Tapasztalt minibotrányhős az akasztós Varga

7 órát, 45 percet és 53 másodpercet beszélt összesen, 69-szer szólalt fel. Többet hallottuk a hangját ebben a ciklusban, mint Matolcsy Györgyét vagy Papcsák Ferencét. A fideszes Varga István a 118. helyen áll a képviselők parlamenti aktivititási ranglistáján, tehát bőven benne van a legtöbbet beszélő egyharmadban. Pártján belül a 32.

Az 59 éves, orosházi születésű ügyvéd számára ismerős lehet a helyzet, ami most a családon belüli erőszakról szóló mondatai miatt kialakult körülötte. Már azelőtt sikerült a politikai életben hírhedtté válnia, hogy egyáltalán országgyűlési képviselőnek választották volna 1994-ben.

A rendszerváltás után tagja volt a Justitia albizottságnak is, ami a kommunista bűnök elszámoltatására jött létre. Ebben az időben Antall József ragasztotta rá az akasztós Varga nevet. Erre büszke is, ahogy azt az Indexnek 2010 októberében adott interjúban elmondta. „Az én nagy botrányom az volt a 90-es évek elején – a világsajtóban is szerepeltem –, hogy a Justitia albizottságban ifjú titánként azt mondtam: Keitel és a német tábornokok felakasztása a nürnbergi perben justizmord [téves, jogellenes bírói ítélet] volt. Akkor mindent megkaptam a nagy intelligenciájú emberektől. Nácinak kiáltottak ki, még a HVG portrérovatában is szerepeltem, pedig országgyűlési képviselő sem voltam” – elevenítette fel azt az időszakot az interjúban.

Szereti az évfordulókat

Varga 1994-től két cikluson át MDF-es képviselő volt, majd 2002-ben kilépett a pártból, és átigazolt a Fideszbe. Nyolc év ügyvédkedéssel töltött kihagyás után, 2010-ben a Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi listáról jutott be a Fidesz színeiben az országgyűlésbe. Az alkotmányügyi, igazságügyi, ügyrendi, valamint a mentelmi bizottság tagja, és rendszerint nem is nagyon terjeszkedik túl ezeken a területeken. Ritkán szól hozzá olyan témákhoz, amelyek kívül esnek rajtuk.

Egy tipikus Varga István-felszólalást akkor is gond nélkül fel lehet ismerni, ha nem látjuk, ki beszél. Varga imádja emlékeztetni képviselőtársait a különféle történelmi évfordulókra. Felszólalásait rendszerint azzal kezdi, hogy elmondja, minek a napja van épp, László király szentté avatására, Széchenyi István szűzbeszédére vagy Kosztolányi halálára emlékeznek-e aznap a hozzá hasonlóan művelt magyarok. Varga tízezer kötetes könyvtárat birtokol, ez a tétel vagyonnyilatkozata két érdekesebb pontjának egyike. (A másik a 2010-ben vásárolt BMW kabrió).

A történelem a szívügye, de a saját önéletrajza megírására nem fordított túl sok gondot. A parlamenti honlapra feltöltött életrajz szűkszavú, és nyelvileg sem különösebben aprólékosan kidolgozott. Az egyeztetésbe olyan zökkenők csúsztak, mint "általános és középiskolai tanulmányaimat szülővárosában végezte". Pedig volna mit mesélnie, például azt, hogy „hetediziglen egyetlen kommunista nem volt” a családjában, mint ahogy azt egy 2011 decemberi felszólalásában elmondta.

Varga eszméje az ember, aki ujjait a korszak ütőerén tartja. „Széchenyi 150 éves évfordulóját ünnepeljük, akit Kossuth Lajos azért nevezett a legnagyobb magyarnak, mert »Ujjait a korszak üterére tevé, és megérzé annak lüktetéseit.« Én azt hiszem, hogy itt a XXI. században is sok Széchenyire lenne szükségünk” – fogalmazott 2010. október 12-i felszólalásában. Ez a beszéd egyébként tovább növelte Varga ismertségét. A lapokat és az ellenzéket napokig foglalkoztatta a következő kijelentése: „azért kell új alkotmány, mert amikor Orbán Viktor miniszterelnök úr letette az esküt, akkor ugyanezen a napon, 1205-ben II. Andrást királlyá koronázták Székesfehérváron, II. Andráshoz pedig az Aranybulla fűződik”. Varga szerint egyébként félreértették őt, a kijelentése csak arról szólt, hogy milyen érdekes, hogy mind a ketten ugyanazon a napon kerültek hatalomra.

Szeret nyomtatni

Vannak bizonyos dolgok, amelyeknél a korszak ütőerének lüktetése nem befolyásolja Varga Istvánt. Ellenzi például, hogy az elektronikus információtovábbítás kiszorítsa a nyomtatást, („…van, aki szereti kinyomtatni, és szereti nézni. Én például vizuális típus vagyok, nekem feltétlenül szükséges az, és mindig azt szoktam mondani, hogy nem lehet Ady-verset interneten olvasgatni. Aki tud Ady-verset olvasgatni, az megérdemli szerintem. Vagy a Nyugat folyóiratot sem tudom úgy olvasgatni, nyilvánvaló, hanem az ember azt kézbe veszi. Mindig azt mondom, hogy urambocsá' az újságot is szívesebben olvasgatom úgy, hogy megveszem és kézbe veszem.”), és lobbizott a vármegye kifejezés alkotmányban tartásáért.

Varga a családdal kapcsolatos ügyekben csak ritkán szólalt meg, bár ő maga nagycsaládos, öt édes és egy nevelt gyereke van, saját megfogalmazása szerint „gyakorlatilag egy fél futballcsapatnyi”. Salamon László mellett ő volt az, akinek a módosító javaslatára kikerült az új Büntető törvénykönyvből az együtt élők közötti lelki bántalmazás tényállása. (Az indokolásuk szerint a bűncselekmény törvényi tényállásának elemei más bűncselekmények tényállási alakzataiban is megtalálhatók, azaz lényegében felesleges ennek külön tényállás.)

A női panaszok jogosságáról alkotott véleményéről elárult egy keveset akkor, amikor Meggyes Tamás mentelmi jogáról beszélt tavaly októberben a parlamentben. Meggyes ellen a felesége, Kui Rózsa tett feljelentést, de a mentelmi bizottság úgy döntött: nem függesztik fel a képviselő mentelmi jogát. Varga az ügyet ismertetve nem győzte hangsúlyozni a feljelentő-feljelentett közti viszony jelentőségét: „nagyon fontos, képviselőtársaim, válófélben lévő férje, egyszerűbben kifejezve »keresd a nőt«".