi állását.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen sem sikerült vádat emelni a sukorói telekcsere ügyében – pedig ez a tanúmeghallgatásából politikai tüntetést faragó exkormányfőnek se lett volna feltétlenül ellenére. Az ügyészség amúgy ebben az ügyben is sajátos szövegezésű nyilatkozatokban igyekszik fenntartani a látszatot. „Bár a hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja Gyurcsány Ferenc vonatkozásában fennállt, nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a cseréről hozott döntésben, mint ahogy az eljárásának a célját sem" – írták határozatuk indoklásában.

Nemcsak a legnagyobb, hanem a kisebb ügyekben is akadozik az elszámoltatás. A nyári politikai uborkaszezonban, az ítélkezési szabadság előtt sorban érkeztek a felmentő ítéletek azokban a kisebb, önkormányzati ügyekben, amik legalább az eljárásig eljutottak. Kazincbarcika szocialista polgármesterét, Szitka Pétert bűncselekmény hiányában mentették fel a hűtlen kezelés vádja alól, az oroszlányi szocialista városvezetők ellen a rendőrség szüntette meg a nyomozást. Ezeknél nagyobb figyelmet kapott a VII. kerületi polgármester, Hunvald György ügye. Őt elítélték, ügye viszont azért lóg ki a sorból, mert ellene még a szocialisták kormányzása idején indult eljárás.

Hunvald György egykori VII. kerületi szocialista polgármester és Szabó Zoltán volt szocialista országgyűlési képviselő ül a Fővárosi Bíróság tárgyalótermében

Fotó: Koszticsák Szilárd

Az érzetet a statisztikák, vagyis a kormány tényközlései is alátámasztják. A HVG gyűjtése szerint a kormányváltás óta az elszámoltatási kormánybiztosság 1400-nál is több, kisebb-nagyobb ügyben intézkedett, de ezek közül ötvennél is kevesebb esetében indult nyomozás. Bíróság elé csak négy nagyobb ügy került eddig, a sukorói telekcsere lesz az ötödik. És vádat emeltek Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter ellen is a HM lakáskiutalási ügyei miatt.

A folyamatban levő perek közül a legjelentősebb Hagyó Miklósé, a BKV végkielégítési ügye. Ebben van a legnagyobb esély komolyan marasztaló ítéletre is, már csak azért is, mert az új jogi lehetőségekkel élve áthelyezték a politikus elleni büntetőügyben a maffiavádat egyszer már felhasználó kecskeméti bíróságra.

A három másik ügyből a Bábolna Zrt. és a Nemzeti Ménesbirtok közti pénzmozgásokat vizsgálóban Budai Gyula kormánybiztos egy csatát már elvesztett, a bíróság első fokon egymillió forint kártérítésre kötelezte, amiért azzal vádolta nyilvánosan a nemzeti vagyonkezelő volt vezetőjét, Tátrai Miklóst, hogy a pénzek nála kötöttek ki. Ez ugyanis egyelőre nem bizonyosodott be, sőt, első fokon a bíróság bűncselekmény hiányában felmentette Tátrait.

És nem is ez Budai legnagyobb veresége. Az államtitkárt a július 27-i Magyar Közlöny szerint felmentették kormánybiztosi posztjáról, egy hónapja marad csak a folyamatban levő ügyek lezárására. Kérdésünkre, hogy Budai leváltásával az elszámoltatási kormánybiztos pozíciója is megszűnik, vagy tervezik utódlását, a miniszterelnökség cikkünk megjelenéséig nem válaszolt. Így azt sem tudni, mi lesz a folyamatban levő ügyekkel, igaz, Budai azt mondja, mindössze tíz ügy maradt július végére lezáratlan. Ugyanakkor több, még a választások előtt kiemelten kezelt ügyben végül nem is történt semmilyen előrelépés.

A folyamatban levő perek közül a legjelentősebb Hagyó Miklósé

Fotó: Huszti István

A választási kampányban Orbán Viktor, Kövér László, Budai Gyula és Répássy Róbert is elszámoltatást ígért, Lázár János pedig a 13 legmocskosabb ügy felderítését ígérte.

Lázár listájából Sukoró, a BKV ügyek és a postapalota eladásának vizsgálata teljesült, a 2006-os túlkapások ügyében csak az akkor letartóztatott tüntetők mentességéről döntöttek. Pedig már akkor a mocskos ügyek között említette a Budapest Airport privatizációját és az azóta becsődölt Malév eladását és visszaállamosítását is – utóbbi kettő esetében nincs hír semmilyen fejleményről.

A nem teljesült tételek listája ennél természetesen sokkal hosszabb. Budai oldalán 47, általa kezdeményezett vizsgálatot sorolnak fel a kiemelt ügyek közül, ezek közül 24-ben nincs eljárás, köztük olyan nagy, politikailag is motivált ügyekben, mint a 2010-es úszó eb elszámolása, az SZDSZ-közelinek tartott Educatio Kht. támogatási szerződése, az OMSZ szolgáltatásértékesítése vagy az Alstom metrókocsik beszerzése. A bejelentések alapján indított ezernél is több vizsgálatból 44-et emeltek csak ki az oldalon, ezek közül 23-ban legfeljebb a kormánybiztosság vizsgálódott.

Budai Gyula

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Persze Budai a befejezett vizsgálataira és feljelentéseire is eredményként tekint, legalábbis gyakran hivatkozik sikereire a parlamentben. Ez, arányaiban is megmagyarázhatatlan, ráadásul ítélet még egy, általa vizsgált ügyben sem született. Igazi eredményeket pedig nem Budai, hanem a tőle függetlenül működő Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ért el, ami harmincmilliárd forintnyi állami támogatás ügyében vizsgálódott. Az influenzaoltás gyártására a Gyurcsány-kormány alatt kétmilliárdot nyert Omninvest azóta kamatostul visszafizette a támogatását. Igaz, a Kehi Budai egyértelműen politikai megbízásával szemben nem kizárólag a 2002-2010 közötti ügyeket vizsgálja, egyik MÁV-os vizsgálatuk egészen a Horn-kormány közlekedési miniszteréig, Lotz Károlyig nyúlik vissza.

Az is igaz, hogy az elszámoltatás témája igazán csak a kampányban volt fontos a Fidesznek. Akkor az ügyek kivizsgálásával a nemzeti együttműködés rendszerét megalapozó, egyben az elszámoltatást is könnyítő igazságszolgáltatási reformban döntő szerepet vállaló, azóta alkotmánybíróvá kinevezett Balsai Istvánt bízták meg. Kormányon Balsait a sokkal súlytalanabb zuglói polgármester, Papcsák Ferenc, őt pedig az azóta már agrárállamtitkárrá is kinevezett Budai Gyula váltotta. Ő ugyan látványos, de nem fő szerepet vitt a választások előtt a Fideszben, amikor a Magosz vezéreként még azokat a gazdálkodókat tüzelte, akiket most államtitkárként már csitítania kéne.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!