A fő feladat, hogy az ország kiszabaduljon az adósságból, ezért vállalta át a kormány most az önkormányzatok adósságát is. A végső cél pedig az LMP "szocialisztikus elképzeléseivel szemben" az állami újraelosztás mértékének csökkentése.
Hétfőn az országgyűlés nemcsak azt írja bele az alkotmányba, hogy a választáson való részvételhez fel kell iratkozni, de azt is, hogy a regisztráció csak személyesen vagy elektronikusan teljesíthető. Egy törvénnyel liberalizálják a postai szolgáltatásokat, de a Magyar Posta egyeduralkodó helyzete hosszú ideig megmarad még.
Jobbikos felszólalással indul a nap, Volner János arra kíváncsi, ki a felelős azért, hogy az ország "22 éve szegényedik és leépül". "Mi lenne a megszorítás, ha ez nem az" - vet fel egy eggyel aktuálisabb problémát a szocialista vezérszónok, Józsa István. Az elempés Jávor Benedek se beszél majd másról.
Bezzeg a kereszténydemokrata Földi László meglátja a jót, "a Szent Erzsébet jegyében" zajló sikeres programról beszél. A fideszes Rogán Antal pedig máris elkezdi a támadást a még éppen csak megalakult Együtt 2014 ellen, amit ő "Gyurcsány-Bajnai szövetségnek" vél.
A héten a szocialista Varga Zoltán nyitja az interpellációk sorát, a civil szférában zajló "fideszes mutyikról" kérdezné az emberi erőforrások miniszterét. A jobbikos Apáti István Navracsics Tibor igazságügyi minisztert vonná felelőségre azért, mert szerinte a bíróságok túl puhakezűek. Az elempés Szilágyi Lászlót az érdekli, hogyan fordulhat elő, hogy szakorvosjelöltek egyedül ügyelnek.
A heti rendes öninterpellációt most egy ritkán szóló, eddigi karrierje során összesen 43 percet beszélő képviselő, Csenger-Zalán Zsolt mondhatja el. Utána a szocialisták párosa, Pál Béla és Horváth András Tibor vádolhatja azzal Matolcsy György gazdasági minisztert, hogy csendben összevonogat. A jobbikos Kulcsár Gergely a kabai földpályázatról, a szocialista Gúr Nándor pedig a gyermekotthonok államosításáról kérdezhet. Ha jut rá idő, a sort a jobbikos Egyed Zsolt zárhatja állatkínzásos kérdésével.
Orbán Viktor miniszterelnököt legutóbb két üléssel ezelőtt kérdezhették úgy, hogy nem felelt, ezért a szabályok szerint a héten még nem muszáj azonnali kérdésekre válaszolnia. Persze ettől ő még válaszolhat, de valószínűbb, hogy nem fog, csak már novemberben.
nem csoda hát, hogy köztársaságunk parlamentje ismét a szokásos késéssel kezdi mai ülését.
hat perc késéssel nyitotta meg az ülést, aminek a kezdetén az októberben elhunyt Lukács Mihály képviselőre emlékeztek. Lukács a Lungo Drom egyik alapítója, 2002-től volt parlamenti képviselő.
Lukács Mihály 1954. november 19-én született a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszapüspökiben. 1990-től alapító tagja a Farkas Flórián vezetette Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetségnek. 1992-től a Lungo Drom Jász-Nagykun-Szolnok megyei vezetője. 1995 áprilisától folyamatosan tagja volt az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak, valamint a jelenlegi Országos Roma Önkormányzat elnökhelyettesi tisztségét töltötte be.
Lukács Mihály 2002-től 2006-ig a Fidesz országgyűlési képviselője, 2006-tól a Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke volt. 2010-től Tiszapüspöki képviselő-testületének tagja, szintén ettől az évtől újraválasztották helyi cigány kisebbségi önkormányzati képviselőként. 2011-től az újjáalakuló Országos Roma Önkormányzat elnökségének tagja.
Következhetnek a vezérszónoklatok, amiket félház hallgatott csak - feltűnően sokan hiányoznak a kormánypárti padsorokból. Az első felszólaló a jobbikos Volner János, aki szerint az ország az elmúlt 22 évben folyamatosan szegényedett, ami legalábbis sajátos megfigyelés. A másik megfigyelése az volt, hogy Magyarországon három politikai oldal alakult ki, a Fidesz, a baloldal és a Jobbik. Az előző kettő hazudik, mondta, ráadásul most már abban sincs különbség a Fidesz és a szocialisták között, hogy mindkettő megszorít. "A társadalom most már nem lát különbséget a Fidesz és a baloldal politikája között" - mondta.
Volner szerint a baloldal "úgy húzta elő Bajnai Gordont a kalapból, mintha nem is lett volna korábban politikus". Pedig az volt, miniszterelnök is volt, és miniszterelnökként megszüntette a 13. havi nyugdíjat, a gázár kompenzációját, és 20-ról 25 százalékra emelte az áfát. "Azért, hogy Bajnai Gordont ismét le lehessen nyomni az ország torkán, egy álcivil kezdeményezés, a Milla színeiben tér vissza" - mondta.
Majd arról beszélt, hogy Bajnait a Center for American Progress pénzeli, mert az amerikaiaknak szüksége van egy magyarországi helytartóra. (A CAP a Haza és Haladás Alapítvány szegénységkutatási programját támogatja.) Ezután beszélt még az LMP-ről, ami szerinte az SZDSZ utódpártja, és amit szintén amerikaiak pénzelnek, név szerint Richard Field. "Ezek a pártok alig várják, hogy összeborulhassanak" - mondta. Majd arról beszélt, hogy az egyetlen remény a Jobbik, ami elszámoltatja majd a Fideszt és a baloldalt. "Megmutatjuk majd az országnak, mint tegnap Tiszavasvárinak, hogy a Jobbik gazdaságpolitikája eredményes" - zárta felszólalását.
A kormány nevében válaszoló Cséfalvay Zoltán gazdasági államtitkár szerint napirend előtt nem politikai programokat kellene hirdetni, hanem kérdéseket kéne feltenni. Aztán a lehetőséggel élve arról beszélt, hogy a Bajnai-féle megszorítások egyenes következményei voltak az IMF-megállapodásnak. Ezzel szemben az ő kormányának egyértelmű álláspontja van az IMF-megállapodásról, "elég csak a plakátokra nézni". Szerinte Volner a megszorítások emlegetésével össze akarta mosni a két kormány politikáját, pedig Orbánék célja, hogy "ne a lakosságot terhelje" a megállapodás. Végül arról beszélt, hogy Volner állításával szemben az elmúlt 22 évben nem szegényedett, hanem gazdagodott az ország, háromszorosára bővült a GDP. Persze szerinte is megtört a lendület 2002-ben, mert az ország érdekcsoportok foglya lett.
Ezután Cséfalvay is "félcivilnek" nevezte a Millát, majd arról beszélt, hogy az ellenzéki összefogás "az újraelosztásért harcolók koalíciója", vagyis azoké az érdekcsoportoké, akik 2002 után tévútra vitték az országot. "A kormány feladata, hogy ebből a fogságból kivezesse az országot" - zárta felszólalását.
"Mi lenne, ha tényleg megszorítást is elkövetnének?" - tette fel önmagának a kérdést a szocialisták vezérszónoka, Józsa István, aki válaszul azt mondta, hogy a kormány két Bokros-csomagnak megfelelő megszorítást hajtott eddig végre. De míg a Bokros-csomagnak volt eredménye, növekvő pályára állt az ország, ilyen esély most nem látszik. Az Orbán-kormány politikája felélte a beruházásokat és az ország megtakarításait, jövőjét, mondta. Mindez a populizmus eredménye, vélte.
Józsa szerint a kormány saját magát hozta nehéz helyzetbe azzal, hogy ragaszkodik "az Orbán-Matolcsy féle unortodox gazdaságpolitikához", pedig a megszorítás elkerülhető lett volna egy igazságosabb adórendszerrel. "Az álságos és félrevezető sikerpropaganda nem helyettesíti a használható gazdaságpolitikát, a növekedési pálya elérését" - mondta. Ahhoz szakítani kéne az eddigi politikával. Megszorítások vannak, mondta, és a megszorítások árát "mi fogjuk megfizetni". Az csak a látszat, hogy a bankokkal fizettetik meg, mert azt is a lakosságra fogják terhelni. És még a pedagógusok sem kapnak több fizetést, az életpálya "a legfájdalmasabb hazugság", mondta. Ha ez így megy tovább, jövőre még rosszabb lesz. "Nincs orbáni csoda, csak a tündérmesékben. Orbán Viktor maga a válság, tessenek rajta változtatni" - zárta a felszólalását.
Megint Cséfalvay államtitkár válaszolt, aki újra rácsodálkozott, hogy a napirend előtti felszólalások politikai deklarációk. Józsa felvetéseit pedig nem érti, hiszen a kormány intézkedéseinek célja a kisebb állam, és a gazdaság kifehérítése, ami mindannyiunk érdeke. És még cél az arányos tehermegosztás is. "Ezek a lépések nem légből kapott, ad hoc lépések" - állította. Ezután rátért a szocialisták gazdasági programjára, amivel háromkulcsos adót vezetnének be, és kritizálták az adójóváírást, de nem árulták el, hogy mit tennének vele. Ebből Cséfalvay azt olvasta ki, hogy "nincs olyan ember, aki jól járna a szocialisták adórendszerével". Ezután összemosta a Matolcsy féle csekkadót az Európai Unióban javasolt tranzakciós adóval, bár a kettő legfeljebb nevében hasonlít egymásra.
"Hadd utaljak arra, hogy a GDP-arányos államadósság csökken" - folytatta ezután Cséfalvay, aki még az államháztartási hiányt és a jövedelemadó csökkenését is emlegette.
Az LMP vezérszónoka, Jávor Benedek ott folytatta, ahol Józsa abbahagyta. "A 2013-as költségvetés megalkotásának ötödik hónapjába lépve hadd emlékeztessem magukat arra, hogy ez a költségvetés, amit nyáron benyújtottak, már többször megbukott" - kezdte. A bukás oka az, hogy a terv "ostoba ideológiára épült", például mert "brutálisan leépíti a közösségi szolgáltatásokat". A költségvetést "buta, neoliberális költségvetésnek" nevezte, majd rátért a megszorításokra. "Nem volt ez rossz érzés, hölgyeim és uraim, hogy a nyáron még mindenre esküdöztek, hogy ez a költségvetés jó lesz?" - kérdezte.
Jávor szerint a bankadó kivezetésének elmaradása tovább rombolja a kormány hitelességét. A csekkadó újabb terheket ró a lakosságra. Vállalkozások szűnnek majd meg az iparűzési adó miatt. Akinek megmarad a munkája, az kevesebb pénzt kap majd, mert megadóztatják a kafetériát. A közműadó is rossz ötlet, például azért, mert nincs is nyilvántartás a közművekről. Figyelmeztetett, hogy az Állami Számvevőszék szerint a hétszázmilliárdos csomag csak négyszázmilliárdos. Utána arról beszélt, hogy az LMP megszorítások helyett alternatív költségvetést terjesztett be, amiben van tranzakciós adó, olyan, amilyet Európában is bevezetni terveznek. Meg még pénz energetikai beruházásokra, egészen pontosan 200 milliárd forint - ez nem egészen 0,7 százaléka amúgy az ország költségvetésének.
Magyarországon a tranzakciós adó azt jelenti, ami ebben a cikkben le van írva. Lényegében minden pénzmozgás után fizetni kell, legyen az átutalás vagy készpénz felvétele. Az EU-ban tervezett, eddig 11 ország által támogatott tranzakciós adó viszont a bankok részvény- és kötvényeladásait adóztatná 0,1 százalékkal, és a derivatív szerződéseket 0,01 százalékkal. Vagyis a spekulációt sarcolná, nem minden átutalást.
Újra Cséfalvay államtitkár válaszolhat, aki harmadjára már nem lepődött meg a napirend előtti felszólalás műfaján. Azon viszont igen, hogy az az LMP beszél megszorításokról, ami már másfél milliós éves jövedelemnél 25 százalékos szja-kulcsot vezetne be. Az LMP szerinte az adóemelés pártja. Cséfalvay azt sem érti, hogy miért kéne kétszázmilliárdot költeni ökomunkahelyek teremtésére, amiket a piac is megteremtene, ha volna értelme. "Mi szükség erre a szocialista pátyolgatásra?" - kérdezte. Beszélt a túlzottdeficit-eljárásról is, szerinte az EU most már azzal számol, hogy az ígéreteink 80 százalékát meg tudjuk tartani, azaz a kormány kezdi visszanyerni a nemzetközi bizalmat.
A fő feladat, hogy az ország kiszabaduljon az adósságból, ezért vállalta át a kormány most az önkormányzatok adósságát is. A végső cél pedig az LMP "szocialisztikus elképzeléseivel szemben" az állami újraelosztás mértékének csökkentése.
A sok megszorítás és csőd után a kereszténydemokrata Földi László inkább "a Szent Erzsébet jegyében" indított sikeres programról - kitalálták, az Erzsébet-programról - beszélt. Ami sikeres. Megtudtuk még, hogy Földi négygyerekes apa, így jól tudja, hogy "milyen fontos az a segítség, amit az Erzsébet-program nyújt". Enélkül sokan nem is tudnának nyaralni. Hogy így tudnak-e, arról bővebben olvashat ebben a cikkünkben.
A kormány nevében Földi párttársa, Rétvári Bence közigazgatási államtitkár válaszolt. Az Erzsébet-program szerinte is sikeres. Amire szerinte jó példa, hogy a bezúzott Erzsébet-utalványokból préselt brikettel fűteni is lehet.
Szent Erzsébet édesapja II. András volt, az édesanyja pedig Merániai Gertrúd, akit a Bánk bánban megismertek szerint megöltek az elégedetlen magyarok. Szent Erzsébet attribútuma a rózsa, mert amikor a szegényeknek kenyeret csempészett ki a wartburgi várból, és lebukott, akkor a kenyerek rózsákká változtak, és így mégse bukott le.
A közigazgatási államtitkár végül megigérte, hogy az Erzsébet-programban nyaraló százezredik ember után százezer facsemetét ültetnek majd.
"Engedjék meg, hogy hadd idézzem Obama amerikai elnököt. Önöknek, tisztelt ellenzéki képviselő társaim, nincs sok pontos programjuk. Egypontos programjuk van. Amiben egyetértenek, hogy meg kell szüntetni a bankadót" - jelentette ki napirend előtt Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Ezt állítólag az ellenzék eddig meghirdetett programjaiból szűrte le. A másik, amit leszűrt az elmúlt hetek történéseiből, hogy "újra együtt a nagy csapat". Szerinte ugyanis október 23-án megalakult a Gyurcsány-Bajnai szövetség. "Ne felejtsék el, hogy a Gyurcsány-Bajnai helycserét követően hét százalékkal csökkent a nemzeti össztermék" - mondta. Az is kiderült, hogy Rogán szerint Bajnai bevezette az ingatlanadót - tényleg akarta, de az Alkotmánybíróság döntése után erre nem került sor.
Rogán szerint Gyurcsány és Bajnai most visszatérést hirdet az előző kormány programjához, amihez szerinte a bankok is tapsolnak. "Tényleg azt gondolják, hogy Gyurcsánnyal, Bajnaival és Veres Jánossal lehet más a politika?" - kérdezte végül.
A kormány nevében válaszoló Cséfalvay államtitkár szerint is az ellenzéki pártok programjai visszatérést jelentenek a már megbukott gazdasági programokhoz. Például a többkulcsos adóhoz és a munkavállalástól a segélyezés felé terelő segélypolitikához. "Európai kitekintésben látni kell, hogy Magyarország nagyon előrehaladt az európai reformok során" - mondta. Mindezt úgy, hogy képes a hiányt három százalék alatt tartani, és az államadósságot is csökkenteni.