Orbán új rendszert alkot

Schneider felszólalása remek apropót teremtett Halász János emberierőforrás-államtitkárnak arra, hogy a devizahitelesek megmentéséről, a családokat támogató adórendszerről és kedvenc témájáról, az elmúltnyolcévről beszélhessen.

Fotó: Huszti István / Index

Sikerült elfogadni az agrárkamarai törvény kivételesen sürgős módosításával kiegészített napirendet, így következhetnek az interpellációk. Elsőként a szocialista Lukács Zoltán faggathatja a miniszterelnök helyett válaszoló, egyelőre még azonosítatlan minisztert vagy államtitkárt Esztergomról. Lukács - aki maga is Komárom-Esztergom megyei politikus - szerint a kormány teljesen ellehetetlenítette Esztergomot azzal, hogy inkasszót vetett ki a város adósságaira. "Esztergom most már rosszabb helyzetben van, mint mielőtt elkezdtek segíteni neki" - mondta. Kérte az inkasszó felfüggesztését, amit nyilván fel lehet függeszteni, mert egyszer egy interpellációjára válaszul már felfüggesztették, mégha Matolcsy miniszter szerint senki sem függesztheti fel az inkasszót.

A miniszterelnök helyett végül a kormány Nagy Válaszolója, Cséfalvay államtitkár felelt. Mégpedig azt, hogy a 2012. évi költségvetés kötelezi Esztergomot négyszázmillió forint befizetésére, tehát csakis az országgyűlés oldhatná fel az inkasszót. Cséfalvay szerint amúgy gyanús, hogy Esztergomnak pont annyi hiánya van, mint amennyit be kéne fizetnie az államkasszában, ráadásul ez alapján a város egymilliárd forinttal többől látja el a kötelező feladatait, mint egy évvel korábban, pedig a kormány tucatnyi intézmény működtetését vette át az országtól. Nem is burkoltan arra célozgatott, hogy az esztergomi városvezetés csal a könyvelésében.

Lukács szerint "valaki itt hazudik", mert legutóbb a kormány azt válaszolta, hogy nincs is inkasszó a város számláján, most pedig azt, hogy van, és azt csak az országgyűlés vonhatná vissza. Nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség viszont igen.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a kormány szerint sikeres elszámoltatás sikertelenségéről akarta kérdezni a miniszterelnököt, aki szerint a témában a vidékfejlesztési miniszter volna illetékes, aki viszont a leváltott elszámoltatási kormánybiztost, Budai Gyulát bízta meg válaszadással. Gaudi-Nagy szerint az elszámoltatás elmaradt, ezért talán a népnek kéne elszámoltatni a szocialistákat. Volt szó szemkilövésről is. A lényeg viszont az volt, hogy Gaudi-Nagy amúgy tényszerű meglátása szerint Budaiék egyetlen volt szocialista minisztert és vezetőt sem tudtak elítéltetni. "Gyurcsány Ferenc nem a börtönben éhségsztrájkol, hanem a Kossuth téren. Ez az elszámoltatás kudarca" - mondta. "Egyetért azzal, hogy sikeres elszámoltatásról van szó?" - kérdezte.

Budai természetesen elégedett az elszámoltatással, még ha sok mindenben egyet is ért Gaudi-Naggyal. Akinek viszont jogászként tudnia kéne, hogy az igazságszolgáltatás nem a kormány, hanem a bíróságok feladata.

Fotó: Huszti István

Ezután felsorolta, amit fel szokott, és ami szerinte az elszámoltatás sikerét igazolja. Azzal is egyetért, amit Gaudi-Nagy tőle idézett, vagyis úgy gondolja, igazat mondott, amikor azt mondta, amit. Amúgy kifejezett sikernek tekinti, hogy ezernél is több vizsgálata alapján hét (7) bírósági eljárás is indult. A témáról bővebben itt olvashat.

Gaudi-Nagy szerint a szocialisták röhigcsélése Budai válaszán is azt jelzi, hogy egyáltalán nem volt elrettentő ereje az elszámoltatásnak, ezért a választ nem fogadta el. A kormánytöbbség viszont igen.

Az elempés Ertsey Katalin is a miniszterelnököt kérdezte volna arról, hogy "menteni a menthetőt", de a miniszterelnök szerint a témában Navracsics miniszterelnök-helyettes az illetékes. A téma amúgy az azeri baltás ügye, amely Ertsey szerint morális válságot okozott.

Fotó: Huszti István

A kormány pedig bocsánatkérés helyett dacos válaszokkal szította tovább a feszültséget. Ertsey szerint a kormány kézigránátot dobott a Kaukázusra, és csak remélni tudja, hogy Orbán Viktor üzleti alkudozása nem követel majd újabb halálos áldozatokat. "Az azeriek azt állítják, Orbán Viktor volt a megegyezés kulcsa. Miben egyezett meg Orbán Viktor?" – kérdezte.

Navracsics Tibor szerint "súlyos" az interpelláció hangvétele, de ő most megpróbál tényszerűen válaszolni. Orbán Viktor látogatása előtt kaptak írásban kérést Safarov átadására. Állítása szerint írásos garanciát is kaptak a magyar ítélet végrehajtására.

Fotó: Huszti István

Mint mondta, más európai országok sem jártak volna el másként. Arról is beszélt, hogy Azerbajdzsánt pont Magyarország ellenében választották az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjává, tehát szerinte a nemzetközi közvélemény is megbízható partnernek tartotta az azerieket. Amúgy szerinte a kormány Safarov átadásával pont megszabadult az azeri-örmény konfliktustól. És a kormány még tiltakozott is. Az eljárást amúgy átláthatónak és áttekinthetőnek, transzparensnek nevezte. (A kormány először azután számolt be Safarov átadásáról, hogy Bakuban már megkegyelmeztek neki.)

Ertsey nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

a parlament őszi ülésszakán sem fogjuk közvetíteni.

Nyakó István a nyári szünetben kétségbeejtő helyzetbe került emberekkel találkozott, olyanokkal, akiknek már csak a közmunka jelent kiutat. Ezek az emberek nyomorban élnek, és a népszerű szélsőjobbos vádaskodás ellenére nem vállalnak csak azért gyereket, hogy az utánuk járó segélyekből éljenek. Ezek a kétségbe esett emberek egyre elkeseredettebbek, dühösebbek. Még kér a nép, mondta, most kéne adni nekik. "Ha a helyzet nem változik, a télen a családommal együtt éhen fogunk fagyni" – idézett egy kétségbeesettet. Azt kérték tőle, hogy családonként legalább egy ember lehessen akár egy évig is közmunkás.

Tállai András belügyi államtitkár úgy értette Nyakó szavait, hogy a szocialistáknak nem tetszik a közmunkarendszer, ezért követelik újra a "pénzszórást". Ezzel szemben a kormány értékeket szeretne teremteni az időben és fizetésben is lecsökkentett közmunkától, Komlóskán például a közfoglalkoztatottak ezer liter kecsketejet termeltek. Az "egyén" számára is értéket hozott az új típusú közmunka, mert az emberek most önbizalmat gyűjthetnek, végre úgy érezhetik, hogy képesek nyolc óra munkára, válaszolta.

"Akkor fogadják el a választ, ha maguk szerint meg lehet élni 47 ezer forintból" - üzente a kormánypárti képviselőknek Nyakó, aki nem fogadta el a választ. A kormánytöbbség viszont elfogadta, akármit is jelentsen ez.

Fotó: Huszti István / Index

A jobbikos Korondi Miklós szerint terrorcselekményeket követnek el a közösségi közlekedés ellen, ami ellen fel kéne lépnie a kormánynak. Mint kiderült, terrorcselekmény alatt a kábellopást érti, amelyek késéseket okoznak. Két lehetőség van, Korondi vagy nincs tisztában a terror szó jelentésével, vagy szerinte a késések rettegésben tartják a lakosságot. Beszélt még fertőzött vonalakról, ahol a rendőrség járőrözéssel megelőzhetné "a terrorcselekményeket". Hogy-hogynem még buzizni is tudott a felszólalásában, utalva arra, hogy a rendőrök "a homoszexuálisok felvonulását" bezzeg megvédték.

Fotó: Huszti István / Index

Kontrát Károly belügyi államtitkár szerint a kormány igenis fellép a kábellopások ellen, például azzal, hogy három év börtönnel sújtható bűncselekménnyé minősítette át a kábellopást. És már vagy 33 esetben sikerült kábeltolvajokat elfogniuk. Ellenőriztek háromezernél több fémkereskedést is. Az eredményeket biztatónak nevezte.

Fotó: Huszti István /

Korondi viszontválaszában magyargárdázott és elutasította az államtitkár válaszát. A kormánytöbbség viszont elfogadta.

"Júdás pénze" címen kérdezte volna a miniszterelnököt a gyurcsányista Vadai Ágnes, de neki is Navracsics Tibor válaszolhat majd. "Magyarországnak ma nincs kormánya, csak egy gyáva miniszterelnöke" - reagálta le rögtön Orbán döntését Vadai, majd "kufárkodással", gyávasággal, "porhintéssel", stb. vádolta Orbánt az azeri baltás ügyében. Utóbbival azért, mert a hivatkozott európai egyezmény egyáltalán nem kötelezi a magyar kormányt bárki kiadására. Ellenben arra lehetőséget ad, hogy az átvevő ország kegyelmet adjon az elítéltnek.

Fotó: Huszti István / Index

Navracsics nem akarja ugyanazt elmondani, amit már Ertseynek mondott, ezért csak azt mondta, hogy az eljárás "mindenben megfelelt a nemzetközi jog és erkölcs normáinak". Megjegyezte még, hogy a "vádolom" felütés, amivel Vadai élt, Emile Zola után vagy nagyon magasztos, vagy könnyen nevetségessé válik.

Fotó: Huszti István /

Vadai riposztként lebutázta Navracsicsot és elutasította válaszát. A kormánytöbbség viszont elfogadta.

Vadai Ágnes és Navracsics Tibor lohasztóra sikerült ütésváltásával véget is értek az interpellációk. Most az azonnali kérdések következnek, egyelőre semmi sem utal rá, hogy Orbán VIktor válaszolna - két folyamatban lévő kérdés közül egyre biztosan nem kell válaszolnia, egy másikra meg már régesrég kellett volna. Így viszont búcsúzunk. Az azonnali kérdések és kérdések után a parlament ma csak egy törvényt, a hulladékgazdálkodásról szólót szavazhatja meg. A további programról előzetesünkben olvashat bővebben.