A főváros befürdette az állami bankot
További Belföld cikkek
- Kihúzták az ötös lottó nyerőszámait, több mint egymilliárd forint volt a tét
- „Fekália”, „Trafikcsaló Rozsdaminiszter” – Hadházy Ákos újra nekiment Lázár Jánosnak
- Újabb fejlemény Lakatos Márk ügyében: kiderült, miért nyomoznak a stylist ellen
- Tűz ütött ki egy budapesti lakóházban szombat délután
- Előkerült egy videó a Budapesten megölt amerikai nőről és feltételezett gyilkosáról
Fekete gránittal kirakott törökfürdő, ötcsillagos elnöki lakosztály, egy teljesen kulcsrakész hotelkomplexum amortizálódik csendesen másfél éve a budai Tabánban.
A stílusosan, drága anyagok felhasználásával felújított XIX. századi Rác fürdő és a mellé felépített visszafogott eleganciájú 67 szobás, ürességtől kongó szálloda Budapest egyik nagy rejtélye. A hányatott sorsú CET mellett a másik belvárosi épület, amely bár készen áll, valamilyen, a laikusok számára nehezen kibogozható érdekellentét miatt nem vehető használatba, pedig a beruházást egyetlen papír, a működési engedély választja el a nyitástól.
A romos Rác fürdőt a 2000-es évek elején zárták be. A felújítás és hozzá tervezett luxuskategóriás ingatlan számos csúszás és probléma után 2010-re készült el a Rác Nosztalgia Beruházó és Szolgáltató Kft. irányítása alatt. Az építkezést kitaláló két magánszemély mellett időközben a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-n keresztül a főváros is résztulajdonosa lett a hotelnek, jóllehet egy fillért sem költött, csak a lepusztult fürdő épületét vitte az üzletbe. A pénzt a két magánszemély, és hitel formájában főként a Magyar Fejlesztési Bank adta.
Alig fejeződött azonban be az építkezés, a 2010-es kurzusváltás után újabb bajok kezdődtek.
A megnyitó elmaradt, mert a Budapest Gyógyfürdő Zrt. új vezetése, valamint a fővárosi közgyűlés fideszes képviselőcsoportja rendőrségi feljelentést tett hűtlen kezelés miatt, mert szerintük 500 milliós vagyoni károkozás történt. A rendőrségi vizsgálat azóta lezárult, és büncselekmény helyett azt állapította meg, hogy a főváros vagyona 2,5 milliárd forintos résszel gyarapodott, mivel a Budapest Gyógyfürdő 25 százalékot birtokol a tízmilliárdos forgalmi értékű létesítményben, amelynek helyén korábban csak egy omladozó ingatlannal rendelkezett. A fővárosi céget nem győzte meg a nyomozás eredménye, továbbra sem tett engedményeket, megfellebbezte a rendőrségi vizsgálatot, és még az MFB jelzálogjogát sem engedte bejegyezni az elkészült épületekre. (Ezt csak az ingatlan elkészülte után lehetett volna megtenni a földhivatalban.)
Egy ideje már lényegében csak a főváros taktikai húzásai akadályozzák, hogy a fürdő és az 5+ csillagos hotel megnyissa kapuit. Forrásaink szerint az új városvezetés ezt azzal indokolja, hogy egyáltalán nem bízik abban az üzleti konstrukcióban, amelyet a magánbefektetők és a hitelező bankok elfogadtak. Azt hangoztatják, hogy a komplexum nem tudná kitermelni a működési költségeket és a hétmilliárdos banki hitel részleteit, ezért jobb, ha zárva marad.
Ez a meggondolás vezetett oda, hogy a hosszú halogatás következtében üresen álló épületek beruházója, a Rác Nosztalgia Beruházó és Szolgáltató Kft. bevételek híján valóban nem tudta fizetni az esedékes hiteleket, valamint a fürdőben használt forrásvíz, és a főváros tulajdonában álló föld után járó díjakat, ezért szeptember végén a bíróság elrendelte csődeljárás megindítását.
A tekervényes sztori legújabb fejleménye az, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hétmilliárd forintos kárt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett a Rác fürdőnek nyújtott MFB-hitel miatt. A hírt közlő Magyar Nemzet szerint az indok az, hogy az állami bank hitelének nem volt fedezete.
Az Index információi szerint azonban az MFB éppen a hitelek hiányzó fedezete miatt az utóbbi két évben komoly konfliktusba került a fővárossal.
Az MFB 2005 és 2010 között összesen több mint hatmilliárd forintos hitelt adott a beruházáshoz, de a hitelkihelyezést csak akkor hagyta jóvá, amikor a Rác Nosztalgia Beruházó és Szolgáltató Kft. áttekinthetővé tette a cég tulajdonviszonyait, és igazolható módon közel hárommilliárd forintos önerővel és a bank által előírt fedezetekkel is beszállt a munkálatokba. Az MFB-nek a beruhzással kapcsolatban egy fontos problémája volt, hogy a szerződésekbe foglalt feltételek ellenére sem kapta meg az ingatlan zálogjogát, mert a bejegyzést a Budapest Gyógyfürdő Zrt. megtagadta.
A zrt. „mulasztásos eljárása következtében olyan szerződésszegéses állapot következett be, amelynek eredményeként a kölcsönszerződésben előírt biztosítékok nem állnak a bank rendelkezésére” – ezt Németh Lászlóné, jelenlegi fejlesztési miniszter még az MFB vezérigazgató-helyetteseként 2011-ben írta a főváros illetékeseinek. Hiába.
Némethné is a jelzálogjog bejegyzésének akadályozása miatt tiltakozott, de többször megismételt kérése sem vezetett eredményre. A banknak jelenleg sincs bejegyzett joga a Rác fürdő ingatlanára. A végső szakítást azonban az okozta, amikor a Budapest Gyógyfürdő júniusban a bank tudta nélkül megállapodott a beruházó kft.-vel, hogy a felek felbontják a korábbi szerződést, a kft. borsos ingatlan- és vízhasználati díjat fizet, miközben a Budapest Gyógyfürdő pedig lemond az ingatlan tulajdonának egy részéről. Az egyezségről akkor azt állították, hogy végre megnyithatja az utat a működési engedély megszerzéséhez, a fürdő és a szálloda megnyitásához, ám a bank ekkor már „megfelelő pótbiztosíték hiányában” nem tehetett mást, mint hogy felmondja a kölcsönszerződéseket.
Az ügyet ismerő forrásaink szerint a főváros a csődöt követő árverezésből még jól is jöhet ki, hiszen anyagi veszteség nem éri, az árverésben pedig résztulajdonosként elővásárlási jogát érvényesítve még akár olcsón hozzá is juthat a komplexumhoz. A banknak viszont a jelenlegi körülményeket figyelembe véve, miután a főváros megakadályozta a jelzálogjogának érvényesítését, szinte biztos, hogy komoly összegeket kell majd veszteségként elkönyvelnie.
Az MFB szóvivője, Nyíri János egy házaspár esetével illusztrálta az Indexnek a kialakult helyzetet. Nyíri szerint a férj és a feleség fölvesznek egy hitelt, majd az írásban vállalt kötelezettségüknek nem tesznek eleget, és persze évekig nem is törlesztenek, végül pedig egymás közt megállapodnak, hogy a hitelezőjüknek be kell érnie a követelésének a felével-harmadával. Ebben az esetben „milyen magatartásra számíthatnak a hitelezőjük részéről”, tette fel a költői kérdést a szóvivő, aki szerint az egyetlen lehetséges lépés a hitel felmondása.
Nyíri szerint az MFB Zrt. 2011. június 15. óta tűrte a Rác Nosztalgia Kft. fizetési kötelezettségeinek elmulasztását. A hitelfelvevők elmulasztották az MFB jelzálogjogának bejegyezését is, holott erre az MFB haladékot is adott, de az általuk kért újabb határidőt sem tartották be. „A komplexum, azaz a Rác Nosztalgia Kft. jövőjéről 2012. május 14-én a hitelező MFB-vel történt egyeztetés nélkül hoztak döntéseket, ami nyilvánvaló gazdasági-pénzügyi nonszensz, az adósok egymás közt eldöntötték, hogy a hitelező érje be a szerződés szerint járó összeg felével-harmadával. Ilyent a civilizált világban nem lehet tenni” – értékelte az ügy érintettjeinek viselkedését a szóvivő, aki szerint a hitelfelvevők még félre is informálták az újságolvasókat, amikor több lapban azt állították, hogy ezek a lépések meggyorsíthatják a nyitást.
A Rác ügyében érintett Budapest Gyógyfürdő igazgatója, Szőke László az Index kérdéseire nem válaszolhatott, mert mint mondta, nincs nyilatkozati joga. Később kiderült, hogy Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. sem illetékes, György István főpolgármester-helyettes, a téma főfelelőse azonban több mint két hete nem reagált megkeresésünkre.