Szeptembertől gyorsabban kopik a tornazsák

Heti öt testnevelésórája lesz az új tanévben az ország összes elsősének, ötödikesének és kilencedikesének. A karácsony előtt néhány nappal megszavazott, és szeptember elsején hatályba lépő köznevelési törvénnyel a Nemzeti Együttműködés Programjának régi ígérete, és egyébként a Jobbik régi kívánsága teljesült: a mindennapos testnevelés bevezetése. Az idei tanév még csak az első lépés, felmenő rendszer kezd működni. Négy év múlva, ha csak nem változik addig újra a törvény, már az összes évfolyam heti ötször jár majd tornázni.

Eddig a felsőtagozatosoknak és a középiskolásoknak heti átlagban csak feleennyi, két és fél tornaórán kellett részt venniük. Az alsósok életében kisebb lesz a változás, mert náluk ha nem is a mindennapos testnevelés, de a „mindennapos testmozgás” eddig is kötelező volt.

Az alsósoknál eddig három volt a heti testnevelésórák száma, azokon a napokon pedig, amelyekre nem jutott testnevelésóra, naponként minimum harminc perc „játékos, egészségfejlesztő” testmozgást kellett szervezni számukra. Ezzel a rendszerrrel az idősebb diákok is megismerkedhetnek szeptembertől. A köznevelési törvény szerint kifutó rendszerben, átmenetileg a mindennapos testmozgást kell megszervezni a többi (tehát nem elsős, ötödikes vagy kilencedikes) évfolyam számára.

A köznevelési törvény két hét múlva hatályba lép, a tanév elkezdődik, de hogy az iskolák hogyan fogják teljesíteni a mindennapos testnevelésre vonatkozó előírást, főként hosszú távon, az egyelőre nem világos. A heti öt testnevelésórához egy dologra biztosan szükség van: plusz helyre.

Rohangászhat a lépcsőn

Vegyünk példának egy olyan átlagos, se nem túl nagy, se nem túl kicsi általános iskolát, amelyikben minden évfolyamon két osztály van. Eddig az alsósoknak heti három, a felsősöknek heti két és fél tornaórájuk volt. Ez egy héten 44 testnevelésórát jelent. Szeptembertől a két elsős és a két ötödikes osztálynak már heti öt tornaórát kell tartani, vagyis a heti testnevelésórák száma 53-ra ugrik. Négy év múlva pedig, amikor már minden évfolyamot elér a mindennapos testnevelés, heti 80, azaz napi 16 testnevelésórának kell valahogy helyet biztosítania az iskolának, és akkor azt még számításba sem vettük, hogy felső tagozatban szokás külön tornáztatni a fiúkat és a lányokat.

"A gyerek egyébként végtelenül egészséges szervezet, nyugodtan testnevelhet kinn, a szabadban, nyugodtan rohangászhat a lépcsőn, és mondhatok sok mindent. Én is testnevelő vagyok, azért merem mondani. Az én iskolámban annak idején 1800 gyereket tanítottunk, tíz darab első osztály volt - tíz darab első osztály volt! -, volt egy tornaterem, három részre osztható, két sportudvarral, egy lépcsőházzal meg aulával, és érdekes módon megoldottuk a problémát" - a mindennapos testnevelés egyik legnagyobb fideszbeli pártolója, Szalay Ferenc képviselő, szolnoki polgármester érvelt így az oktatási bizottság egy 2010-es ülésén.

Minden ötödik iskolából hiányzik a tornaterem

A hatályos jogszabályok azonban nem engednek nagyon sok szabadságot az ilyesmiben. Még azt is tételesen felsorolták egy 1994-es rendeletben, hogy miből áll egy tornaterem kötelező felszerelése: 5 kislabda, 5 labda, 2 tornaszőnyeg, 2 tornapad, 2 zsámoly, 2 bordásfal, 2 mászókötél, 5 gumikötél, 5 ugrókötél, 5 medicinlabda, 1 stopper, 1 kiegészítő tornakészlet, egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések, 2 kosárlabda palánk, 1 gyűrű, 2 mászórúd. A jogszabályok alapján alapból minden iskolának kellene legyen sportudvara és tornaterme, vagy legalább tornaszobája, de a valóság távol van ettől.

A 2010/2011-es oktatási évkönyv statisztikai adatai szerint az országban 2294 általános iskola működik 3306 feladatellátási helyen, összesen 3970 tornateremmel vagy tornaszobával. Az, hogy több a tornaterem, mint az iskola, még nem jelenti azt, hogy mindenhova jut is. Az iskolák 20 százalékának nincs saját tornaterme vagy tornaszobája, mutatott rá az ombudsman tavaly év végén kiadott jelentésében. (Szabó Máté a gyermekjogi projektje keretében, a legmagasabb szintű egészséghez való jog szempontjából vizsgálta 2011-ben az iskolai testnevelés helyzetét.)

Az udvar és a vizesblokk is kevés

Az sem igaz, hogy ha nincs fedett hely, a szabad levegőre azért mindig ki lehet hajtani mozogni a gyerekeket. Az ombudsmani jelentés szerint az iskoláknak csak körülbelül 40 százalékában van lehetőség sportudvar kialakítására. Menekülőutat hagy azért a vonatkozó rendelet a tornaterem nélküli iskoláknak: a gyerekeket át lehet vinni tornázni másik iskola tornatermébe, a sportudvar helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, az udvar és a terem is kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel.

Ha a távolság és a gyerekek oda-vissza kísérgetése nem is jelentene problémát, kölcsön-tornatermekkel azonban akkor sem lehetne biztosítani a heti öt testnevelésórát, mert most egyszerűen nincs elég tornaterem. Az általános iskolai osztályok száma a 2010/2011-es tanévben az évkönyv szerint 37475 volt. Ha minden osztály heti öt órában tart igényt egy tornateremre, akkor egy héten az összes osztálynak 187 375 óra tornatermi időre van szüksége. Ha a tornatermek legutóbb közzétett számát nézzük, akkor egy terembe heti 47, azaz napi 9-10 órát kellene bezsúfolni.

Eddig is gond volt a helyszűke

A tornateremhiánynál is rosszabbul hangzik az az ombudsmani jelentésben szereplő adat, hogy a tanulók 52 százalékának nincs lehetősége tisztálkodni a testnevelési és sportfoglalkozások után. Az intézmények 29 százalékában ugyanis egyáltalán nem építették ki a vizesblokkokat, 23 százalékban pedig van ugyan vizesblokk, de a gyerekek időhiány miatt nem tudnak mosakodni testnevelésóra után.

"Nálunk alapvető probléma, hogy nincs tornaterem, csak egy kicsi tornaszoba. Ez eddig is gondot okozott már" - mondta az Indexnek egy pesti általános iskolában dolgozó testnevelő tanár. Ugyan van udvara is az iskolának, de oda nem lehet kimenni bármilyen időben. A neve elhallgatását kérő pedagógus szerint eddig is előfordult, hogy ha egyszerre volt órája két osztálynak, és a rossz idő miatt az egyik nem mehetett ki az udvarra, akkor azok a gyerekek nem tudtak mit csinálni az órán. Az öltözést is alig tudták már eddig is megoldani, az iskola öltözője ugyanis "nem nagyobb egy lakótelepi kisszobánál".

A végleges órarend augusztus utolsó hetében fog elkészülni. A plusz órák beillesztését ebben az iskolában úgy tervezik megoldani, hogy az ötből kettő délutánra, kettő és négy óra közé kerül majd, az ötödikes évfolyam két párhuzamos osztályának pedig közös testnevelésórája lesz délután.

A tanárnak lesz-e kedve?

A plusz órákhoz tanári kapacitás is kell. A gimnáziumban testnevelést oktatók száma például az ombudsman jelentése szerint 2010/2011-ben összesen 1123 volt. Ebben az évben 6952 nappalis gimnáziumi osztály indult. Ha maradnának ezek az arányok, akkor mire az összes gimnazistának heti ötször kell tornázni, heti 34 760 testnevelésórát kell majd megtartani (a fiúk és a lányok különválasztásával ismét nem is számolva), ami tanáronként heti 31 órát jelentene.

A kisebbeknél a tanárkérdés nem fog olyan nagy gondot jelenteni, mert az alsó tagozatosoknak a tanítók is tarthatnak testnevelésórát. Ezt a szaktanári végzettségű testneveléstanárok nagy része egyébként rosszallja, mondván a tanítók nincsenek erre alaposan kiképezve, így többnyire nem tudhatnak megfelelő színvonalú órákat tartani.

A pesti általános iskola tanárai nem járnak jól az új rendszerrel. A plusz testnevelésórákat a délutáni tömegsport foglalkozások időkeretének terhére tartják majd meg, a fizetésen tehát nem fog érződni a változás. Ebben az iskolában a tervek szerint a plusz órákon sportjátékokkal fognak foglalkozni: kézi- és kosárlabdával, focival.

"Én úgy látom egyelőre, hogy fejben nincs meg a fogadóképesség a mindennapi testnevelésre a testneveléstanároknál. Nem érzik magukat motiváltnak. Így is túl voltak terhelve már, és nincsenek megbecsülve" - mondta az Indexnek a Pest Megyei Diáksport Szövetség elnöke, Egri Gyula. Tudomása szerint egyelőre úgy néz ki, hogy a testneveléstanároknak a plusz órák többletmunkát jelentenek majd, de pluszpénz nélkül. Pedig a mindennapi testnevelés sikere a Pest Megyei Diáksport Szövetség elnöke szerint "ott fog eldőlni, hogy a tanárnak lesz-e kedve csinálni ezt, vagy sem”. Ha nem lesznek motiváltak a tanárok, akkor szerinte csak legfeljebb séta, játék lesz a plusz órák alatt, ami nem hoz majd komoly változást.

Egy budai általános iskola neve elhallgatását kérő igazgatója, aki maga is testnevelő, nem ért egyet azzal, hogy ne lennének motiváltak a testneveléstanárok. "Vannak morgók, de általában örömmel fogadják, várjuk a lehetőséget. A testnevelő álláshelyek stabilizálódnak, végzett testnevelőket fog felszívni a rendszer" - mondta. A létesítménygondok ugyan egyelőre léteznek, az órák egy része eleinte játszóterekre fog szorulni, de bízik abban, hogy a helyzet elkezd javulni. "Bele kellett ebbe vágni, mert 25 éve ez megy, hogy nincs pénz. Előre kell menekülni" - jelentette ki.

Igazolással trükközhetnek

A köznevelési törvény hagy azért kerülőutat most azoknak az iskoláknak, ahol semmiképp sem tudják megoldani a heti öt testnevelésórát. Az öt órából legfeljebb kettőt ki lehet váltani műveltségterületi oktatással vagy iskolai sportkörben való sportolással, és az egyesületben sportoló tanulók szervezett edzéseit is be lehet számítani.

"Én szeretném, ha lenne mindennapos testnevelés, de őszintén szólva nem hiszem, hogy ebből lesz valami, ez kitart" - mondta az Indexnek a pesti általános iskola tanára. Emlékeztetett arra a szabályra, hogy ha valaki sportol egyesületben, és hoz erről igazolást, azzal ki lehet váltani az ötből két testnevelésórát. "Mindenki fog hozni igazolást" - jósolta. Azért gondolja így, mert szerinte már most is mindenért kikérőt, felmentést kérnek a nagyobb tanulók. A gyerekek alsóban még nagyon szeretnek mozogni, ez ötödik-hatodikban is megmarad még, de hetediktől, ahogy kamaszodni kezdenek, szerinte ez megváltozik.

Hasonló a véleménye a sportegyesületi igazolások várható felhasználásáról a budai általános iskola igazgatójának is. "Eddig húsz gyerekből érinthetett körülbelül öt-hatot a tagság. Ez szülői menedzseléssel megduplázódhat, aztán az a tíz-tizenkét gyerek vagy jár tényleg edzésre, vagy nem jár" - mondta.

A mindennapos testnevelés bevezetése körüli vitákban mindenesetre nagyon ritka, hogy valaki magát a heti öt tornaóra alapgondolatát ellenezné, a kritikák általában a megvalósításkor felmerülő problémákra vonatkoznak. Mindössze két lájkolója van annak a Facebook-csoportnak, amelyet "Tégy a mindennapos tornaóra ellen!" néven hoztak létre március 6-án. Pedig az oldalra egész sok tartalom kikerült, volt kép kigyúrtra photoshopolt Einsteinről, feszegették, hogy "Mi lett volna Czene Attilából, ha mindennap tornaórára kell járnia?", az anyukákat pedig figyelmeztették arra, hogy szeptembertől egy garnitúrával több tornacuccot kell vásárolniuk és mosniuk is.

Milliárdok röpködnek

Hogy a mindennapos testnevelés feltételeinek biztosítása országosan végül is mennyibe kerül majd, arról nehéz biztosnak tűnő számot mondani. Politikusoktól sok minden elhangzott már. A köznevelési törvény parlamenti vitájában az MSZP-s Tukacs István 500 milliárd forintnyi szükséges fejlesztési forrásról beszélt. Kormánypárti oldalról 2010 nyarán lehetett hallani különféle becslésekeket, miután júliusban három fideszes és egy KDNP-s képviselő egy sporttémájú salátatörvény-javaslattal már akkor megkísérelte keresztülvinni az országgyűlésen a mindennapos testnevelést. A kezdeményezés akkor az oktatási bizottságnál akadt el, a salátatörvényből a bizottság javaslatára hagyták ki végül a mindennapi testnevelést azzal, hogy annak a bevezetése ugyan “szükséges és fontos”, de további szakmapolitikai egyeztetésekre van szükség.

Azon a 2010 júliusi ülésen, ahol erről a kérdésről vitatkozott a bizottság, a fideszes Szalay Ferenc 2 milliárd körüli éves költségről beszélt. “Azt szeretnénk, hogy tudják: 2 milliárd 8 millió forintba kerül a számításaink szerint egy év költsége az öt testnevelésórával kapcsolatban” – mondta. Révész Máriusz jóval borúlátóbb volt. “Ha ezt a döntést meghozzuk, akkor ez nem 2 milliárd forintba fog kerülni, hanem körülbelül százszor ennyibe, alsóhangon számolva” – jelentette ki, de azt is hozzátette, szerinte ez így is megfelelő befektetés lenne.

Szalay Ferenc egyébként részben tapasztalatból beszélt. Törvény ugyanis eddig sem állt útjába a mindennapos testnevelés bevezetésének, ahol nagyon akarták és tudták, megszervezhették azt. Szalay városa, Szolnok így tett. A mindennapos testneveléssel szerzett tapasztalat azonban nem tesz mindenkit olyan elkötelezett lobbistává, mint Szalay Ferencet. Pokorni Zoltán kerületében, a XII. kerületben is működik pár éve a mindennapos testnevelés. Pokorni a 2010-es oktatási bizottsági ülésen még biztosan nem volt túl lelkes. "Mi kezdtük el a Hegyvidéken pár évvel ezelőtt. Épp ezért merem mondani, a gyakorlati tapasztalat alapján, hogy ez őrült nehéz. Nagyon sok konfliktust vet fel, nagyon drága, nagyon nehéz időt keríteni rá" - mondta akkor.

A szolnoki iskolákban hosszabb múltja van a mindennapos testnevelésnek.A szolnoki önkormányzat még 2001 májusában döntött a bevezetéséről az általános iskolák alsó tagozataiban, felmenő rendszerben. A 2004/2005-ös tanévben már minden szolnoki alsósnak heti öt testnevelésórája volt.

Elkopnak a tisztálkodási szokások, nő az akaraterő

Bár ma már Szolnokot jó példaként, sikertörténetként szokták emlegetni a mindennapos torna ügyében, az első pár év tapasztalatai itt is meglehetősen vegyesek voltak. A Kővári Tamás Alapítvány nevű helyi civil szervezet honlapjáról még letölthető a város iskolai testneveléséről és diáksportjáról készült 2005 őszi beszámoló, amely az önkormányzat egészségügyi, szociális és sport bizottsága, valamint az oktatási bizottsága számára készült. A tájékoztató elkészítésében közreműködött többek közt a Szolnok Városi Diáksport Bizottság elnöke, a Magyar Testnevelő Tanárok Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének elnöke, a Szolnoki Sportcentrum Kht.

"A mindennapos testnevelés gyakorlati megvalósítása több iskolában gondot okozott" - rögzítette a beszámoló. "Helyhiány nehezíti az órarend összeállítását, a tornaterem leterheltsége nagy, órát tartanak a folyosón is" - olvasható a dokumentum által felsorolt példák között. A felmenő rendszerrel egyre több óra szorult ki a szabadba, jellemzővé váltak a délutáni testnevelésórák, az órarendkészítést a tornaterem beosztásával kezdték, ahhoz igazították. A beszámoló arra is kitért, hogy az öltözői kapacitások biztosítása is gondot jelentett. "A tantermekben öltöző osztályok tisztálkodására alig van idő és mód, így az óvodai tisztálkodási szokások lassan elkopnak" - állapították meg a beszámoló összeállítói.

A szolnoki első néhány évről készült beszámoló végkicsengése mégis pozitív. Szerepel benne, hogy az iskolák a nehézségek ellenére partnerek voltak a mindennapos testnevelés megvalósításában, a megemelt óraszám az iskolák tapasztalatai alapján kedvező hatást gyakorolt a gyerekek fizikai állapotára, főleg a mozgáskoordináció fejlődésére és a fizikai teherebírásra. A pedagógusok kedvező változásokat figyeltek meg a gyerekek magatartásában is a közösségi magatartás és az akaraterő terén.

Mérni kéne

A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola a januárban kiadott rangsor szerint az ország legjobbja a vegyes, azaz gimnáziumi és szakközépiskolai képzést is nyújtó középiskolák között, sportban pedig a második legeredményesebb Pest megyei iskola. A gimnáziumban jó tizenöt éve működik a mindennapos testnevelés. Az iskolának van saját uszodája, a heti testnevelésórák egy részében úsznak a gyerekek, egy másik részében pedig szabadon választott sportágakat űznek.

Prioritásként kezelik a sportot, és ennek jelentős szerepe van az iskola eredményeiben, a rendszeresség ennyire jól hatott a gyerekekre, véli a Pest Megyei Diáksport Szövetség elnöke, Egri Gyula, aki ebben az iskolában tanít. Szerinte a mindennapos testnevelés bevezetése akkor lenne nagy nyereség az országnak, ha az elvégzett munkát, a hatékonyságot lehetne valahol mérni. Dolgoznak is a szövetségben valamilyen mérőeszköz kitalálásán, hogy pár év múlva látsszon, milyen hozadéka lett a mindennapos testnevelésnek.