Kipárolgó gőzök okozhattak robbanást a Mol zalaegerszegi finomítójában
További Belföld cikkek
-
Magyar Péter elemez: Aki az igazságot akarja, az mindenhova kapcsoljon, csak az Indexre ne
- Halálos baleset történt a Veszprém vármegyei Békásnál
- A Pénzmúzeum tetején mutatkozott az Esernyős Ember
- Karácsony Gergely ismét a bírósághoz fordul
- Fontos határidő járt le a Magyar Péter-féle hangfelvétellel kapcsolatban
A kipárolgó gőzök begyulladása, úgynevezett piroforos jelenség okozhatta a Mol zalaegerszegi olajfinomítójában májusban és júniusban történt két robbanást és tüzet – összegezte a tűzvizsgálat eredményét a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (ZMKI).
MOL Nyrt. Zalai Finomító nagyobb térképen
A Mol zalaegerszegi finomítójában május 18-án, majd június 26-án feltöltés közben robbant fel és gyulladt ki egy-egy nagyméretű bitumentartály. Egyik baleset sem járt személyi sérüléssel, a levegőbe nem került kimutatható mennyiségű káros anyag.
Egri Gyula, a ZMKI igazgatója pénteken elmondta: a tűzvizsgálathoz igénybe vett szakértői vélemények alapján mindkét alkalommal azt állapították meg, hogy „a viszonylag magas hőmérsékleten tárolt anyagból kipárolgó gőzök begyulladása okozhatta a robbanást és a tüzet”. Magyarázatként hozzáfűzte: azt nevezik piroforos anyagnak, ami bizonyos mennyiségű oxigén jelenlétében gyújtóforrás nélkül begyulladhat.
Robbanás csepelen
2010. március 25-én tartálytisztítási és karbantartási munkálatok közben történt robbanás a Mol csepeli bázistelepén. Egy ember meghalt. A baleset a tartályban lévő anyagmaradék eltávolítása során történt.
Az igazgató elmondta: a szakértők és más hatóságok vizsgálata alapján nem lehetett százszázalékos pontossággal meghatározni, hogy mi vezetett el a robbanásig, de ki tudtak zárni egyes okokat. A Mol a technológiai előírásokat betartotta, a tartályoknál anyaghibára vagy elöregedésre utaló jeleket nem találtak, személyi felelősséget nem lehetett megállapítani.Azért, hogy a feltételezhető okokat kizárják, és további hasonló eseteket megelőzzenek, több teendőt is megfogalmazott a hatóság, amelyek egy részét az olajtársaság azóta már el is végezte.
A katasztrófavédelem előírta egyebek mellett a gyártástechnológiai szabályok felülvizsgálatát, a tartályokban – a robbanásveszély elkerülése érdekében – az oxigénkoncentráció csökkentését, valamint a bitumentároló rendszerek mérését és szakaszolhatóságát lehetővé tevő intézkedéseket – közölte Egri Gyula.
Tűz keletkezett
A májusi üzemi baleset során egy 6-8 méter átmérőjű, fémborítású, ezer köbméteres tartály teteje felhasadt a bitumennel történt feltöltése közben. A Mol akkori közleményében úgy fogalmazott: a tartály teteje „műszaki meghibásodás miatt felhasadt, a kiáramlás helyén tűz keletkezett”, az üzemi személyzet a tüzet a tűzoltóság kiérkezése előtt eloltotta.
![A május 18-i robbanás](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/322/3224/32241/3224182_86d2e2762691c05011cb7a2284f9d6b9_wm.jpg)
Június végén egy ötszáz köbméteres bitumentartály szintén töltés közben robbant fel, az oldala felhasadt, majd 10-15 méter magas lángoszloppal égett. A tüzet tíz perc alatt megfékezték a tűzoltók.Az olajtársaság és a katasztrófavédelem mindkét esetről azt közölte, hogy a környezetbe minimális, nem kimutatható mennyiségű káros anyag került, amely a lakosságot nem veszélyeztette, és nem is volt szükség lakosságvédelmi intézkedésekre.