Nem kell négy évre előre feliratkozni

Az utolsó pillanatban is módosulhat a választási eljárásról szóló törvény. A parlament hétfő éjjel tartott részletes vitát a választások új szabályairól, ám az akkor ismert változathoz képest a fideszes Papcsák Ferenc benyújtott kedd délelőtt egy 65 oldalas, 227 pontos módosítást.

A változtatások Papcsák szerint ugyan 90 százalékban csak technikai jellegűek, a választási szabályok néhány helyen egész komolyan megváltoznak, ha a módosítók átmennek a parlamenten. Mivel a fideszesek támogatják a módosítókat, ez minden bizonnyal így is lesz.

Nem kell négy évre előre gondolkodni

Az egyik legfontosabb változás, hogy aki lemarad, az nem feltétlenül marad ki. Az eredeti törvénytervezet szerint a választás előtti év szeptemberétől a következő tavaszig lehetett volna csak regisztrálni, és ez a feliratkozás vonatkozott volna az egész négyéves ciklusra. Vagyis például aki 2013 szeptembere és 2014 április vége között nem iratkozott volna fel, az nemcsak a 2014-es parlamenti választásról, hanem a júniusi EP-választásról és az októberi önkormányzatiról is lemaradt volna. Ezzel egy fokkal demokratikusabb lesz a rendszer, mint az eredeti tervben volt.

Ehelyett most regisztrálni folyamatosan lehet, kivéve az aktuális választás előtti utolsó 15 napot. Aki az utolsó két hétben döntene úgy, hogy szeretne élni választójogával, az elkésik, és nem szavazhat majd.

A DeDi egyik fájdalmát orvosolták

Ahogy azt a hétfői alkotmánymódosítás előrevetítette, kiszedték azt a lehetőséget, hogy a Magyarországon élő választók levélben regisztráljanak. Erre a parlamenti választás előtti év szeptemberének első két hetében lett volna egyébként csak lehetőség. (Az országhatáron kívül élő magyarok bármikor regisztrálhatnak levélben.)

Maradt a személyes regisztráció (ehhez el kell fáradni a helyi jegyző irodájába), illetve az online regisztráció, amihez ügyfélkapus hozzáférés kell. Utóbbival körülbelül félmillió állampolgár bír, a további 7,5 millió választópolgárnak marad a személyes feliratkozás.

Elsőként a Demokrácia és Dilemma Intézet hívta fel hazánk közvéleményének figyelmét, hogy álságos megoldása volt az eredeti törvénytervezetnek, hogy a fogyatékkal élők ugyan kérhetnek mozgóurnát, ám a regisztrációhoz személyesen kell elmenniük a jegyzőhöz. Ezt orvosolta a mostani módosítás egyik eleme, ami lehetőséget ad arra, hogy a rászorulók a regisztrációért házhoz hívják a jegyzőt.

A jegyzőknek azonban nemcsak a rászorulókat kell felkeresniük, hanem a szavazás előtti év szeptember 1. és december 31. között mindenkit, hogy elmondja, hogyan lehet regisztrálni. Nem valószínű, hogy a jegyzők szó szerint becsöngetnek majd mindenkihez, bár a módosító szövege alapján ez sem kizárt.

Bárki ajánlhat, bárki gyűjthet

Tovább lazultak az ajánlás feltételei. Marad, hogy elég 200 aláírás egy induláshoz, de a mostani változat szerint nem csupán a feliratkozottak ajánlhatnak jelöltet, hanem minden választásra jogosult. Vagyis attól, hogy valaki nem intézi el magának hogy szavazhasson, még segíthet jelöltet állítani. Ez egyrészt demokratikusabb, hiszen előfordulhat, hogy valaki csak akkor akar szavazni (és így regisztrálni is) ha például kedvencéről már biztosan tudja, hogy elindulhat. Másrészt így még egyszerűbb lesz jelöltként indulni, viszont a bejutás feltételei nem változnak, és ez a nagyobb pártoknak kedvez, mert elősegíti a kicsik közötti szavazataprózódást.

Kikerül a törvényből, hogy csak az gyűjthet támogató aláírásokat, aki hivatalosan kampányolóként regisztrálta magát. Ez szintén demokratikusabbá teszi az eljárást.

Van ennek az új szabálynak egy érdekes visszássága is. A regisztráció mellett egyik fontos érve volt a fideszes politikusoknak, hogy így nem kell majd választói névjegyzék, nem őriz majd túl sok adatot az állam. Viszont így, hogy az ajánlás nem regisztrációhoz kötött, mégiscsak meg kell majd tartani az állami névjegyzéket, hiszen az ajánlókat is ellenőrizni kell majd valahogy. Így a regisztráció melletti egyetlen hivatalos érv is elvérzett.

Engedés helyett tiltás

Az eredeti javaslat szerint a regisztráltak lehetőséget kaptak volna arra, hogy engedélyezzék, hogy adataikat a kampányolók felhasználhassák. A mostani módosítás ezt megfordítja: nem hozzájárulni kell, hanem tiltani lehet az adatok kiadását. Vagyis alapból minden regisztrált adataihoz hozzáférhetnek a kampányolók, kivéve azokat, akik külön kérik, hogy hozzájuk ugyan ne forduljon senki.

Egy párt két szavazatszámláló

Egy helyett akár két főt is küldhet minden jelöltet állító párt az adott szavazókörbe szavazatszámlálónak. A szavazókörök száma megnőhet, mert 1000 - 2000 helyett 600 - 1500 választóra kell hogy jusson egy szavazókör.

Egyesületek nem indíthatnak

A módosítás kizárja, hogy egyesületek jelöltet állítsanak parlamenti választásokon. Ez nagyon komoly változást egyébként nem jelent, mert listát az eredeti tervezet szerint is csak pártok állíthattak volna, vagyis csak egyéni jelöltek mellé állhattak volna egyesületek. Ez a lehetőség azonban most megszűnik.

Az MSZP értelmezése szerint ez a módosítás kifejezetten annak szólt, hogy a Bajnai Gordon vezetésével megalakult a Haza és Haladás Egyesület a múlt héten. Az egyesület egyik alapítója, Szigetvári Viktor kampányszakértő az Indexnek azt mondta, hogy ugyan amatőrnek és szégyenletesnek tartja, hogy ilyen sűrűn módosítják a törvénytervezet, de választási terveiket nem akadályozza a módosítás.

Átrajzolt körzetek

Kisebb mértékben 15 választókerület határait átszabták.

Alkotmányellenes kavarás?

A 65 oldalnyi, 227 pontból álló módosításokat kedd reggel kapták meg az alkotmányügyi bizottság képviselői, mindössze egy órával az ülés kezdete előtt. Aki vidékről jött az ülésre, az el sem olvashatta az egyébként is hosszú anyagot.

A Jobbik és az MSZP képviselői is azt kérték, hogy halasszák el az ülést egy másik napra, hogy legyen idő felkészülni a terjedelmes változtatásokból. (Az LMP-s képviselők nem mentek el a bizottsági ülésre.) A fideszesek azonban ragaszkodtak a sietséghez, mert ha kedd éjfélig nem szavazza meg a bizottság a módosítók támogatását, akkor csúszik az eredeti menetrend, és a jövő héten nem lesz meg az új választási törvény. Végül a Fidesz annyit engedett, hogy kedd este hétre halasztották el az ülést.

Bárándy Gergely, a bizottság szocialista tagja az Indexnek azt mondta, hogy érthetetlen ez a rohanás, különösen egy ilyen fontos törvény esetében. Szerinte a Fidesz visszaél azzal a lehetőséggel, hogy egy törvény részletes vitája után is be lehet nyújtani bizottsági módosítót.

Hiába volt ugyanis meg hétfő éjjel a törvény vitája, ezekről a módosításokról ott még nem lehetett szó. Így most frakciónként öt-öt perc lesz az idő összes módosítás megvitatására. Korábban az Alkotmánybíróság semmisített meg törvényt azért, mert azt úgy fogadta el a kormánytöbbség, hogy nem előzhette meg vita a szavazást. Áder János köztársasági elnök is több törvényt visszaküldött már a parlamentnek hasonló okból. Most ugyan lesz valamennyi vita, de nagyon kevés. A szocialisták szerint az ügy súlyához képest eléggé kevés ahhoz, alkotmányossági aggályok merüljenek fel.

Bárándy szerint teljesen irreális, hogy hétfő éjfél és kedd reggel nyolc között rakták volna össze ezeket a módosítókat. Márpedig Papcsák Ferenc hétfő éjjel még azt mondta, hogy azért nem tudja megmutatni a módosítókat, mert még nincsenek készen. Bárándy szerint ha a szövegezés nem is volt teljesen végleges, a lényegi változtatásokat addigra a Fidesz elnökségének és a kormánynak már jóvá kellett hagynia.

Karácsony Gergely LMP-s képviselő az MTI-nek alávalónak nevezte az eljárást és a módosítók tartalmát is, és nincs jobb véleménnyel a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás sem a fideszesek módszeréről.