Már megint beleírnak az alaptörvénybe

Az MSZP-s Varga Zoltán kezdi az interpellációkat, aki a civil pályázók nevében szólal fel. A civil információs pályázatokon szerinte döntően nem szakmai alkalmasság, hanem fideszes kötődés miatt lehetett nyerni - számos egyesület a mai napig sem tudta teljesíteni, amit a nyertes pályázatban vállalt.

Halász János államtitkár válaszában csodálkozott, hogy miért beszél egy szocialista mutyizásról, miközben a Gyurcsány-kormány másról sem szólt, csak mutyizásról és hazugságokról. Az ő kormányuk ezzel szemben létrehozta a civil törvényt, ez alapján írták ki a civil információs pályázatot. A pályázattal kapcsolatban egyetlen civil panasz sem érkezett. "Érti képviselő úr? Egy panasz sem érkezett. Ezek csak az ön fejében léteznek" - mondta az államtitkár.

Varga képviselő nem fogadta el Halász államtitkár válaszát, amit viszont a parlament igen.

A jobbikos Apáti Istvánt az aggasztja, hogy az új Btk.-ban nem állították vissza a halálbüntetést. Mert szerinte azt nem váltja ki a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés, pláne, hogy szerinte nem is ítél elég embert tényleges életfogytiglanira a bíróság. A Cozma-üggyel példálózott. Ugyanakkor szerinte a jogalkotásban is vannak hiányosságok. Konkrétan azt kifogásolta, hogy tényleges életfogytiglanit legfeljeb 20 évesnél idősebb bűnözőkre lehet kiszabni. Apáti amúgy az a képviselő, aki már 12 éveseket is bebörtönözne.

Így ki kellene lépnünk onnan, hogy Apáti képviselő álma valóra váljék.

"Az Európai Unió – csakúgy mint jómagam is – szilárdan elkötelezett a halálbüntetés felszámolása mellett, amelynek nincs helye a modern világban" - mondta tavaly októberben Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság alelnöke.

"Amit ön véletlen jogalkotási hibának tart, az az 1878. évi V. törvény, a Csemeghy-kódex óta érvényben lévő jogelv, hogy bizonyos kor alatt nem lehet kiszabni a legsúlyosabb büntetéseket" - jegyezte meg válaszában Rétvári közigazgatási államtitkár. Szerinte erre azért van szükség, mert a fiatal felnőttek még nem teljesen tudják felmérni cselekedeteik hatásait. Különben a kormány pont leszállította a büntethetőségi korhatárt, még ha a fiatalokra más büntetési tételeket szabnak is ki. Azt pedig rossz ötletnek tartaná, ha Fehéroroszországhoz hasonlóan Magyarországon is lenne halálbüntetés. Végül a levideózott mobiltolvaj esetével példálózott, akit két napon belül elkaptak.

Apáti nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

2011-ben a legtöbb állami kivégzés Kínában volt, de pontos adatot a pekingi hatóságok nem közöltek. Tudoményos becsklések szerint több ezer kivégzés volt ott tavaly.

Iránban több mint 360, az USA-ban 43 kivégzés volt tavaly, Fehéroroszországban pedig 2.

Európában Fehéroroszországon kívül sehol máshol nincs halálbüntetés.

Nyilvános kivégzéseket tavaly a világ négy államában tartottak: Iránban, Észak-Koreában, Szaúd-Arábiában és Szomáliában.

Az elempés Szilágyi Lászlót az aggasztja, hogy a kórházakban mindennapos gyakorlattá vált a rezidensek felügyelet nélküli dolgoztatása. Példaként azt az esetet hozta fel, amikor egy rezidens háziorvosi ügyeletben rosszul határozta meg egy beteg vércukorszintjét, ami miatt a beteg meghalt. Ugyan a rezidens ellen folyik eljárás, de Szilágyi szerint az igazi kérdés az, hogy miért ügyelhetett egyedül egy rezidens. Szerinte nem példa nélküli, hogy a rezidensek legfeljebb telefonos segítségre számíthatnak a szakorvostól. Egy felmérést is idézett, ami szerint a rezidensek 93 százaléka érzi úgy, hogy nem kapta meg az ügyelet ellátásához szükséges ismereteket. "Nem csoda, hogy az orvosok migrációja nem állt meg, és az első félévben már 532 orvos ment el az országból" - mondta.

A kormány nevében Halász János államtitkár válaszolt. Szilágyi szavait úgy értette, hogy az elempés képviselő egyetért a kormány szándékával, miszerint rendet kell tenni az egészségügyben. Mert a problémákról az elmúltnyolcév tehet. A kormány ugyan nem ért a munka végére, de jó úton jár, jelentette ki. Például nyár óta a miniszter rendeletben határozhatja meg a rezidensek felügyeleti rendszerét. Ezt ugyan még nem tette meg, de a minisztérium már dolgozik a konszenzus kialakításán. Az orvosokat pedig hazavárják, ennek érdekében például ösztöndíjprogramot is indítottak a rezidenseknek, és emelték az egészségügyi dolgozók bérét.

Szilágyi nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

amit szokás szerint nem közvetítünk.

A kormánypárti képviselő természetesen elfogadta az interpellációjára kapott választ. Az izgalommentes percek után a szocialista Pál Béla következhetett, aki a Turizmus Zrt. és az Agrármarketing Centrum összevonásáért vonta felelősségre a nemzetgazdasági minisztert. Szerinte az összevonás fű alatt történt, az új igazgatót, Deméné Varga Erikát pedig nem ismerik a turisztikai és az agráriparban. Korábban az ITDH vezetője volt, amit kiürített. "Ez vár a Turizmus Zrt.-re is?" - kérdezte. Deméné legnagyobb erényének azt nevezte, hogy korábban együtt dolgozott Németh Lászlóné fejlesztési miniszterrel.

A kormány nevében válaszoló Cséfalvay Zoltán először is kikérte magának, hogy Pál Béla Matolcsy György magyar hangjának nevezte őt. A Turizmus Zrt.-t és az Agrármarketing Centrumot szerinte egyáltalán nem fű alatt vonták össze, mert egy tíz hónappal ezelőtti kormányhatározatban írták elő a két cég összevonását, amiről aztán a sajtó is részletesen beszámolt. Cséfalvay szerint a turizmus és az agrárium szorosan összefügg, elég a borra és a gasztronómiára gondolni. A szakmaiságot meg az biztosítja, hogy a korábbi vezetők helyettesként folytathatják munkájukat. Végül beszélt még a Szép-kártyáról és a Széchenyi tervről, és arról, hogy 2012-ben nőtt a turizmus. Deménét pedig nem Matolcsy, hanem korábbi munkatársa, Némethné felügyeli.

Az interpellálók nevében Horváth András Tibor utasította el a választ, például azért, mert a kormány a turizmust magyarországi óriásplakát-kampányban népszerűsíti, amiből tudjuk ki profitál - nem mondta ki Simicska nevét. A kormánytöbbséget mindez nem bizonytalanította el, elfogadta a választ.

A jobbikos Kulcsár Gergelyt a kabai földpályázat ügye érdekli. "Már tavaly is botrányos ügyek folytak" - mondta. De idén se lett jobb, "a nyár végén robbant a bomba". 16 helyi gazda közösen pályázott, de elutasították a pályázatukat, ahogy 8-10 egyénileg induló helyi gazda pályázatát is. Helyettük Módos Imre bihartordai fideszes polgármestere nyert a pályázaton. Kulcsár ezután Ángyán József szellemét is megidézte, mert szerinte is állami klientúraépítésre használja a kormány a földpályázatokat.

Az interpellációra maga az agrárminiszter, Fazekas Sándor válaszolt. "Érdeklődéssel hallgattam az interpellációját. Biztos vagyok benne, hogy maga is figyelmesen olvasta fel. Három kifejezést emelnék ki, hogy a felszólalás komolyságát jelezzem" - mondta. A szavak a gyanú, a pletyka és a látszat voltak. Fazekas szerint óvakodni kéne attól, hogy olyan képviselőkre hallgassanak, aki pletykákra és szóbeszédekre hagyatkozik. Magáról a témáról általában azt mondta, hogy "a földhaszonlatbérleti szerződés nem ajándék, hanem munkát jelent a nyerteseknek". Még azt is hozzátette, hogy korábban egyáltalán nem lehetett pályázni. Hajdú-Biharban korábban 50-en bérelték az állami földeket, most 418-an. A pályázók többsége száz hektárnál kisebb földet nyert, tehát nem lehet oligarcha.

Fotó: Huszti István

Arról is beszélt, hogy nem minden pályázóval kötöttek szerződést. Kabán meg azért kell új pályázatot kiírni, mert a vízhasználati jog a Bonvíz Zrt. tulajdona, amiről nem tudtak.

Kulcsár képviselőnek feltűnt, hogy Fazekas nem válaszolt a kérdéseire. Ezért nem is tudta elfogadni a választ. A kormánytöbbség viszont elfogadta.

A szocialista Gúr Nándor "eszement államosításról" beszélt, például gyermekotthonokat és pszichiátriai ellátóintézményeket államosítanak. Ő arra gyanakszik, hogy az állam az ingatlanokra pályázik. "Hogyan finanszírozzák majd ezeket az intézményeket az emberek érdekében?" - tett fel egy kérdést, majd arról beszélt, hogy nincs baja az egyházakkal. "Miért? Miért?" - kérdezett még egyet.

A kormány nevében válaszoló Halász János államtitkárnak velünk szemben sikerült megértenie a kérdést - igaz, ő azt előre meg is kapta írásban. A válasz az, hogy az állam azért veszi kezelésbe az önkormányzatoktól a szociális ellátóintézményeket, mert az önkormányzatok eladósodtak, és nem tudják fenntartani. Ezután az elmúltnyolcévről és az ország eladósításáról beszélt. Például arról, hogy a szocialisták "rászabadították az önkormányzatokra a bankokat". Beszélt még az önkormányzati adósság állami átvállalásáról is.

Gúr Nándor nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

véget értek az interpellációk, Orbán Viktor pedig nincs a teremben, hogy azonnali kérdésekre válaszoljon. Így mi is abbahagyjuk közvetítésünket. A mai határozathozatalokról hamarosan megjelenő, folyamatosan frissülő összefoglalónkban számolunk majd be.