A kormány kitarthat az állami mobilcég mellett

Valószínűleg újra kiírja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a pályázatot a negyedik mobilszolgáltatóra, amelyen ismét elindul a három állami cég (Magyar Villamos Művek, Magyar Posta, a Magyar Fejlesztési Bank) alkotta konzorcium – mondták az Indexnek az ügyet ismerő kormányzati források.

A Fővárosi Törvényszék múlt hétfőn jogerős ítéletében hatályon kívül helyezte az NMHH januári frekvenciatenderének végeredményét. Ez azt jelenti, hogy az állami cégek konzorciumából létrejött negyedik mobilszolgáltató, az MPVI Zrt. nem kezdheti meg a szolgáltatását. Az NMHH januárban azonban nem csak a negyedik mobilszolgáltató frekvenciájáról döntött, hanem a piacon jelenlévő három mobilszolgáltató is nyert frekvenciákat, amelyből a vidéki széles sávú mobilnetes lefedettségüket bővítenék. A bíróság ezeket a döntéseket is megsemmisítette. Az állam így elveszítette azt a 31 milliárd forintos bevételét, ami a frekvenciák árverése után folyt be a költségvetésbe.

A bírósági per a piacon jelenlévő mobilszolgáltatók kezdeményezésére indult. A meghozott ítéletben a fő kifogás az volt, hogy tavaly néhány hónapon belül két egymásnak ellentmondó rendelet is született a mobilpiacon történő állami szerepvállalásról. Tavaly július 4-én Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszter olyan rendeletet hozott, amely korlátozta volna az állami részvételt. Eszerint a mobilfrekvenciára kiírt pályázaton állami cég csak akkor indulhatott volna, ha az árverés első fordulója eredménytelen lesz. Tavaly augusztus elején, amikor az NMHH kiírta a pályázatot a negyedik mobilszolgáltatóra, ez a rendelet volt érvényben. Az időközben rendeletalkotási jogot szerző NMHH tavaly októberben a jogszabályt úgy módosította, hogy kivette belőle az állami részvétel korlátozásáról szóló részeket.

Készülnek a forgatókönyvek

Bár az ítélet óta több mint egy hét eltelt az NMHH és az MPVI Zrt. sem árult el részletet arról, mik a terveik a bíróság döntése után. Az NMHH múlt heti közleményében annyit írt: továbbra is úgy vélik, hogy szükség lenne egy negyedik mobilszolgáltatóra, ami hozzájárulna az árak csökkentéséhez, illetve a korszerű telekommunikációs szolgáltatások gyorsabb elterjedéséhez. Az NMHH arra a kérdésünkre, hogy újra kiírják-e a tendert, mindössze annyit válaszolt: tanulmányozzák a bírósági határozatot. Az állami mobilcég hétfői válaszában szintén annyit közölt, hogy jelenleg tanulmányozzák a bírósági ítéletet.

Mivel végleges kormányzati döntés még nem született, az ügyet ismerő források az Indexnek csak lehetséges forgatókönyveket tudtak felvázolni. A legvalószínűbbnek azt tartották, hogy a három állami cég alkotta konzorcium újra megpályázza a negyedik mobilszolgáltató frekvenciáját. Az állami mobilcég működésére rálátó tisztviselő szerint az NMHH akár még az idén kiírhatja az új tendert. Emellett szól az is, hogy a konzorciumnak már rendelkezésre állnak a megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek, többek között az a koncepció, amelyet még tavaly októberben közel 70 millió forintért készített egy finn cég, a Rewheel.

Egy másik lehetséges forgatókönyv szerint az állami mobiltársaság nem az állami konzorciummal a háta mögött indulna a pályázaton, hanem a távközlési technológiát beszállító külföldi céggel fogna össze. A konstrukció szerint a bázisállomásokért az állam nem egyszerre, hanem részletekben fizetne. A beszállítónak ez azért érné meg, mert évekig biztosítva lenne számára az állandó magyarországi piac.

A harmadik forgatókönyv szerint az állam letenne arról a szándékéról, hogy megjelenjen a mobilpiacon. Forrásaink szerint ennek azonban kicsi a valószínűsége. A kormányzat akkor sem tett le az elképzeléseiről, amikor Fellegi infokommunikációért is felelős fejlesztési miniszerként korábban nem támogatta a koncepciót. Fellegi állítólag úgy vélte, hogy a telített mobilpiac miatt a több milliárdos állami beruházás hosszú éveken keresztül nem lenne kifizetődő.

A forgatókönyvek közül várhatóan Németh Lászlóné fejlesztési miniszter előterjesztése alapján a kormány dönt majd. Elképzelhető azonban, hogy a döntés elhúzódik, forrásaink ezt azzal indokolták, hogy a bíróság ítélete meglepő volt, többek között az állami mobilcég vezetői sem számítottak ilyen jellegű döntésre.

Nincs fizetés a vezetőknek

Az MPVI idén márciusban alakult meg, a Magyar Posta 10, a Magyar Villamos Művek (MVM) 45, és az MFB Invest 45 százalék részesedésével. A társaság fő tevékenységeként a vezeték nélküli távközlést jelölték meg, a további tevékenységi körök között szerepel számítógépes játékok kiadása, valamint tévéműsor gyártása is. Az állami cég 10 milliárd forint fizetett a frekvenciáért, 500 milliós alaptőkével indult el, júliusban ezt 14,1 milliárd forinttal emelték meg. A cég székhelye a XIII. kerületi Dunavriág utcában található, augusztusban azonban az V. kerületi Regus Irodaházban is nyitottak egy telephelyet.

A társaság gazdálkodásáról egyelőre csak az előzetes pénzügyi beszámoló érhető el, amely a márciusi alapítástól az áprilisi bejegyzésig tartó időszakot öleli fel. Eszerint a cégnek ebben az időszakban nem volt alkalmazottja, tiszteletdíjat pedig nem fizettek sem az öttagú igazgatóságnak, sem az ugyancsak öt tagot számláló felügyelő bizottságnak. A beszámoló szerint ebben az időszakban a társaság 160 millió forintért vett igénybe különböző szolgáltatásokat. Az MPVI első májusi közgyűlésén havi bruttó 2 millió forintban határozták meg Schmidt Pál vezérizgató bérét. A közgyűlési döntés szerint Schmidt éves alapbérének 80 százalékáig prémiumra, valamint céges autóhasználatra is jogosult.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a társaság szeptemberig mennyit költött, illetve, hogy április óta fizettek-e béreket. Az MPVI sajtóosztálya azt válaszolta: a gazdálkodásról még nem rendelkeznek auditált adatokkal, azok csak a jövőben publikussá váló éves beszámolókból derülnek ki. Hozzátették: a jogerős bírósági döntés után az új munkatársak felvételét leállították, tiszteletdíjat az igazgatóság tagjai továbbra sem kapnak. A társaság ügyeit közelről ismerő tisztviselő az Indexnek azt mondta, az eddigi kiadásokat a bíróság ítélete ellenére sem tartják felesleges pénzkidobásnak, szerinte így kiderült, hogy az állam képes egy mobiltársaság létrehozására.

Forrásaink szerint a kormány azzal érvelt az állami mobilszolgáltató létrehozása mellett, hogy nemzetbiztonsági és üzleti szempontból nem volt helyes lépés, hogy az Antall-kormány 1993-ben privatizálta a Matávot, későbbi nevén a Magyar Telekomot. A kormány megalakulása után így - kormányzati források szerint – azonnal szóba került az állami mobiltársaság létrehozásának terve. Hasonló szempontok vezérelték a kormányt akkor is, amikor tavaly úgy döntött, hogy a kormányzati szervek kommunikációját biztosító gerinchálózatot áttereli a Magyar Telekomtól bérelt hálózatról az MVM hálózatára. Többek között ebből is adódott, hogy az állami mobilcégben részt vegyen az MVM.