Törvénybe foglalják a feltámadást

A jobbikos Dúró Dóra arra emlékeztette a miniszterelnököt, hogy 2008-ban az ország leszavazta a tandíjat. A kampányban még Orbán is azt mondta, hogy sosem járul hozzá a tandíjhoz. Most viszont már önmagát finanszírozó felsőoktatásról beszél, ahol minden diák maga állja oktatása költségét. Ezután a diákok elvándorlásáról beszélt, ami 2010 óta nő.

Orbán szerint a kormány százmilliókkal támogatja a fiatalok hazai munkavállalását. Szeptembertől már szakképzési programmal is, jövőre pedig elindul a munkahelyvédelmi akció is. Támogatják a 18-35 évesek vállalkozóvá, vagy fiatal gazdává válását. Lesz még államilag támogatott gyakornoki program is, mondta. "Most százhúszezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, a mélypont idején" - mondta. Azt is, hogy "tandíj nem lesz", aminek ellentmond, hogy a megfizetéséhez támogatott hitelt és ösztöndíjat adnak.

Dúró szerint akárminek is nevezik a tandíjat, az tandíj marad. Az pedig nem lehet célja a kormányzatnak, hogy eladósítsák a fiatalokat. "Egy igazságos rendszerben a saját tehetségük alapján tudnának boldogulni a fiatalok" - mondta, majd átadott egy tájékoztató füzetet a diákhitelről. Ezt Orbán megköszönte, majd arról beszélt, hogy a tandíj az, amit ha nem fizet be a diák, nem járhat iskolába. Ezzel szemben a kormány pénzt (hitelt) ad a diákoknak, hogy befizessék azt a valamit, ami nem tandíj.

A Betyársereg szélsőjobbos alakulat szlogenjeit idézte - cionisták irányítják az országot és ők tüzelik fel a cigányokat - a jobbikos képviselők nagyban helyeseltek.

Fotó: Huszti István / Index

A fideszes Balla Györgyöt érdekli, hogy mióta tud tanácsadója szocialista párttagságáról a Nemzeti Bank elnöke.

Simor nem vállalta a válaszadást, alelnökét, Karvalics Ferencet küldte maga helyett. Balla arról beszélt, hogy Braun Mesterházy Attila szocialista pártelnökkel egyeztetett, és utána adott ki tudja milyen tanácsokat Simornak. Hogy milyeneket, azt csak Simor tudja, ezért megvárná a jegybankelnök válaszát. "Eddig ebben az ülésteremben ilyen hosszan az a szó, hogy nem, még nem hangzott el" - tromfolt Balczó.

"Miért?" - tette fel a legegyszerűbb kérdést Kovács László a miniszterelnöknek. Mint kiderült, az azeri baltás ügyéről van szó, amit a külügy és az igazságügy is ellenzett, mert az azeriek nyilván elengednék Safarovot, amit az örmények nyilván megtorolnának. Ezért is utasította el az azeri kérést a Gyurcsány-, a Bajnai- és augusztusig az Orbán-kormány is. Akkor viszont Orbán találkozott Aliyev azeri elnökkel, és váratlanul megváltozott a miniszterelnök véleménye. Feljegyzések ugyanakkor semmiről sincsenek.

"Magyarország helyes és igazságos döntést hozott" - jelentette ki újra Orbán Viktor. "Igazságos döntést hoztunk, mert ha fordítva történt volna az eset, akkor is így jártunk volna el. Magyarországnak nek az örmény vagy az azeri érdekeket, hanem kizárólag a magyar érdekeket kell követnie" - válaszolta Orbán.

Hogyan történhetett volna fordítva az eset? Ha a balta mészárolja le az azerit az örmény testével? De akkor nem lehetett volna elengedni a fickót. Egy szót sem értünk.

Kovács szerint fordítva is hibás lett volna a döntés. Ráadásul, ha Orbán szerint semmi olyan nem történt, amire ne számítottak volna, akkor nyilván számítottak a nemzetközi elutasításra. "Miért?" - kérdezte. Orbán szerint elismerésnek is vehetné, hogy a diplomáciánk olyan erős, hogy az oroszokat és az amerikaiakat is egy oldalra állította, de ez nincs így. Mivel az oroszok és az amerikaiak is elismerték a döntést, így nyilván a diplomáciánk nem olyan erős a miniszterelnök szerint.

Fotó: Huszti István / Index

a viszonválasz.

A jobbikos Mirkóczki Ádám a cigány-magyar együttélés problémáját vizsgáló bizottságról szóló javaslatát propagálja, amit minden másik párt leszavazott, ergo nincs is joguk erről tovább beszélni. Felsorolt egy csomó településnevet, ahol olyan dolgok történtek, hogy szerinte Franciaországban olyanok miatt "már a kitoloncolás mellett törnének pálcát". "Nem lehet egyszerre két úrnak szolgálni, nem lehet egyszerre megfelelni a békés társadalom és bizonyos bűnözői körök érdekeinek" - mondta.

Orbán szerint a kérdés nagyon komoly, és nem szerencsés, hogy ilyen rövid idejük van rá. "Miért kell a cigánykérdést és az antiszemitizmust egy mondatban emlegetni" - kérdezte. Majd arról beszélt, hogy Mirkóczki bármikor felszólalhat, miért kéne "külön színpadot kovácsolnunk egy bizottság formájában" ahhoz, hogy a Jobbik aztán ott provokálhasson. Kettős mérce pedig nem lesz, mondta.

Mirkóczki szerint azért kéne színpadot ácsolni, mert nincs semmilyen színpad, semmilyen fórum, ahol ezeket a kérdéseket megtárgyalhatnák. Javasoljon a miniszterelnök úr, vagy a kormány, vagy bármelyik más párt valamilyen fórumot a kérdés megtárgyalására, javasolta. "Meg fogjuk fontolni a javaslatát" - felelte Orbán.

"93-98 között egyetemre jártam egy nyolcszáz lelkes faluból, egy kétkezi munkás családból, a falu legutolsó házából" - kezdte kérdését személyes szállal Osztolykán Ágnes, aki hálás azért, hogy Orbán 1998-ban eltörölte a tandíjat, és lehetőséget teremtett a hozzá hasonlók továbbtanulásához. 2010-ben viszont pont ennek az ellenkezőjét tette. "Az idén 22 százalékkal csökkent a felvételizők száma. A pótfelvételin 35-40 százalékkal" - mondta. "A kormány idén 32 ezer diáknak üzente azt, hogy menjenek isten hírével?" - kérdezte.

"Sem falusiak, sem cigány származásúak nincsenek eltiltva a felsőoktatástól. Vagyunk itt néhányan a patkó ezen oldalán, akik faluból jutottunk el a felsőoktatásba" - mondta. De szerinte annak nincs értelme, hogy a diákok olyan szakokon tanuljanak, amelyekkel aztán értéktelen diplomát szereznek. "Azt tanítsuk, aminek van értelme" - mondta Orbán. A fiataloknak meg kell fontolnia, hogy mit tanuljon, és mit várjon attól, amit tanul. "Én személy szerint minden falusit és minden cigány származásut arra biztatok, hogy tanuljon" - mondta.

Osztolykán szerint azok jutnak be a felsőoktatásba, akik minőségi középfokú iskolába jártak. A falvakból nagyon nehéz bejutni az egyetemre. Szerinte nincs támogatott képzés. Az emberek kilátástalanok, zárta. "Jó helyen mondja, hogy mennyit kell tanulni ahhoz, hogy faluból egyetemre lehessen kerülni" - ismételte meg Orbán, aki rendszerint falusi gyerekként hivatkozik önmagára. Szerinte elvi megfontolás áll amögött, hogy egy minimális tudás feltétele legyen a felsőoktatási felvételnek. Tandíj pedig nincs, mert van diákhitel, ismételte meg újra. "Bátran menjenek egyetemre, érjék el a ponthatárt" - mondta.

Voner János 2010 nyarára emlékeztette Orbánt, amikor még a miniszterelnök is az IMF hazaküldéséről beszélt, és arról, hogy az IMF-megállapodások mindig kedvezőtlenek az érintett országoknak. "Nem sokkal később kiderült, hogy az IMF mégiscsak a mi bankunk" - mondta. Fellegi előszobáztatásáról beszélt, meg az értékalapú ingatlanadó bevezetéséről, illetve pár fiktív IMF-es követelésről. "Mi lesz ebből? Mi lesz abból, hogy 180 fokban változik az önök véleménye?" - kérdezte.

"Megtanultam az elmúlt 22 évben, hogy az ismétlés sosem árt, úgyhogy megismétlem, amit a parlamenti nyitányon mondtam" - kezdte, majd arról beszélt, hogy csúnya dolog azt mondani, hogy az IMF-et hazazavarták. Mert nem, csak lejárt a korábbi megállapodás. A kormányt pedig nem lepte meg, hogy az IMF megszorításokat akar, mert azt szokott akarni. A szocialisták ott hibáztak, hogy ezt elfogadták. "2010-ben mi is csak ilyen megállapodást tudtunk volna kötni. De ilyet nem akartunk, ezért megvalósítottunk egy más családpolitikát" - mondta. Szó most sem lehet nyugdíjemelésről, vagy a munkát terhelő adók növeléséről, mondta. Bízik egy kedvező megállapodásban.

Volner elhiszi, hogy a kormány meg szeretné védeni a nyugdíjasokat, de ő a nyugdíjkorhatár emeléséről kérdezett. "Valósággal hemzsegett a hadi jellegű hasonlatoktól az önök kommunikációja" - emlékeztette Orbánt. Ehhez képest most ennek az ellenkezője történik. "Hát, én azért próbálkozok" - válaszolta Orbán, majd megismételte, amit az előbb mondott, kiegészítve azzal, hogy most sokkal jobb a helyzet, mint 2010-ben volt, mert megnövelték az ország mozgásterét. Majd a francia szocialista pénzügyminisztert idézte, aki elutasította hogy mások belenyúljanak az ország pénzügyeibe. "Ilyen szocialistákat szeretnénk mi is" - mondta, nagy derültséget kiváltva a kormánypárti padsorokban.

"Ki kell takarítani ezt a disznóólat" - idézte Orbán fejlesztéspolitikáról mondott 2010-es szavait Vágó, aki szerint ehhez képest annyi történt, hogy narancs színűre festették a falakat, és azt írták a Németh Lászlóné alá rendelt ügynökség kapuja fölé, hogy sertéstelep. "Attól az még disznóól marad" - mondta. Haverokról beszélt, akik Szajol és Püspökladány között vasútat építettek, miközben az "egyszerű embereknek" arra sincs pénzük, hogy felújítsák a lakásukat. "Nem változott semmit a fejlesztéspolitika a szocialisták óta" - mondta.

"Bár kétség kívül ezeket a kurucos, erős kifejezéseket használja, nem vagyok hajlandó megkérdőjelezni a jószándékát" - mondta Orbán Vágóról, aki annak a pártnak a képviselője, amit Orbán labancpártnak hív. Aztán arról beszélt, hogy még mindig kétségei vannak, nem lett volna helyesebb teljes egészében felszámolni a fejlesztési szervezetet. De az EU-val tárgyalva arra jutottak, hogy nem tudták volna akkreditáltatni az új intézményrendszert, így beragadtak volna a fejlesztési támogatások. "Nem tudtam mást tenni, így ezt tettem. Világossá tettem, hogy azt várom el, hogy a pénzügyi ciklus végére egyetlen forintot se kelljen visszaadni Brüsszelnek" - mondta.

"Köszönöm, hogy engem lekurucozott, a múlt héten még labancok voltunk, nem értem az összefüggést" - mondta Vágó. Aki azzal egyetért, hogy az összes pénzt hívják le és fizessék ki, csak nem mindegy, hogy kinek. Ő kis magyar vállalkozásoknak utalgatna pármillió forintokat. De úgy látszik, hogy "a haverok viszik haza nyergesvontatóval a milliárdokat". Orbán szerint az előző kormányok döntései miatt nincsenek olyan források, amiket kkv-knek adhatnának. "A fölhasználási célokat csak részlegesen tudjuk módosítani. Engem is gyötör néha a kétség, hogy a megindított programot van-e értelme befejezni, de vagy befejezzük, vagy visszaküldjük a pénzt" - mondta, ügyesen kikerülve az összes oligarcházós utalást.

A mai menet után még megmagyarázhatatlanabb, miért nem használ ki Orbán minden lehetőséget a személyes csörtézésre, hétről hétre a parlamentben. Ez az igazi eleme, olyan ügyesen váltogatja az udvarisságot a keménykedéssel és az iróniával, olyan gyorsan támad vissza, hogy ha az ember nem ismeri a konkrét ügyet - ez igaz a tévéközvetítés-nézők 99,9 százalékára - akkor majdnem mindig neki ad igazat. Az a pár ember meg, aki ismeri az ügyeket, tényleg nem számít.

a maratonira nyúló azonnali kérdések órája, egyben élő közvetítésünk is. Hamarosan összefolgaló cikkel jelentkezünk, amiben aztán beszámolunk arról is, milyen törvényeket fogad el ma az országgyűlés.