A KDNP-s Pállfy István megismétli Matolcsyt, hogy 1300 milliárd forint az éves kamatteher, ami terheli az országot. Egy nyugdíjas juttatását 30 ezer forinttal lehetne növelni, ha nem lenne ez kamatteher, és minden pénzt a nyugdíjakra fordítanának. A tanárok, a közalkalmazottak bérét pedig havi 100 ezer forinttal tudnák emelni. Pálffy az államadósság okai között felsorolta: az ígérgetést, a túllicitálást, a lóditást, a hiúságot, a cinkosságot, a politikai önérdeket, a csalást. Szerinte ezeket az MSZP követte el a 2002-es választási kampányban azzal, hogy nyakló nélkül ígérgetett, illetve amikor kormányra került megszavazta a száz napos programot.
Orbán Viktort vártuk, de csak a jobbkeze beszélt az államadósság elleni harcról. Aztán Gyurcsány Ferencre hörgött a parlament, aki szerint bűnbakot keresnek. Vona Gábor az adósság átütemezését javasolta, az LMP szerint abba kellene hagyni az egymásra mutogatást. Az államadósság egyelőre nem tűnt el, de legalább sokat hallottunk az elmúlt tíz évről, meg arról, hogy mi mindent meg lehetne csinálni, ha nem lenne államadósság.
A jobbikos Nyikos László azt firtatja, hogy vajon ki lehet a felelős az államadósságért. Ezt követően több nevet felsorol, Havasi Ferenc egykori MSZMP-s titkárt, Barta Ferencet, aki a rendszerváltás előtt a jegybank elnöke volt, Németh Miklóst, a rendszerváltás előtti utolsó kormányfőt, illetve Surányi György korábbi jegybankelnököt. Szerinte Surányi eladta az aranyat, mert a szép nők nyakában szerette látni, nem pedig a trezorban.
A KDNP-s Pállfy István megismétli Matolcsyt, hogy 1300 milliárd forint az éves kamatteher, ami terheli az országot. Egy nyugdíjas juttatását 30 ezer forinttal lehetne növelni, ha nem lenne ez kamatteher, és minden pénzt a nyugdíjakra fordítanának. A tanárok, a közalkalmazottak bérét pedig havi 100 ezer forinttal tudnák emelni. Pálffy az államadósság okai között felsorolta: az ígérgetést, a túllicitálást, a lóditást, a hiúságot, a cinkosságot, a politikai önérdeket, a csalást. Szerinte ezeket az MSZP követte el a 2002-es választási kampányban azzal, hogy nyakló nélkül ígérgetett, illetve amikor kormányra került megszavazta a száz napos programot.
A fideszes Pócs János azt mondta, hogy az MSZP-s kormányok idején pórázon vezették el a szocialista képviselőket. Szerinte elmúlt az az idő, hogy 23 millió románnal lehetett riogatni. A fideszes Bartos Mónika, aki egyébként környezetgazdász végzettségű, azt mondta: nagyon sokat tanult a tanyán élőktől, többek között azt, hogy az embernek magának kell megdolgozni mindenért. Könnyű hitelekre, illetve légvárakra alapozni, de nagyon keserves az így szerzett kenyér, mondta. Nagy hiba, hogy 2002-2010 között elhitették az emberekkel, hogy lehet légvárra építeni. A tanyán előknek azonban nincs hitelük, mert ők azt mondják, hogy addig kell nyújtozkodni, amíg a takaró ér. Az államdósság nem hiba, hanem bűn, a jövő generáció rovására követték el, mondta.
A magyar pénzügyi stabilitás a külföldi befektetők kezében van – mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója a Századvég, a Heti Válasz és a Széll Kálmán Alapítvány keddi konferenciáján. Szerinte a mostani kedvező helyzet, tehát az, hogy az ország kényelmesen tudja magát a piacokról finanszírozni, annak köszönhető, hogy általános az a piaci nézet, miszerint a feltörekvő országokba érdemes sok pénzt vinni.
Emiatt akkor is jutna pénz a magyar állampapírpiacra, ha Magyarország átkerülne a nagyon nem szeretett ország kategóriájába – feltéve, hogy a főleg holland, norvég, német és amerikai alapok feltörekvő piacok iránti lelkesedése megmaradna. Sőt, szűkítette tovább a kört, a magyar pénzügyi stabilitás most lényegében azon múlik, hogy a Templeton alapkezelő menedzserei mennyire tudják letolni ügyfeleik torkán a feltörekvő piaci kötvényeket.
A Templeton jelenleg Magyarország kötvényállományának mintegy 15 százalékát birtokolja, és ezzel az ország legnagyobb hitelezője. És mivel egy épp tegnap közzétett adat szerint a magyar kötvényhozamokkal lehetett Európában a harmadik legnagyobbat kaszálni, így a Templeton 560 millió dollárt nyert rajtunk.
A fideszes politikusok azt hangsúlyozzák, hogy a szocialisták felelőtlen politikát folytattak. Becsó Zsolt például egy palóc történetet idézett fel, amiben a takarékos asszony, "Panni ángyó" kölcsönad tíz forintot, majd évek múlva is ennek a kamatait szedi be. Szerinte a mai "Panni ángyók" a bankvilág, az IMF, az EU és az Európai Központi Bank, amelyek nem nevezhetők jótékonysági intézményeknek. A politikus arról is beszélt, hogy a "kommunisták, mai becenevükön szocialisták" hatalomra jutása után kialudt a fény a "remény alagútjának" végén.
A Jobbik képviselői arról beszéltek, hogy az államadósság problémája a rendszerváltás előtt indult. Hegedűs Lorántné, a párt képviselője azt kezdeményezte, hogy parlamenti vizsgálóbizottságban tárják fel az önkormányzatok eladósodásának körülményeit. Ehhez a képviselőcsoportok támogatását kérte. Az MSZP szerint a kormánypárti képviselők kiforgatják a tényeket, az ellenzéki párt a Fidesz a vitanappal el akarja terelni a figyelmet a sikertelen gazdaságpolitikáról.
Bár a tervek szerint délután négyig tart a vitanap, tudósításunkat befejezzük, a vitában újdonságok nem hangzanak el, a kormánypárti és az ellenzéki képviselők egymást vádolják.