Elszabadult egy turul a Parlamentben

A kereszténydemokrata Hoffman Pál, illetve három fideszes képviselő, köztük a balatonfüredi polgármester, Bóka István javaslatára megemelték az önkormányzatoknak ingyen átengedhető állami vagyon felső értékhatárát 15 milliárd forintra. A hatályos költségvetés ötmilliárd forintban maximálta az átadható vagyon összértékét, míg 2011-ben az értékhatár még tízmilliárd forint volt.

Az indoklás szerint az idei, ötmilliárd forintos keretet már rég kimerítették az önkormányzatok, melyek folyamatosan nyújtanak be újabb igényeket állami vagyontárgyakra. Az újabb tízmilliárd forintnyi vagyon átadása az indoklás szerint nem növelné a költségvetés hiányát, mert az államháztartási törvény január 1. óta hatályos módosítása alapján nem is növelheti. Ellenben az, hogy az átadott vagyon fenntartási költségeit az átadás után már az önkormányzatok állnák, a központi költségvetés kiadásait csökkentené.

A zárszámadás valójában az előző évi költségvetés teljesítési igazolása. És bár nem állítjuk, hogy sorról-sorra átböngésztük az emészthetetlen mennyiségű adatot - csak a legösszetettebb törvényeknél is legfeljebb négy-ötoldalas általános indoklás 123 oldal -, annyit mindenképpen megállapíthatunk, hogy Matolcsy György és a kormánytöbbség szerint sikerült teljesíteni az előző évi költségvetést. És ehhez alig háromezermilliárd forint magánnyugdíjpénztári vagyon einstandolására volt szükség.

Aki ennél bővebben tájékozódna a tavalyi költségvetés teljesüléséről, itt mindent megtalálhat, amit a témáról Matolcsy említésre méltónak gondolt.

A szavazás vidám pillanata volt, hogy az eredményhirdetés közben valakinek a számítógépéből felcsendült a Fehérvári huszárók című sláger, amivel a levezető elnök, Balczó Zoltán szerint az ismeretlen rendbontó nyilván a miniszterelnöknek akart kedveskedni.

Mint arról a múlt héten már megemlékeztünk, a kormánypárti frakció tréfás kedvű képviselői két törvényjavaslatot is az alaptörvény második módosításának kereszteltek el. Ha eltekintünk attól, hogy már eddig is egynél többször módosították az alaptörvényt - azaz a legjobb esetben is legfeljebb a harmadik módosításról beszélhetünk -, ez akár bölcs előrelátás is lehetett. Végül is, beterjesztéskor még nem tudhatták, hogy a két második (értsd: a harmadik és a negyedik) közül melyiket fogadják el majd előbb.

Mindegy is, a lényeg, hogy a most tárgyalt törvényjavaslat az alaptörvénnyel leváltott alkotmány utolsó két évében végrehajtott módosításainak gyakorlatát viszi tovább, vagyis aktuálpolitikai érdekből írnak hozzá az ország alaptörvényéhez, amit Orbán miniszterelnök hatályba lépésekor még gránitba vésettként jellemzett.

Arról van szó, hogy Lázár János az új választási eljárási törvény beterjesztésekor megígérte, hogy előzetes normakontrollt kér majd az Alkotmánybíróságról. És hogy ebből ne legyen baj, beterjesztette alkotmánymódosítását is, amivel az előzetes regisztráció az alaptörvény részévé válhat.

Lázár eredeti, szűkszavú javaslata még csak arról szólt, hogy sarkalatos törvény előírhatja az előzetes regisztrációt, de mert annak a részletszabályai önmagukban is alkotmányos aggályokat vetnek fel, Salamon képviselő módosító javaslatával konkrét eljárási részletszabályok vállhatnak alaptörvényünk részévé október 29-én.

Például az, hogy a regisztráció 15 nappal a választás előtt lezárul, vagy az, hogy Magyarországon élő választó csak online vagy személyesen regisztrálhat, levélben semmi esetre sem.

A javaslatról a tréfás kedvű szocialisták név szerinti szavazást kértek, aminek ugyan még nem tudjuk a hivatalos végeredményét, de a kormánypártok támogatták, így biztosan megkapta a kétharmados támogatást. Megjegyeznénk, hogy a szocialisták közül sokan ott se voltak a szavazáson, például Mesterházy Attila pártelnök is hiányzott.

Ezután következett a meglepetés. Gulyás Gergely és Salamon László fideszes képviselők javaslatát, hogy az új előzetes regisztrációs szabályok ne vonatkozzanak az országos népszavazásokra, nem támogatta sem az előterjesztő Lázár János, sem a kormány, sem az alkotmányügyi bizottság. A kormánypárti frakciók viszont megszavazták, ráadásul, ha jól számoltuk a szavazatokat, a kormány tagjai és Lázár János is. És jól számoltuk.

Ne tévessze meg a csalóka cím! Képviselőink nem a nemzetközi maffia működéséről, hanem a bűnözés elleni közös európai fellépés kereteiről alkottak törvényt. A harmonizáció eredményeként a jövőben az EU-országok között megszűnik a formális kiadatás, amit gyors átadási eljárás vált fel. Ezzel párhuzamosan a tagállamok kölcsönösen elismerik a büntető ügyekben hozott bírói határozatokat és ítéleteket is.

Ebben a törvényben rendezik az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos kérdéseket is. A törvény szabályozza továbbá a büntetőügyekben az eljárási jogsegély, vagyonelkobzás kérdését. És rendezi a tagállami ítéletek végrehajtásának kérdését is. Ezt eddig az érintett tagállamok közti megegyezésre bízta a törvény, mostantól viszont általános és részletes szabályozást és feltételrendszert állítanak fel.

A hangzatos nevű alap valójában a magánnyugdíjasoktól einstandolt vagyon kormányzati elnevezése. Lázár János javaslatára most annyi történik, hogy az elvett 3000 milliárdból még meglevő pénzt átadják a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, ami értékesítheti azt. Mondhatnánk, eltőzsdézheti.

A befolyó bevételeket aztán az államadósság csökkentésére kell fordítani, vagyis nyugdíja már biztosan nem lesz belőle azoknak, akiktől elvették. A módosítók elfogadása után magáról a törvényről legközelebbi ülésén, október 29-én határozhat a parlament.

Navracsics igazságügyi miniszternek szívügye a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsítása, legalábbis nem először módosít törvényt ennek érdekében. Korábban például már elérte, hogy ha egy beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, akkor a régészeknek harminc napjuk van kutakodni a beruházás helyszínén.

Most azzal gyorsulhat tovább a beruházások megvalósulása, hogy a kormány a koordinációs feladatokra kormánymegbízottat jelölhet ki, akinek a feladat- és hatáskörét rendeletben meg is határozhatja. A kormánymegbízott ezután bármilyen hatóságot soron kívül utasítgathatna, olajozva ezzel a gyakran akadozó ügyintézést.

Ezt a törvényt is az október 23-i szünetet követő héten fogadhatják el végleg.

Matolcsy György a fordított áfával és a gázüzemű autók üzemanyagaként használt gáz jövedéki adójának két lépcsőben történő megduplázásával igyekszik plusz forrásokhoz juttatni az egészségügyet. Legalábbis a névleg az egészségügy többletforrásokhoz juttatását célzó törvényben kezeli ezt a két problémát, ahogy azt is, hogy a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó egy naptári hónapban legfeljebb másfél millió forintot fizethessen ki készpénzben szerződéses partnerének. Ezt ugyan a költségvetési bizottság végül kihúzta a törvényből, de a helyére beillesztette az innovációs járulék új szabályozását.

Mindennek nyilvánvalóan semmi köze az egészségügyhöz. Hát még a köznevelési törvénynek, amit szintén módosítanak, megteremtve a lehetőséget arra, hogy a háromezer lakosnál kisebb települések is megtartsák iskoláikat, amennyiben az önkormányzat biztosítja a köznevelési feladatok ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket és van elég bevétele az iskola fenntartásához.

Azért persze akadnak olyan passzusok is a törvényben, melyeknek legalább áttételesen van közük az egészségügyhöz. Emelik például az alkohol- és dohánytermékek jövedéki adóját. A vágott dohány nagy barátja, Lázár János megnyugodhat, a cigaretta jövedéki adója a jövőben is sokkal magasabb lesz a fogyasztási dohányénál, és mindkettő alacsonyabb lesz annál, amit Matolcsy eredetileg javasolt. A cigarettára a jövőben is kétféle jövedéki adót vetnek ki - ezer darabonként 12500 forintot, plusz a kiskereskedelmi ár 31 százalékát, összesen legalább 24920 forintot. A vágott dohány után csak a kiskereskedelmi ár alapján kell adózni, a cigarettadohány jövedéki kulcsa 52 százalék, de legalább kilogrammonként 12460 forint. Magyarán, 19 szálas dobozokkal és 50 grammos csomagokkal számolva 1000, illetve 1200 forint az az árhatár, ami alatt minden termék után ugyanannyi jövedéki adót kell fizetnie a gyártóknak, ennél olcsóbban csak saját nyereségük rovására árulhatják terméküket.

Jelentősen megemelik az alkohol jövedéki adóját is. Az égetett szeszek adója hektoliterenként 40-50 ezer forinttal, de a bor és a sör jövedéki adója is nő tíz százalékkal. Pontosítják továbbá az energiaital meghatározását a népegészségügyi termékadóban.

A parlament szeptember utolsó hetében fogadta el Pintér Sándor belügyminiszter javaslatát, aki az örökségvédelem eddigi rendszerének felszámolása után rugalmasabbá kívánta tenni az épített környezet alakítását és védelmét is. A miniszter indoklása szerint így "a beruházói érdekek egyensúlyba kerülnek az önkormányzati fejlesztési és rendezési elhatározásokkal". Azaz, az új épületek "megvalósítása biztonságosabbá válik", mert a szabályok "rugalmasabbá tehetők" lesznek.

Hogy még mi mindenről szólt a három hete elfogadott javaslat, bővebben itt olvashat. Most más miatt érdekes a téma. Áder János köztársasági elnök ugyanis kifogásolta, hogy az elfogadott törvény felhatalmazást adott a miniszternek arra, hogy rendeletben határozza meg a települési önkormányzatok helyi parkolási rendjét megalapozó szabályokat. Ez viszont Áder szerint ellentétes az önkormányzati törvénnyel, ahol a parkolást önkormányzati hatáskörbe adták.

Az elnöki vétó után benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatával Pintér belügyminiszter, az elnök kérésének megfelelően egyszerűen törölné a vitatott passzust.