Megszűnik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
További Belföld cikkek
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
Jövő héten jelentik be a döntést, hogy megszűnik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH). Kormányzati körökből szerzett értesüléseink szerint a keddi kormányülésen döntöttek a kulturális örökség, többek közt a műemlékek felkutatásával és védelmével foglalkozó szervezet megszüntetéséről. A munkatársak egy része az Emberi Erőforrások Minisztériumához, egy másik része pedig a Belügyminisztériumhoz kerül. Sokaknak azonban felmondanának.
Utálták a polgármesterek és az ingatlanfejlesztők
A hivatal feladata a műemlékek felkutatása és védelme, ezen belül például, hogy ellenőrizze: a beruházások az örökségvédelmi törvénynek megfelelően történnek-e. Információink szerint ezen tevékenysége szúrta a szemét ingatlanbefektetőknek és önkormányzatok vezetőinek, amely a szervezet két éve tartó leépítéséhez, majd mostani megszüntetéséhez vezetett.
Az ingatlanfejlesztők és önkormányzatok helyzetét ugyanis nehezítette, hogy műemlékeket érintő fejlesztéseik építési engedélyeztetési eljárását a KÖH folytatta le, vagy egyenesen a KÖH adta ki az építési engedélyt. A KÖH követte az építkezés menetét is, és ha az nem felelt meg a műemlékes követelményeknek, akkor nem adta ki a használatbavételi engedélyt.
Szintén nehézséget jelentettek a KÖH által engedélyezett régészeti feltárások, amelyeket kötelezően kellett elvégezni a régészeti lelőhelyeken tervezett beruházásoknál. Úgy tudjuk, hogy legutóbb kormányzati szinten okozott problémát például, hogy a kecskeméti Mercedes-gyár építésének helyszínére 2,8 milliárd forintos régészeti feltárásra adott engedélyt a KÖH, amelynek költsége, mint minden ilyen esetben, a beruházót terheli.
Lehetett hallani ugyanakkor olyan hangokat is, amelyek szerint régészeti feltárásokat néhány esetben indokolatlanul rendeltek el, vagy a helyi múzeumok túláraztak.
A polgármesterek biznisze
A KÖH megszüntetésének érdekessége, hogy két hónapja nevezték ki a hivatal élére Cselovszki Zoltánt, aki az ötödik kerületi főépítészi posztját hagyta ott az elnöki székért. Cselovszki megkeresésünkre annyit mondott, hogy értesülésünket nem kívánja kommentálni.
Cselovszki 2000-től 2002-ig egyébként már vezette a hivatalt. Tevékenységéhez köthető a KÖH létrehozása, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Kulturális Örökség Igazgatósága összevonásával.
A műemlékvédelmi szervezetet két éve kezdték leépíteni. Előbb a műemléki felügyelőket helyezték át a megyei és kerületi kormányhivatalokhoz, mondván ezzel egyszerűsítik az építkezések ügymenetét. Mivel a felügyelők így már nem a KÖH alá tartoztak, munkáltatójuk a helyi szerv lett, könnyebbé vált az ingatlanfejlesztői érdekek érvényesítése a műemlékvédelemmel szemben, érveltek a kritikusok.
A hivatal súlyát egy júliusi döntéssel tovább csökkentették. A törvény elvette a KÖH és a Kormányhivatalok Kulturális Örökségvédelmi Irodái építéshatósági jogkörét, és csak szakhatóságként vonta be őket az építési engedélyezési folyamatba. A Borkai Zsolt (Fidesz), Habis László és Michl József (KDNP) által beterjesztett, és július 1-jén hatályba lépő módosítása súlytalanná tette a KÖH-öt az ingatlanos érdekekkel szemben, ezért lemondott a hivatal elnöke, Tamási Judit.
Sokat mondó, hogy a hivatalt ellehetetlenítő módosítást három polgármester, Győr (Borkai), Eger (Habis) és Tata (Michl) polgármestere terjesztette be. A jelentős műemléki ingatlanvagyonnal rendelkező városok ingatlanügyeit a könnyítések révén egyszerűbben lehet lebonyolítani.
Bár elvileg a örökségvédelmi munka nem szűnik meg, forrásaink szerint a téma a minisztériumokhoz szétosztva súlytalanná válik. A műemlékvédelmi és régészeti munka ugyanis nagy szakértelmet, és azt kiszolgáló hivatali rendszert igényel, hiszen az új építkezésektől eltérően a feladat nem uniformizálható. Minden egyes műemléki épület egyedi vizsgálatot és egyedi elbírálást igényel.