Jusztin
20 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

A Fidesz szerint ez a 13 legmocskosabb ügy

2010.04.19. 10:34
A Fidesz 13 ügy gyors kivizsgálását ígérte a kampányban. A Fidesz botránylistája igen vegyes: van ahol már hónapok óta nyomoz a rendőrség, máshol nem biztos, hogy egyáltalán lehetséges jogi felelősséget megállapítani. Röviden összefoglaltuk, hogy a Fidesz szerint melyek voltak a legkínosabb ügyek az elmúlt években.

A Fidesz összesen 13 ügyről ígérte, hogy gyorsan nekiállnak kivizsgálni, ha hatalomra kerülnek. Az egyes témák igen bonyolultak, és csak címszavakban sorolták fel őket a kampány derekán. Így nem mindig világos, hogy pontosan melyik szálat akarják majd felgombolyítani.

Több esetben már rendőrségi vagy ügyészségi nyomozás is kezdődött, így az sem világos, hogy a politika mit tud majd hozzátenni ezek felderítéséhez. Igyekeztük összefoglalni a problémák lényegét, hogy kiderüljön, miket tart a Fidesz az elmúlt nyolc év leginkább égbekiáltó botrányainak.

A választási szoftver ügye

A probléma: A választások lebonyolítását segítő szoftver fejlesztésében egy olyan cég is részt vett, amelyet időközben eladtak egy marokkói magánszemélynek. Emiatt a választások előtt három párt, a Fidesz, a Jobbik és az LMP is aggódott, hogy illetéktelen, a magyar hatóságok által utolérhetetlen és átvilágíthatatlan személyek juthattak hozzá a szoftver adataihoz, és ez állambiztonsági kockázatot jelenthet, illetve veszélyeztetheti a választás tisztaságát.

A kormány szerint nincs semmi baj, mert azóta a szoftvert frissítették, ha ki is került volna esetleg adat külföldre, akkor azokat már senki sem tudná használni.

Háttér: A szoftvert egy IDOM 2000 nevű cég fejlesztette, és annak egyik alvállalkozója, az É.B.SZ.K. került marokkói kézbe. A történet érdekes szála, hogy az IDOM 2003 óta szinte minden évben legalább százmilliós, esetenként többmilliárdos kormánymegbízásokat nyert el, különböző államigazgatási szoftverek (például okmányirodákban használatos programok) fejlesztésére.

Az IDOM 2000 a HVG információi szerint volt hogy már a pályázati kiírások előtt hozzájutott titkos információkhoz, így nem feltétlenül tiszta körülmények között szerzett megbízásokat.

A cég tulajdonosai és vezetői között több egykori belügyminisztériumnál dolgozó személy is van. Például a cég 30 százalékát az a Kovács Zoltán bírja, aki korábban a belügynél az adatszolgáltatási tenderek kiírásán dolgozott.

Az nem világos, hogy a Fidesz ezeket is vizsgálná, vagy csak a marokkói szál érdekli-e.

Hivatalos vizsgálat: nincs.

A Daimler – Volánbusz botrány

A probléma: Az USA igazságügyi minisztériuma egy amerikai bíróságon beperelte a Mercedeseket is gyártó német Daimler céget, mert gyanújuk szerint 22 országban kenőpénzzel vett rá állami tisztviselőket, hogy buszokat vegyenek. A feljelentés szerint Magyarországon 2005-ben a cég 300 ezer eurót utalt ki „jutalékul” magyar tisztviselőknek, hogy a Volánbusz 32 darab buszt vegyen tőlük. A per végül elmaradt, mert a Daimler peren kívül 136 millió dollárt fizetett az amerikai kormánynak. Így a magyarországi ügyről sem derült ki több.

A háttér: A Volánbusz 2005-ben meglepő gyorsasággal, hat nap alatt intézett egy közbeszerzést, amelynek végén 31 darab használt Mercedes buszt vásárolt a cég, összesen 2,935 millió euróért. A Volánbusz azzal érvelt, hogy azért siettek, mert nem akartak lecsúszni a jó ajánlatról.

Hivatalos vizsgálat: Az amerikai botrány kipattanása után az MNV (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) vezérigazgatója belső vizsgálatot indított a cégnél március 24-én, ennek esetleges eredményéről nincs hír.

BKV-botrány

A probléma: A BKV 2006 és 2008 között számos előnytelen, gyanús illetve fölösleges szerződést kötött külsős cégekkel. Valószínűleg színlelt szerződésekkel fizetett alkalmazottakat, továbbá irreális végkielégítési szerződést kötött néhány vezetőjével. Különböző csatornákon százezres tételektől a sokmilliósokig folyt ki a közpénz a társaságból.

A háttér: Nyár óta folyamatosan újabb és újabb gyanús szerződéseket küld a BKV a rendőrségnek. A botrány utolérte a budapesti városháza több vezetőjét is. Demszky Gábor volt főtanácsadója előzetesben van, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettesről pedig az egyik gyanúsított azt mondta, hogy nokiás dobozban kellett neki vinni a cégből kilopott pénzt.

Hagyó Miklós, Demszky Gábor és Kocsis István
Hagyó Miklós, Demszky Gábor és Kocsis István

Hivatalos vizsgálat: A rendőrség több szálon is nyomoz, többeket meggyanúsítottak. A cég számos egykori vezetőjét meggyanúsították, többen előzetes letartóztatásban, mások házi őrizetben várják a nyomozás végét. A rendőrség a legfontosabb tisztségeket betöltő személyeket bűnszervezetben való részvétellel is gyanúsítja.

Sukorói földügyletek

A probléma: Az állam 2008-ban egy albertirsai és egy pilisi gyümölcsösért odaadott egy telket a Velencei-tó partján külföldi vállalkozóknak, hogy kaszinóvárost építsenek Sukoró külterületén. Az előnytelen cserén legalább 700 millió forintnyi földet veszthetett az állam.

A háttér: A King's City néven golfpályát és kaszinókat tervező befektetők gyümölcsösei állítólag azért kellettek az államnak, mert arra tervezték az M4-es utat megépíteni. A csere után kiderült, hogy a gyümölcsösöknek csak tizede fekszik a tervezett nyomvonalon, ráadásul a telkeket a piaci ár hatszorosáért számították be. 2009 elején a Gyurcsány-kormány azzal is támogatta a sukorói építkezést, hogy kiemelt beruházásnak minősítette.

A velencei-tavi Sukoró
A velencei-tavi Sukoró

Hivatalos vizsgálat: A rendőrség hűtlen kezelés miatt már nyomoz az ügyben. Az Állami Számvevőszék a telekcserét szabálytalannak minősítette, és jelezte, hogy semmisnek kell nyilvánítani a szerződést. Az állam kezdeményezte a telkek visszacserélését. Bajnai Gordon belső vizsgálatot rendelt el az MNV-nél. Ebben nem állapítottak meg személyi felelősséget, igaz, a vizsgálat végére a pénzügyminiszter kirúgta az MNV igazgatóját.

Bábolnai földügyletek

A probléma: Két éve eladtak egy Bábolnához tartozó állami telket 227 millió forintért. Közben ipari parkká minősítették át a területet, és most 8 milliárd forintért árulják.

A háttér: Az ügyben feljelentést tevő Budai Gyula Magosz-elnök szerint Horváth Klára, a város polgármestere és egyben MSZP-s parlamenti képviselője maga hozta a vevőket, és intézte az átminősítést is. Vagyis szerinte eladták olcsón ismerősnek, felverték az árat, és így a haszon magánszemélyekhez jutott.

Hivatalos vizsgálat: Ügyészségi nyomozás kezdődött.

Az új MTV székház ügye

A probléma: Az új épületbe költözött Magyar Televízió drágán és brutális feltételekkel bérli székházát.

A Háttér: Évi 2,7 milliárd forintért bérli a székházát az MTV a következő évtizedekben. Az ár valószínűleg a Fidesz szerint irreális, ráadásul a bérleti szerződés kimondja, hogy a Wallis-csoporthoz tartozó építtető-bérbeadó fizetési késedelem esetén jogosult elvonni a tévé forrásainak jelentős részét. A bérbeadó cég szerint túlzás irreálisnak tartani a bérleti díjat.

Hivatalos vizsgálat: A rendőrség már nyomoz, és ombudsmani vizsgálat is indult

A Magyar Posta székházának ügye

A probléma: A posta eladta a Moszkva tér közelében lévő székházát, és helyette drágán bérel egy másikat.

Az egykori Postapalota
Az egykori Postapalota

A háttér: A régi, Postapalotának is nevezett épületet a Magyar Posta 4 milliárd forintért adta el. Ez a Fidesz szerint kevés, a Wallis csoporthoz tartozó vevő szerint reális, és ha kell, akkor visszaadják ugyanennyiért. Az új Népfürdő utcai modern székházat 2017-ig havi 400 ezer euróért bérli a posta. Az Állami Számvevőszék szerint a székházcsere nem érte meg.

Hivatalos vizsgálat: Az ügyészség nyomozást indított.

Ferihegyi ügyek

Ezen a néven valójában két ügyet vizsgálna a Fidesz, ezért az érthetőség kedvéért külön-külön magyarázzuk őket:

A Budapest Airport eladása

A probléma: 2005-ben a magyar állam eladta a ferihegyi repülőteret, de a feltételeket erősen vitatta már akkor is a Fidesz.

A háttér: A repülőtérért nem kapott rossz árat az állam, de a 464,5 milliárd forint nagy részét nem az államadósság törlesztésére költötték, ahogy ez privatizációs bevételek esetében kötelező lenne. Hanem az állam felélte, legalábbis erre jutott az Állami Számvevőszék vizsgálata. Ezt azzal a trükkel lehetett megtenni, hogy hivatalosan csak 75 milliárdba került a reptér, a többit az üzemeltetés jogáért kellett kifizetni. Ráadásul a vevő (a brit BAA) hamarosan eladta az egészet a német Hochtiefnek, vagyis a kormány ígéretei ellenére nem sikerült a reptér fejlesztésén dolgozó befektetőt találni, illetve talán az árat még jobban fel lehetett volna verni. A Fidesz a privatizáció több egyéb részletét is hevesen támadta, például azt, hogy a földi kiszolgáló létesítmények önállóan is továbbadhatók maradtak. Az ellenzék eleve a privatizációt sem tartotta helyesnek, mondván nyereséges állami vállalattól nagy kár lemondani (vö. levágják az aranytojást tojó tyúkot).

Hivatalos vizsgálat: Nincs

A Malév eladása és visszavétele

A probléma: 2007-ben az állam 200 millió forintért eladta a Malévot egy orosz cégnek, majd 2010-ben visszavásárolta 25 milliárdért (az összeg jelentősebb része korábbi adósságok elengedését jelentette). A Malévnak az eladáskor 46 milliárdos, visszavételekor 60 milliárdos adóssága volt.

MALeV-Boeing-737

A háttér: Az ellenzék már azt is erősen támadta, hogy a Malév orosz kézbe kerülhetett. Ráadásul trükközni is kellett, mert papíron két magyar stróman is tulajdonos lett, hogy a vállalat ne veszítse el EU-s státusát. A visszavásárlással kiderült, hogy az oroszokkal rossz lóra tett az állam, a visszavásárláson nagyot buktunk, és a cég továbbra is nagyon veszteséges.

Hivatalos eljárás: Nincs

Egyes állami vezetők offshore cégei

A probléma: Erősen támadta a Fidesz Simor András jegybankelnököt egy ciprusi vállalkozása miatt. Szintén támadták Oszkó Péter pénzügyminisztert és Bajnai Gordon miniszterelnököt, mert politikai karrierjük előtt ciprusi, feltehetően offshore cégeket használtak gazdasági vezetőkként.

A háttér: Simor András ciprusi cégéről a Magyar Nemzeti Bank megállapította, hogy nem tekinthető offshore-nak, azonban egyes vélekedések szerint alkalmas lehetett arra, hogy a jegybankelnök korábbi megtakarításai után kevesebb adót fizessen. Oszkó Péter előző munkahelye többek között offshore cégek alapításában segédkezett vállalkozásoknak. Bajnai Gordont szintén előző munkahelyének feltételezett offshore cégei miatt támadták, illetve egy szerinte szülei által tulajdonolt, az általa lakott ingatlant birtokló ciprusi cég miatt.

Hivatalos vizsgálat: Nincs.

Rendőrségi túlkapások 2006-ban

A probléma: 2006. október 23-án a rendőrség egy nem engedélyezett tüntetés feloszlatása után a Fidesz gyűléséről távozó emberekkel is összetűzésbe került. Többek között gumilövedékeket és tiltott viperát is használtak. Sokan súlyosan megsebesültek, az áldozatok egy részéről nyilvánvalóan kiderült, hogy vétlenek voltak.

A háttér: A Fidesz valószínűleg vizsgálná a néhány héttel korábbi tévészékház-ostromot, illetve az ősz egyéb, tüntetők elleni rendőrségi akcióit is. A rendőrség a tévészékháznál érthetetlen erélytelenséggel, később viszont nyilvánvaló brutalitással lépett fel. A Fidesz szerint a rendőri vezetők politikai megrendelésre, és nem szakmai megfontolás alapján irányították az akciókat.

Hivatalos vizsgálat: Számos per van folyamatban intézkedő rendőrök ellen, elsősorban az október 23-i események miatt.

Állami cégek vezetőinek végkielégítései

A probléma: A Fidesz az MVM, a MÁV,és a BKV esetében jelezte, hogy erkölcstelen, illetve jogtalan végkielégítéseket fizettek ki, tízmilliós nagyságrendben.

A háttér: Az MVM esetében Kocsis István (jelenleg BKV vezérigazgató) végkielégítését támadták, azonban Kocsis azt állította, hogy lemondott a különböző jogcímeken neki járó 80 millió forintról. A MÁV esetében Kiss Péter információvédelmi főosztályvezetőről állították, hogy 40 milliót kapott a MÁV Zrt.-től, majd egy átszervezezés után a MÁV-START nevű cégnél lényegében ugyanazt a munkát folytatta. A két vasúttársaság utóbbi feltételezést teljes tévedésnek tartja, illetve Kiss Péter is jelezte, hogy nem vett fel végkielégítést. A BKV-nál több gyanús végkielégítés miatt feljelentést tett a társaság.

Hivatalos vizsgálat: A BKV esetében több rendőrségi nyomozás is folyik, a másik két cégnél nincs vizsgálat.

A költségvetés adatainak meghamisítása

A probléma: A 2005-ös költségvetésről a magyar kormány valószínűleg a valós hiányt kisebbnek feltüntető adatokat közölt az Európai Unióval.

A háttér: Gyurcsány Ferenc az őszödi beszédben emlegetett "trükkök százait" a költségvetés valós adatainak eltitkolása kapcsán. Az adatok torzítása a 2006-os választás miatt lehetett fontos a kormánynak, azonban ronthatta az ország hitelképességét.

Hivatalos vizsgálat: A Fidesz parlamenti bizottság elé citálta Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt és Veres János volt pénzügyminisztert, ám ők ezen nem jelentek meg. Mintegy 200 magánszemély feljelentést tett ellenük az adatok eltitkolása miatt, de a Fővárosi Ítélőtábla márciusban elutasította keresetüket.

A kormányzati negyed bukása

A probléma: 2007-ben jelentette be a kormány, hogy az összes minisztériumot új épületekbe költöztetik a Nyugati Pályaudvar mögött, azonban hosszas tervezgetés és rengeteg pénz elköltése után ebből semmi sem lett.

A háttér: A kormányzati negyed terveire 9,5 milliárd forintot költöttek, és még a projekt leállítása után is kifizettek 3,8 milliárd forintot. A pénzt teljesen feleslegesen költhették el, hiszen a nagy terv megbukott, a papírok használhatatlanná váltak.

Hivatalos vizsgálat: Az Állami Számvevőszék 2008-ban több szabálytalanságot is megállapított a kifizetések kapcsán. Az ügyészség nyomozást indított.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!