Benyújtották az új választási eljárási törvényt
A Fidesz-KDNP benyújtotta az új választási eljárásra vonatkozó törvényjavaslatot, rögzítve az előzetes feliratkozás intézményét. A kormánypártok a registráció alkotmányos alapját is megteremtenék, az ehhez szükséges alaptörvény-módosítási javaslatot a fideszes Lázár János – a Miniszterelnökséget vezető államtitkár – terjesztette kedden a Ház elé. A politikus rögzítené, hogy "sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbevételhez kötheti".
Az eljárási törvényjavaslatot Lázár János frakciótársával, Kósa Lajossal és a KDNP-s Vejkey Imrével nyújtotta be a parlamentnek. Az indítvány tartalmazza egyebek mellett az előzetes választási regisztráció intézményét és a megújuló ajánlási rendszer szabályait, amelyek értelmében az országgyűlési választáson kétszáz ajánlás lenne szükséges az egyéni jelöltállításhoz, az európai parlamenti (EP) voksoláson pedig ötezer ajánlást kellene összegyűjteni.
Az indítvány értelmében a szavazás előtt legkésőbb 31 nappal kellene bejelenteni a parlamenti választáson induló egyéni képviselőjelölteket. A választási iroda legkorábban 48 nappal a szavazás előtt adja át az ajánlóíveket az igénylőknek, akiknek a jelöltté váláshoz kétszáz aláírást kell összegyűjteniük. Ajánlani azok a választópolgárok tudnak, akik a jelöltek bejelentésének határidejéig regisztráltak.
Az országos listákat legkésőbb a szavazást megelőző 33. napon kell bejelenteni. A tavaly elfogadott választójogi törvény kimondja: országos listát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és a fővárosban – minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.
A választópolgárok előzetes feliratkozására – amely ahhoz szükséges, hogy részt vehessenek a voksoláson – a szavazás előtti 15. napig lesz lehetőség.
Az ezentúl Nemzeti Választási Bizottság nevet viselő testületnek hét olyan tagja lenne, akit az Országgyűlés választ, mandátumuk pedig kilenc évre szólna. A választott tagok mellett a parlamenti frakcióval rendelkező pártok és a jelölő szervezetek által megbízott tagokkal egészülne ki a bizottság.
A Nemzeti Választási Központ mint a központi választási iroda lesz felelős – az előterjesztés alapján – a választások állami feladatainak megszervezéséért és lebonyolításáért. A Nemzeti Választási Központ a továbbiakban autonóm államigazgatási szervként működne.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
