Antal, Antónia
-7 °C
-2 °C

Döntik a svéd tőkét Badacsonyban?

2012.09.06. 20:12
Vannak ugyan ellentétek Badacsonyban a helyiek és a külső befektetők között, de annak a svéd cégnek eddig nem volt konfliktusa, amelynek augusztus 12-én egy éjszaka 1500 értékes rajnairizling-tövét vágták el ismeretlenek. A szőlőt bérbe adó Szeremley-birtok szerint el kell ismerni és segíteni kell azt a külföldit, aki a nálunk semmire sem becsült öreg tőkéken értékes magyar bort állít elő. Irigység, tartozás, fanatikus rajnairizling-ellenesség vagy PR-akció áll a badacsonyi vandalizmus hátterében?

Magyarországi beruházásunk során megpróbáltuk távoltartani magunkat mindenféle pénzügyi machinációtól, nem adtunk csúszópénzt, tudtunkkal nincsenek ellenségeink sem, ezért nagyon-nagyon meglepődtem, amikor értesítettek a szőlők kivágásáról – mondta az Indexnek Christer Sandahl. A Sony Ericsson svéd minőségellenőrzési menedzsere az egyik tulajdonosa a badacsonyi Villa Sandahl borászatnak, ahol augusztus 12-én egy kisebb birtokrészen egy éjszaka alatt elvagdostak körülbelül 1500 harmincéves Rajnai rizling szőlőtőkét.

Arról egyelőre csak találgatások vannak, ki és miért tette tönkre a boros körökben is kevéssé ismert cég tőkéit. Kómár Viktória, a Veszprém megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az Index kérdésére annyit közölt: a Tapolcai Rendőrkapitányságon rongálás bűntette miatt folytatnak vizsgálatot ismeretlen tettes ellen. Az ügyben tanúkat hallgattak meg és szakértői vizsgálatok zajlanak, de a nyomozás érdekeire hivatkozva a rendőrség azt nem árulja el, sikerült-e nyomokat rögzíteni a helyszínen.

Ellentétek a hegyen

Tavaly februárban egy Badacsonylábdihegyre tervezett szálloda építése ellen tiltakozott a község két díszpolgára, Makk Károly és Szeremley Huba. Régi és ismert ellentét, ami a hegyen Laposa Bence tevékenyégét övezte. A badacsonyi családi vállalkozás sarja - sokak szerint apja intése ellenére - 2009-ben egy külső befektetővel, a 100 laggazdagabb magyar listájára is felkerült ingatlanfejlesztővel, Póczik Péterrel szövetkezett a család új pincészetének megépítésére. Ebből lett az egyesek szerint nyugat-európai trendeket követő, mások szerint teljesen tájidegen épületegyüttes, ami viszont 2011-ben elnyerte az év ipari épülete díjat.

Még jobban borzolt a kedélyeket, hogy a Laposa-családdal közösen alapított Bazaltbor később egy borhotelt is felhúzott a Badacsony egyik legszebb kilátású helyére, a bazaltkőből épített, régi tornácos csárda, a Bormúzeum helyére. Ezt az épületet van, aki egyszerűen csak tájsebnek tekinti a hegyen. A Bazaltbor és a Laposa család együttműködése “szakmai és emberi okok miatt” 2011 végére megszakadt. Laposa Bence visszatért a családi pincészetbe, a baj csak az, hogy most ők és az új épületekben működő Bazaltbor is a jól csengő Laposa nevet használja, amire a család korábban szóbeli megállapodás útján hatalmazta fel az ingatlanfejlesztőt.

A hírekben sokakat meglephetett, hogyan lehetett több mint 1500 szőlőtőkét átvágni egy éjszaka alatt. Mivel felújított szőlőről van szó, ebben az esetben csak a gyökerek 30 évesek, a két éve kinevelt szárak vékonyak voltak, így ezeket könnyen át lehetett vágni egy metszőollóval. Ezzel 2-4 ember néhány óra alatt végez. A tettesek arra is ügyeltek, hogy a pusztítást ne lehessen azonnal észrevenni, ezért a külső sorokban nem vágták át a tőkéket. Az egyik traktoros vette észre, hogy a felújított és szépen rendezett szőlő száradni kezd. Bár az eset után maga a Villa Sandahl képviselői is úgy nyilatkoztak, hogy ilyen vandál dolgot szőlővel, borral foglalkozó ember biztos nem képes elkövetni, az ismeretlenek tudhatták, mikor kell elvágni a vesszőket. Pont ebben az időszakban van ugyanis a legnagyobb esélye
annak, hogy a tőke is elpusztuljon.

Minőségbiztosítási mérnökök bora

Christer Sandahl azt mondta, nagyon sok energiát és pénzt fektettek a terület felújításába, a vandálok most két év munkáját tették tönkre, és ha a tőke megmarad, újabb két év kell, hogy erre a szintre jussanak a műveléssel. Mint mondta, csak találgatni tud, milyen indíték állhatott az akció mögött: szerinte nem kizárt, hogy valakinek épp a befektetések szúrtak szemet.

Az tudható, hogy Badacsonyban elég komoly ellentétek feszülnek a hegyen. (Lásd keretes írásunkat.) Ahogy egyik informátorunk fogalmazott, “nem dúl a szimpátia” a helyi borászok és a magyar vagy külföldi befektetők között, bár ellenérzéseket talán legkevésbé épp a svéd Sandahl-testvérpár iránt táplálnak a helyiek.

Thord Sandahl és Christer Sandahl 1987-ben fedezték fel maguknak a Badacsonyt egy magyar ismerősükön keresztül. Első látásra nem sok közük van a borhoz. Thord Sandahl egy svéd szállítmányozó vállalkozás vezérigazgatója, Christer Sandahl és felesége pedig informatikusok és minőségbiztosítási mérnökök, de régóta tagjai a svéd Munskänkarna boregyesületnek. Ők hárman alapították meg 2004-ben a Villa Sandahl Kft-t. Egy interjúban Christer Sandahl azt mondta: a szoftveriparban a minőségbiztosítás a szakmája és szereti a bort, így csak ezt a két dolgot kellett egyesítenie, hogy minőségi borokat állítson elő.

Persze a svédek is “ufónak” számítanak a hegyen a hagyományos magyar borászattól idegen, másik iparágból adaptált üzleti filózófiájuk miatt, de többek szerint ők bebizonyították, hogy szeretik a szőlőt, értenek hozzá és végül is magyar bort készítenek. A helyiek csalódását legfeljebb az válthatta ki, hogy ők se fizettek túl sokat a munkákért, pedig sokan csodát vártak a tőkeerős skandináv vállalkozástól.

Beágyazódtak

A svéd Villa Sandahl hét éves tevékenysége alatt mostanra beágyazódott Badacsonyba. Mivel külföldiként földet nem vehettek, a Szeremley-birtok 10 hektárnyi földjét művelik, boraikat pedig a Laposáék neve alatt futó Póczik-üzemben készítik.

Az augusztus elején elpusztított rizlingültetvény Szeremley Huba fiának tulajdona. Szeremley László kérdésünkre azt mondta, nem hiszi, hogy – mint földtulajdonosnak – neki címezték volna a rongálást, és azt is ki tudja zárni, amit az Indexnek pedzegettek a helyiek, hogy esetleg a svédek öncsonkító PR-akciója állna a szőlővágás mögött. Szeremley szerint egyértelmű, hogy Sandahl-testvéreknek is nagyon fájt az eset, és „ha PR-t akarnak csinálni, akkor ennél viccesebb dolgot is ki tudnak találni maguknak”.

Egy másik forrásunk szerint viszont, a szőlőírtás arra mindenképpen jó volt, hogy az eddig kevéssé ismert borászat nevét sokan megismerték, és sikeresen fel tudta hívni a figyelmet magára, illetve a Magyarországon elhanyagolt öreg tőkék értékére. Ahogy fogalmazott: nem túl sok bort csináltak eddig, azt is főként külföldön próbálták meg forgalmazni, de mára rá kellett jönniük, hogy a magyar bort nagyon nehéz eladni külföldön, így nem mondhatnak le a magyar piacról sem.

Laposa Bence is mélységesen elítéli a pusztítást: "Teljesen elképesztő, ami történt, bármilyen konfliktust növényen megtorolni elfogadhatatlan és érthetetlen dolog".

Előtérben a Bazaltbor pincészet, háttérben a Sandahl Villa
Előtérben a Bazaltbor pincészet, háttérben a Sandahl Villa
Fotó: villasandahl.com

"Egyértelműen elítéljük azt, ami történt, és ahogy kezdettől fogva, most is támogatjuk a Villa Sandahlt. Pusztán ezért nem lehet senkit kiközösíteni Badacsonyban, mert külföldi"  - mondta az Indexnek Kardos Gábor, a Szeremley-birtok értékesítési igazgatója, Gérard Depardieu borainak magyarországi forgalmazója.

Az egyik épít, a másik rombol?

Az értékesítési igazgató szerint a környéken kétféle ember van: az, aki éjt nappallá téve dolgozik, hogy valamit felépítsen, mások pedig ezt próbálják akadályozni. Ebbe a sorba sorolta Kardos Gábor azt az esetet is, amikor az Adventi Balaton Átcsúszás szervezőjeként azt vette észre, hogy saját építésű polinéz katamaránját valakik a vízvonal alatt húsz helyen kifúrták, így a jeges vízben elsüllyedt volna.

Kardos szerint az eset kapcsán érdemes lenne elemelkedni a bulvárhírekben szereplő vandalizmustól, és inkább arról beszélni, hogy az öreg tőkének eddig Magyarországon nem volt sok értéke. Pedig ha a tőkéket annak idején jó helyre telepítették, és a gyökerek mélyre nyúlnak, jobban ellenállnak a szélsőséges időjárásnak. Ezeket a régi telepítésű szőlőket azonban Magyarországon nem sokra becsülik.

"A most kivágott terület sok százszorosán vágtak ki 30 év feletti tőkéket az utóbbi években, pusztán azért, mert már túl öregnek tartják. Ehhez képest például Franciaországban nagyra becsülik a kevesebbet, de magasabb minőséget, és szélsőséges években is megbízhatóan termő öreg tőkéket. Szigorú előírások alapján lehet csak a "vieilles vignes" (öreg tőkék) megnevezést használni a címkéken. Pontosan nyilvántartják és védik is az ilyen szőlőterületeket, ami követendő példa lenne, de nálunk még csak komolyabb kísérletről sem tudunk ebben a témában, sőt: a szakmán, illetve a borral mint divatos jelenséggel foglalkozó fórumokon sem foglalkoznak a kérdéssel" - mondta Kardos Gábor.

Most még inkább visz, mint hoz

A Villa Sandahl az első években nem termelt bort, a szőlőültetvények rekonstrukciójával foglalkozott. Bár a Villa Sandahl területe egyre nagyobb, egyelőre csak egy részén szüretelnek. Még a Zsuzsanna ültetvény átalakítása sem fejeződött be, így a 3,4 hektáros területnek csak a fele ad szőlőt, ami kb. évi 7 ezer palack bort jelent.

A Villa Sandahl Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. mérlege szerint az elmúlt három év mindegyikében közel 150 millió forintot forgattak a tulajdonosok a cég tevékenységébe, de az árbevétel ennek ellenére tavaly sem érte el a 9 millió forintot. A cégadatok szerint egyébként 2008-ban egy tartozás miatt felszámolást is indítottak a svéd testvérpár otthoni családi cége, a Sandahl International AB SE tulajdonában álló magyar kft. ellen. A felszámolási eljárás azonban a cég megszüntetése nélkül egyezséggel zárult.

Kilátás a Balatonra
Kilátás a Balatonra
Fotó: welovebudapest

Terhelhette a kiadási oldalt az is, hogy Sandahlék megnyerték maguknak tanácsadónak Fabien Stirn sigolsheimi borászt, az elzászi borvidék egyik vezető bortermelőjét. Vele együtt első osztályú, az elzászi grand cru borokéhoz hasonló borászati iskolázást dolgoztak ki, hogy a badacsonyi szőlőtermés és a modern, csúcsminőségű francia borászat eredményeit ötvözzék.

2006-tól 2010-ig rajnai rizlinget és szürkebarátot készítettek, 2011 nyarára már 8 különböző bort. 2010-től Bakó Ambrus borász készíti a borokat, aki az első közös évjárattal (2010) azonnal több díjat is nyert. Az angliai Decanter borversenyen a 2010-es évjáratú Sandahl "a Bélyegző" (the Stamp) boruk volt az egyetlen magyar száraz fehérbor, mely aranyérmet nyert. A franciaországi Riesling du Monde-on, a világ egyik legkomolyabb rajnairizling-versenyén ez a bor és a “Recept” nyert aranyérmet a Franciaországon és Németországon kívülről származó borok közül. A Bélyegző az egyik legkomolyabb magyar borverseny, a Pannon Bormustra 2012-es csúcsbora is lett.

Kombinálnak

A két hete megrongált 30 éves rajnai ültetvény a Villa Sandahl által használt terület töredékét jelenti, a 10 hektáros terület mindössze 6 százalékát. Ahogy egy a hegyet jól ismerő forrásunk fogalmazott, elképzelhető, hogy valakit egyszerűen nem fizettek ki, ezért folyamodott ilyen vandál figyelmeztetéshez. Olyan szóbeszédek is elterjedtek, hogy a cég esetleg a várható biztosítási összeggel akarta volna pótolni veszteségeit, de ezt Bakó Ambrus, a cég borásza határozottan cáfolta: "nem volt erre biztosításunk, bárki megnézheti a papírokat, aki ezzel kombinál".

Felmerült az is, hogy egy fanatikus azért hajtotta végre ezt a "tömegmészárlást", mert a rajnai rizling szőlőt idegennek tartja a Badacsonytól, ott ugyanis hagyományosan csak olasz rizlinget termelnek. "150-160 évvel ezelőtt a legnevesebb termelőknek, Bogyai Lajosnak és Ranolder Jánosnak előbb volt rajnai rizlingje, minthogy olasz rizlinget telepítettek volna. Ezt a szőlőt ráadásul nem mi, hanem harminc évvel ezelőtt az állami borgazdaság telepítette" - mondta erre Bakó Ambrus.

Sokaknak feltűnt viszont, hogy a cég kezdetben mintha szerette volna eltúlozni a pusztítás mértékét. A honlapjukon megjelent angol nyelvű közlemény először még úgy fogalmazott, hogy teljesen elpusztították az ültetvényt, később ezt arra módosították, hogy részben elpusztították. Kezdetben több tízmilliósra becsülték a kárt, ez mostanra legfeljebb néhány millióra apadt.

A Villa Sandahl várakozásai szerint a felújított szőlő egy-két éven belül 15 hektoliter bort hozott volna, ami körülbelül 2000 palackot jelent, mondta kérdésünkre a cég borásza. Ez az ő árszínvonalukon nettó nagykeráron mintegy 6 millió forint bevételt (de nem tiszta hasznot) jelent. Ha most nem vágják át a tőkéket, idén ennek a mennyiségnek az egyharmadát-felét, körülbelül 5 hektoliter bort állíthattak volna elő. Bakó Ambrus és munkatársai most is azt vizsgálják, a tőkék hány százaléka marad meg. Innentől ismét legalább három évbe telik, hogy számottevő mennyiségű bort lehessen készíteni az öreg tőkékről szüretelt szőlőből.