Talán kevesebb tanárt bocsátanak el
További Belföld cikkek
- Viharos széllel tör be Magyarországra a hóesés
- Magyar Péter váratlanul megszólalt az „agyhalottakról”, ezzel magyarázza mondatait
- Botrányt kiáltott a Fidesz Erzsébetvárosban: önkormányzati lakást adott saját jegyzőjének a polgármester
- Nemi erőszak miatt elfogatóparancsot adtak ki a TV2 sztárjával szemben
- Emberölés miatt köröz a rendőrség egy 16 éves lányt
Történt néhány előrelépés az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a sztrájkkészültségben lévő pedagógus szakszervezetek közötti kedd esti tárgyaláson. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a megbeszélés után azt mondta: komoly előrelépés történt, de még koránt sincsenek azonos hullámhosszon minden kérdésben. Azt sem mondja, hogy sztrájkolni fognak, és azt sem, hogy nem fognak sztrájkolni - fogalmazott. A sztrájk nem cél, hanem eszköz - mutatott rá az érdekvédő, aki jelezte: a még elégséges szolgáltatásokról is folytatnak egyeztetéseket.
Kedden megállapodtak arról, hogy a közoktatási intézmények pedagógusi álláshelyeit a heti 22 finanszírozott óraszámhoz igazítják. A pedagógusok számára ez komoly és nagy izgalmat okozó kérdés volt - mondta. Gallóné szerint ez a megállapodás azt sugallja, hogy az a nagyarányú pedagóguselbocsátás, amelyet a bizonytalanság miatt feltételeztek, talán nem lesz akkora, mint gondolták.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint a 22 óra rögzítése nagy jelentőségű bejelentés. Ugyanakkor ez csak ígéret, a kormánynak erre még rá kell bólintania, és törvényt is kell módosítani, a köznevelési törvény ugyanis jelenleg 22-26 órát rögzít.
"A kultuszkormányzat az úr, a tanító pedig szolga!"
A sajtótájékoztatóra váró újságíróknak a tárgyalás szünetében Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke "egy kis háttéranyagot" osztott ki. A papíron Gárdonyi Géza A lámpás című kisregényéből készült film egy párbeszédrészlete volt olvasható. Ebben egy tanfelügyelő kéri számon a falusi néptanítót, amiért az nem tartja be a kultuszminiszter által kiadott országos tantervet. A tanító azt mondja, hogy a Pesten kieszelt tanterv betarthatatlan, mert ő 20 éves pedagógiai múltjával jobban tudja, hogyan kell tanítani a falusi gyerekeket. A tanfelügyelő erre azt mondja: "Tanító úr, vegye tudomásul, hogy köztünk vitának helye nincs! Az iskolában ezentúl a kultuszkormányzat az úr, a tanító pedig szolga!"
A bérek ügyében nem történt előrelépés. A szakszervezetek januártól a közalkalmazotti bértábla 20 százalékos emelését követelik. Ezt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár korábban irreálisnak nevezte. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedd este megerősítette: a 20 százalékos általános bérkövetelésre nem tudtak igent mondani. További tárgyalásokat folytatnak, és mint mondta, bízik benne, hogy jövő szerdán ebben a kérdésben is sikerül majd megállapodni.
Abban megegyeztek, hogy az a béremelés, amelyet az életpályához és az új munkarendhez fognak kötni, jelentősebb, mintegy 30 százalékos növekedést jelent majd. Október elején ugyanakkor Matolcsy György bejelentette: a 397 milliárd forintos kormányzati kiigazító program keretében 2013 szeptembere helyett csak 2014 januárjától emelik a pedagógusbéreket. Ezt csak akkor tudják előbbre hozni az eredetileg meghirdetett szeptemberi időpontra, ha az ország gazdasági helyzete ezt jövőre lehetővé teszi.
A PDSZ vezetője szerint a kormány ajánlata bizonytalan, és azt gondolják, javaslatuk január elsejétől, de legkésőbb februártól megvalósítható lenne. Számításaik szerint indítványuk kevesebb forrást igényel, mint a kabinet elképzelése. A szakszervezetek ugyanakkor nem zárják ki, hogy a bérek ügyében elmozdulás történik.
Balog Zoltán elmondta még: a két szakmai munkacsoport - amelynek megalakításáról szombaton határoztak - elvégezte munkáját. Az egyik már meg is szűnt, az átadás-átvétel ügyében ugyanis sikerült megegyezni. A keddi fordulóra húsz ajánlás érkezett a munkacsoportoktól, a felét áttekintették ezeknek, és a felükben meg is egyeztek. A foglalkoztatás területén maradtak még vitatott pontok, ebben további szakmai munka várható - ismertette.
A tanárokat képviselő szakszervezetek október 19-én alakítottak sztrájkbizottságot. A tanárok követelései között szerepel, hogy január elsejétől a közalkalmazotti bértáblán 20 százalékos emelést hajtsanak végre. Mivel átgondolatlannak, bizonytalan finanszírozású hátterűnek, következményeiben pedig kiszámíthatatlannak tartják a 2011 végén elfogadott új köznevelési törvényt, azt kérik a kormánytól, hogy annak bevezetését halassza el, és tárgyalják újra a lényeges pontokat. A tanárok azt is követelik, hogy függesszék fel az iskolák január elsejétől tervezett állami átvételét, és a pedagógus-életpályamodell bevezetését, amely jelentős elbocsátásokkal járhat.
A törvény szerint a sztrájkbizottság megalakítása után a kormány képviselőinek hétszer kell egyeztetni a szakszervezetekkel. Ezen idő alatt egyszer lehet figyelmeztető sztrájkot tartani. Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor lehet megkezdeni a sztrájkot. A keddi volt a harmadik egyeztetés a kormány és az érdekképviseletek között.