A bírák alkonyát foltozgatják az éjjel

Hiller István felszólalásával indul a nap, aki a közoktatás jövőjéről szól majd. Az első igazán aktuális felszólaló a kereszténydemokrata Michl József lesz, aki valószínűleg elmagyarázza, hogy miért nem kiigazítás a megszorítás, vagy fordítva. Témája ugyanis a kormány pénteki sajtótájékoztatója. Az elempés Jávor Benedek is erről szól majd, nála már "gyilkos megszorítások" a jelzős szerkezet. Vona Gábor tündérmeséből lett rémálma is a gazdaságpolitikáról szólhat. Ehhez képest a Fidesz vezérszónoka a hírközlési piactól védené meg az állampolgárokat.

A nap első intrepellálója, a szocialista Simon Gábor a rendszámtáblacsere megsárgult hírére kérdez rá. Az utána következő jobbikos, Ferenczi Gábor pedig arra, hogy miért ítéli halálra a cukorbetegeket a kormány. Az elempés Vágó Gábor pedig úgy véli, hogy csak lufi volt az otthonteremtő csomag. Nem csoda, hogy ezután kell egy jó öninterpelláció, ezúttal Talabér Márta kérdezheti meg, hogy mennyire is volt sikeres a szociális támogatások rendszerének átalakítása.

A második ellenzéki kört is szocialista, ezúttal Lukács Zoltán nyitja, aki a Vértesi Erőmű megmentéséért lobbizik majd. A jobbikos Egyed Zsolt a fészekrakókról beszél majd. A szocialista Harangozó Tamás a polgárőrökért lobbizik, a jobbikos Mirkóczki Ádám pedig az önálló határőrségért.

Olvasták a parlamenti előzetesünket? Akkor felejtsék el, amit ott írtunk az előzetes regisztrációs alkotmánymódosításról, arról ugyanis egyáltalán nem lesz ma szó. A helyzet az, hogy a tréfás kedvű kormánypárti képviselők két törvényjavaslatot is a "Magyarország Alaptörvényének Második Módosítása" címen nyújtottak be. Az egyik (a 8404-es számú) az előzetes regisztrációról szól. A másik (a 8288-as), amiről ma tényleg vitáznak, a bírói nyugdíjak ügyét próbálja rendezni azzal, hogy a 70-ről 62 évre csökkentett korhatárt 65 évre emeli.

Az elempés Kukorelly Endre író lemondott képviselőségről. Helyére a párt mától Lengyel Szilviát teszi meg képviselőnek. Lengyel népszerűbb a Pest megyei elempések körében, legalábbis erre utal a párt honlapjának beszámolója a cseréről:

"Az eset előzménye, hogy a párt Pest megyei kongresszusán augusztusban Lengyel Szilvia már megnyert egy bizalmi szavazást a megyei listáról a parlamentbe bekerült Kukorelly Endrével szemben. Ezt követően szeptember 5-én a választmány egy többórás ülésen hallgatta meg a képviselőt, majd szavazott arról, szeretnék-e, ha a politikus folytatná a parlamenti munkáját. Miután hatan voksoltak mellette és hatan ellene, Kukorelly Endre jelezte, hogy lemond a mandátumáról. A testület ezt a bejelentést egyhangúlag fogadta el."

Lengyel 40 éves gazdasági agrármérnök, Gödöllőn él, két gyermeke van.

Ebben a ciklusban 13. alkalommal változik a parlament összetétele. Egy alkalommal haláleset (Arnóth Sándor - Fidesz) történt, a többinél lemondás. Az LMP-ben ez a második csere, korábban Kaufer Virág mondott le. A jobbikos Samu Tamás Gergőnek azért kellett lemondania, mert elítélték hivatalos személy elleni erőszak miatt. A többi távozó azért ment, mert más fontos pozícióhoz jutott. Schmitt Pál például köztársasági elnök, Tarlós István főpolgármester, Pelczné Gáll Ildikó pedig EP-képviselő lett. A változások teljes listáját itt nézheti meg.

Kövér László alig hétperces késéssel nyitotta meg a parlament heti ülését - a képviselők még be sem értek a szokatlanul korai időpontra. Kövér nyitásként megemlékezett a parlament épületéről, ami ma száztíz évvel ezelőtt készült el. Az építkezés ugyan korábban elképzelhetetlen összeget emésztett fel, de sokezer embernek biztosított munkát, tudtuk meg. Ezután képviselői eskütétellel folytatódott az ünnepi program, az elempés Lengyel Szilvia a nyáron lemondott Kukorelly Endrét váltja.

Fotó: Huszti István

Kövér László nem feledte a jubileumot, így a házelnök nyomán idézzük fel a Parlament építésének néhány érdekes adatát: Az országház építkezéshez feltételül szabták, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Kivételt képez a főlépcső mellett található nyolc, egyenként hat méter magas márványmonolit, amelyet Svédországból hozattak. Tizenhét éven keresztül átlagosan ezer ember dolgozott rajta, 176 000 köbméternyi földet mozgattak meg; 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel. Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter, térfogata 473 000 köbméter.

Az információk innen vannak.

A szocialisták vezérszónoka a közoktatást választotta témájául. Két pedagógusszakszervezet is elkeseredett levelet írt a képviselőknek, amiben parlamenti vitanapot javasoltak a közoktatásról, amely szerintük a működőképesség határára érkezett. Hiller támogatja a javaslatot. A levél megírása óta ráadásul még a pedagógusbéreket is befagyasztották. "Teljes a fejetlenség, a bizonytalanság. Káosz van" - mondta Hiller, aki szerint a Klébersberg Intézet azt se tudja, mi van, és még a tanfelügyelőket se választották ki, pedig három hónap múlva már dolgozniuk kéne.

Hiller ezután bujtatott munkaidőnövelésről, bujtatva bevezetett kötelező napköziről beszélt. Meg arról, hogy a pedagógus-életpályamodellt mindenki fizetésemelésnek hitte. Például maga Hoffmann Rózsa is azt állította, hogy az életpályamodell az alapja az egész köznevelési rendszernek. Ezt törölték el most pénteken, a megszorítások bejelentésével. "Önnek most alapesetben le kéne mondania" - mondta Hoffmannak Hiller, aki amúgy elhiszi, hogy Hoffmann nem tudott az egészről semmit. Aztán egy érdekes csavarral arra szólította, hogy ne mondjon le, hanem vigye végig a harcot.

Hiller felszólalásában a Klebelsberg Intézetben lévő káoszról is beszélt. Ez a szervezet veszi át a közoktatási intézmények felügyeletét az önkormányzatoktól januárban. Vagyis minden általános- és középiskola működtetői lesznek, bár magát az iskolaépületeket az önkormányzatok megtarthatják, ha akarják. A részletekről itt olvashat.

Kövér László figyelmeztette Hillert, hogy méltányolja a türelmét, mert annak ellenére nem vette el tőle a szót, hogy fél perccel tovább beszélt. Aztán Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszolt. Szerinte a problémákat nem a Fidesz, hanem az előző kormányok és a világválság okozta. A válság miatt mindenhol a kisemberektől veszik el a pénzt. Ezzel szemben szerinte az Orbán-kormány a tehetősebbek jövedelmeiből von el. "A szakszervezeti levelet ismerem, tételesen megcáfoltuk annak minden állítását" - mondta. Például szerinte a Klébelsberg Intézet pontosan tudja, hogy mit csinál, november 1-re például már ki is nevezik a tanfelügyelőket.

Hoffmann szerint elég baj az, ha az önkormányzatoknak fogalmuk sincs a dolgukról, mert az volna a dolguk, hogy tudják. Az államtitkár szerint az életpályamodell csak egyrészt szólt volna a béremelésről, amiről amúgy törvényt is alkottak. Meg a költségvetésben is benne volt az a 73 milliárd, amit erre szántak. Az, hogy ezt azóta elvonták, szerinte még nem jelent semmit, mert szerinte jövő év szeptemberig még visszarakhatják. Hoffmann amúgy két esetben mondana le, ha ő követne el hibát, vagy ha a kormány tenne valami vállalhatatlant. De ilyen szerinte nem történt.

Meglepetésre a kormánypártok részéről a kereszténydemokrata Michl József igyekszik kommunikálni a pénteken bejelentett megszorításokat. Felszólalásában végül az általános problémák helyett ő is az oktatásra, a pedagógusok életpályamodelljére koncentrált. Szerinte a kormány pont rendezni készül a pedagógusbéreket. "Nem biztos, hogy időben sikerül beindítani az életpályamodellt" - ismerte el. "Késlekedni komoly dolog, és csak egészen komoly indokkal magyarázható" - mondta.

És talált is ilyen komoly magyarázatot. Gazdasági bizonytalanság van a válság miatt. A kormány még így is megoldotta a hitelválságot, támogatja a kisvállalkozásokat, élénkíti a munkaerőpiacot, vélekedett. Sajons a pedagógusok béremelésére már nem futja. Ezután kiállt Hoffmann mellett, aki nyilván nem tehet róla, hogy ez történt. Bezzeg, ha nem csalnánk adót, akkor jutna közoktatásra is, zárta felszólalását Michl a választópolgárok lelkiismeretére apellálva.

Michl József (KDNP) korábban törekedett az iskolai testi fenyítés legalizálására, vagy legalábbis a kategorikus tiltás eltörlésére. „Van olyan gyerek, akinek egy koki dicséretnek tűnik, és van olyan, aki vérig sértve elrohan az ombudsmanhoz. A tanárral szemben most akkor is el kell járni, ha a gyerek nevet a kokin. Itt van az én gondom, hogy ez egy gumijogszabállyá válik, ami ha akarom, ilyen, ha akarom, olyan" - mondta a paragrafusról. Később azonban visszakozott ettől a tervtől, és visszavonta az ezzel kapcsolatos javaslatát.

Mivel a pedagógusokról szólt ez a felszólalás is, erre is Hoffmann államtitkár válaszolt. Először is megköszönte, hogy bár a téma ugyanaz volt, a hangvétel mennyire más, mint az ellenzéki felszólalásban. Ezután arról vallott, hogy maga is tanárember. Majd újra a nemzetközi válság begyűrüzésével indokolta, hogy miért nem jut mégsem pénz a béremelésre, amit csak elhalasztanak, ha egyáltalán. A köznevelési törvényt pedig azért nem közoktatásinak hívják, mert az iskoláknak a gyerekek nevelésében is szerepet kell vállalniuk. Ezért kellene egész napos iskola, amit a törvény ugyanakkor nem ír elő - csak az iskoláknak teszi kötelezővé a nyitva tartást. Optimista pedagógusokat, adta ki végül a jelszót.

Az államtitkár arról beszélt, hogy maga is tanár. Valóban, a 90-as években gimnáziumi francia és orosztanár volt. Aztán igazgatóhelyettes, igazgató és egyetemi oktató is lett.

Az LMP vezérszónoka bezzeg már gyilkos megszorításokról, vágyálmokra alapozott nyári költségvetésről beszélt. "Önök tényleg azt gondolták, hogy a valóság az tökmindegy?" - kérdezte. Lehet, hogy a kormányüléseken ez így megy, de a valóság bebizonyította az ellenkezőjét, mondta. Majd azzal poénkodott, hogy a kormány csomagolóüzemet nyithatna. "Ugyanazt az elhibázott matolcsyzmust folytatják" - mondta, hiszen a kormány szerinte virtuális bevételekkel sakkozgat, ahelyett, hogy eltörölné az egykulcsos adót, vagy leállítaná a stadionépítéseket.

Ezután Jávor is a pedagógusbérekről kezdett beszélni, mintha más választói csoport nem is létezne az országban. Aztán rátért a segélyezési plafonra. Mint mondta, miután a kormány levitte a közmunkabéreket, most a segélyeket is ehhez igazítja. Bírálta a közszféra leépítését, "a közért dolgozók kirúgását", amely szerinte húsz éve minden kormánynak "a mániája". Szerinte a közalkalmazottak kirúgása helyett inkább kevesebb pénzt kéne csorgatni a haveroknak. És el kéne törölni az egykulcsos adót. "Ennek eredményeként Giró-Szász András kénytelen lesz kevesebb konyakot inni" - jegyezte meg. Az LMP szerdán bemutatja saját költségvetését az A38-on, hívott meg mindenkit.

Giró-Szász András kormányszóvivő mondta egy tévéinterjúban a minap, hogy nem ilyenkor kell konyakot rendelni, érzékeltetve, hogy a válságban inkább annak kellene örülni, hogy nem csökkennek a pedagógusbérek (mert kiderült, hogy szeptemberben nem is emelkednek). Az LMP rögtön lemondásra szólította fel a szóvivőt. Ön kiakadt a metaforán? Itt megnézheti a nyilatkozatot, és itt szavazhat is:

A kormány nevében válaszoló Cséfalvay Zoltán gazdasági államtitkár ugyan nem használna olyan kifejezéseket, hogy tökmindegy, de szerinte az LMP-nek tökmindegy. Tökmindegy az elmúltnyolcévben volt, amikor a szocialisták eladósították az országot. "Idén nyáron több mint háromszázmilliárd forint adóságot, fejenként harmincezer forint szocialista adóságot törlesztett ez az ország" - mondta. A gazdagok pedig jövőre 51 milliárd forinttal több tb-járulékot fizetnek majd. Magyarország két évvel vezet az európai országok előtt a munkaerőpiac átalakításában, tudtuk meg. Ezzel szemben Cséfalvay szerint az LMP a leszakadás pártja. Javasolta, hogy az LMP változtassa meg a nevét LEMP-re, ami a lengyel kommunista állampárt volt.

Cséfalvay Zoltán a Lengyel Egyesült Munkáspárt nevét ajánlotta az LMP-nek, ez volt Lengyelország MSZMP-je. Részleteket itt olvashat róla.

A jobbikos Vona Gábor választóvonalnak érezte Matolcsy múlt pénteki bejelentését a megszorításokról. Mert a Fidesz most már önmagával került szembe. Matolcsy a gazgaságpolitika Chuck Norrisa, aki reptében a legyet is megszorítja, tréfálkozott. És bár Vonát meglepték a megszorítások, nem lepték meg a megszorítások, mert a kormány állandóan megszorít. Orbánt Gyurcsányhoz hasonlította, aki szintén a saját válságmentő tervei okozta válságokra dolgozott ki újabb válságmentő terveket. Matolcsyra meg csak azért érdemes figyelni, mert az lesz, amiről azt mondja, hogy nem lesz.

"Önök szó szerint elbaltázták ezt a lehetőséget" - mondta a keleti nyitás politikájáról, visszautalva az azeri gyilkos ügyére. Orbán meg pont azokat a megszorításokat valósítja meg, amiket az IMF kérne. "Az MSZP és önök között az egyetlen különbség, hogy a szocialisták az IMF-fel szeretnek megszorítani, önök pedig az IMF nélkül is megszorítanak" - mondta. Aztán arról beszélt, hogy szerinte csak a Jobbiknak van programja. Például ők újratárgyalnák az államadósságot. Zárásként előrehozott választást követelt.

"A kormány eltökélt az államháztartási hiány három százalék alatt tartásában" - kezdte válaszát Cséfalvay, aki szerint ez a legfontosabb kritériuma az államadósság csökkentésének, ami amúgy is 81 százalékról 77 százalékra csökkent. Az államadósság csökkentésében minden tanácsot megfogadnak, de az adósság átrendezésének semmi értelme. A pénteki csomag a gazdaság fehérítéséről, a kisebb államról és a tehermegosztásáról szól, mondta. Az első célt szolgálja az ATM-adó és a pénztárgépek bekötése a NAV-ba.

Az ismert amerikai filmszínész és Matolcsy György közti esetleges párhuzamon tovább gondolkodhat, ha kiolvassa ezt az oldalt. (Angolul van.)

"Minden magyar érdeke a kicsi és hatékony állam" - mondta a következő pontról. A tehermegosztásra pedig szerinte az egykulcsos adó a legjobb példa, mert a szuperbruttó kivezetése bruttó 202 ezer forintos jövedelem felett mindenkinek jó, a tb-plafon eltörlése pedig csak a bruttó 661 ezer forintnál többet keresőknek rossz. "Lépéseinknek megvan a logikája, még ha a tisztelt képviselő úr ezt kétségbe is vonná" - tromfolt.