Bécsbe mennek abortuszra a magyar nők

Magyarországon egy 10 és fél hetes várandós nőt arra hivatkozva utasítottak el a terhességmegszakítás előtti kötelező tanácsadásról, hogy az abortuszt már csak a 12. hét után lehetett volna elvégezni. Ezután a nő úgy döntött, inkább külföldön végezteti el a műtétet. A fenti példa ugyan egyedi, viszont egyre több nő választja, hogy nem Magyarországon, hanem a szomszédos Ausztriában végezteti el az abortuszt, ahol választási lehetősége is van: művi vagy gyógyszeres úton.

Christian Fiala, egy bécsi klinika  szülész-nőgyógyász professzora a Patent Egyesületnek a témában tartott szerdai konferenciáján kifejtette, az elmúlt egy évben egyre több magyar nő érkezik a rendelőjükbe. Hetente átlagosan négy-hat magyar nő fordul meg náluk, Ausztriában ugyanis legálisan választhatják a tablettás magzatelhajtást is.

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet májusban ugyan regisztrálta az abortusztabletta magyarországi forgalmazását, ám az alkalmazás kockázata és a hosszú távú mellékhatásaira hivatkozva nem engedélyezték az eljárást.

A tabletta használatát hét éve a magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium állásfoglalása is támogatta – kórházi körülmények között és a terhesség nyolcadik hetéig –, alkalmazásához azonban májusig hiányzott a vegyület hazai gyógyszerhatósági regisztrációja. Az adminisztratív akadály elhárult, a tablettás terhességmegszakítás bevezetése mégis húzódik a kereszténydemokrata politikusok aggályai miatt.

Ötször drágább, de megéri?

A gyógyszeres abortuszt választó nők többsége a terhesség korai szakaszában keresi fel a bécsi klinikát, ugyanis sok orvos ekkor még nem hajlandó elvégezni a sebészeti beavatkozást, viszont a nők nem akarnak várni, minél előbb túl akarnak lenni a kellemetlen helyzeten.

A beavatkozás nem olcsó, a művi és a tablettás megszakítás is egységesen 490 euróba (140 ezer forintba) kerül. Magyarországon egy abortusz ennek az ötödébe, 29 710 forintba kerül, amihez viszont hozzájön a hálapénz, így a tehetősebb, középosztálybeli nőknek akár jobban megéri, ha a szomszédos országot választják. Christian Fiala szerint nemcsak azért megy hozzájuk egyre több magyar, mert Ausztriában magas szintű kezelést kapnak, vagy mert megválaszthatják a műtét időpontját, hanem mert kedvesebben is bánnak velük, mint idehaza.

A szülész-nőgyógyász elmondta: nem egy magyar (és német) páciens panaszkodott arra, hogy otthon az orvosok, a műtét előtti kötelező tanácsadásnál is sértően és tiszteletlenül bánnak velük, nem beszélve arról, hogy kínosan érzik magukat, hogy egy idegen embernek kell magyarázkodniuk, miért akarják elvetetni a magzatot.

Nem minden magyar nő a gyógyszeres megszakítás miatt megy a szomszédos országba, de vonzó számukra, hogy nincs várakozási idő, kötelező tanácsadás, sőt, a pácienstől még személy igazolványt sem kérnek, csak egy nevet. „Akár hamis nevet is mondhat, egyetlen dolgot viszont komolyan megkérdezünk. Azt, hogy egészen biztos meg akarja-e szakítani a terhességet?” – mondta a professzor.

Középkori szabályozás

A húsz éve praktizáló orvos szerint az abortusz magyarországi szabályozásának „középkorra jellemző korlátozásával” furcsa nehézségeket gördítenek a nők elé. „Szomorú, hogy ezért másik országba kell utazniuk, ugyanis ennek egy alapvető egészségügyi beavatkozásnak kellene lennie" – jegyezte meg Fiala, aki szerint az abortuszturizmus okait a nem megfelelő jogszabályokban kell keresni, hogyha azok nem jól reflektálnak a nők valós jogi igényeire. Például azokban az országokban, ahol nincs túlszabályozva az abortusz kérdése, alacsony az abortuszok aránya.

„A nők ha nem tudják, vagy nem akarják felnevelni a gyereket, a jogi kerettől függetlenül meghozzák a döntést: így vagy úgy, de elvetetik a magzatot”. A professzor annak az ellenvetésének is hangot adott, hogy nem érti, Magyarországon miért képezi vita tárgyát a tabletta, ha azt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is elfogadta, és szerepel az alapvető gyógyszerek listáján. A tablettás terhességmegszakítást a nemzetközi szervezet biztonságos módszernek ajánlja az első trimeszterben a tizedik hétig, a második trimeszterben pedig a 12-22. hét között.

Volt, nincs

Magyarországon az elmúlt két évben egy budapesti magánklinikán ugyan végeztek gyógyszeres terhességmegszakítást – a törvényi előírásoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően –, mégis a tabletta alkalmazhatóságával kapcsolatos politikai viták miatt az intézmény úgy döntött, szeptembertől felfüggesztik a tablettás abortuszt.  A Népszabadság birtokába került feljegyzés szerint ugyanis a gyógyszeres abortusz betiltásának lehetőségeit kutatva a kormányzat azt is vizsgálta, miként lehetne megszüntetni a tabletta alkalmazását a klinikán. Az egészségügyi államtitkárságnak készített szakértői véleményből az is kiderült, hogy nincs jogi lehetőség a tabletta betiltására. Ennek ellenére a klinika magától bedobta a törülközőt.

Liberális kanadaiak, szigorú lengyelek

Az abortusz szabályozására országonként más és más a gyakorlat. Míg Magyarországon és Németországban is három nap a műtét előtti kötelező két tanácsadás közötti várakozási idő, Belgiumban hat nap, Ausztriában, Finnországban, Norvégiában, Spanyolországban nincs ilyen megkötés. A magyar abortusztörvény a liberálisabb szabályozások közé tartozik Európában, szemben Lengyelországgal.

A lengyel adatok viszont azt mutatják, amikor illegálissá vált az országban az abortusz, semmilyen demográfiai hatást nem tudtak elérni, nem nőtt a születések száma. A lengyel parlament egyébként szerdán vetette el az abortusztörvény szigorítását. A képviselők többsége elutasította a nemzeti konzervatív ellenzék törvénytervezetét, amely az amúgy is igen korlátozó jogszabály további szigorítását célozta. A javaslat akkor is megtiltotta volna a művi vetélést, ha nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a gyermek súlyos testi vagy szellemi károsodással jön világra.

Németországi adatok szerint azok a nők, akik az abortusz mellett döntenek, többségükben 20 és 35 év közöttiek, általában már van legalább egy gyerekük, így ez is azt mutatja, az élettapasztalataikra alapozzák a döntést, mert pontosan tudják, miért nem akarnak még egy gyereket vállalni.

Nem így Kanadában, ahol már 1988-ban teljesen eltörölték az abortusz szabályozását. A helyi legfelsőbb bíróság ugyanis kimondta, a szabályozás szembe megy a nők jogaival. A nem kívánt terhesség megszakítását gyógyszeres kezelésnek minősítették, amit nem kell külön szabályozni. Így alkotmányellenesnek minősítették, és teljesen eltörölték az abortusztörvényt. Írországban viszont még arról is népszavazást tartottak, hogy egyáltalán engedjék-e, hogy a nők külföldön végezhessék el a terhességmegszakítást.